Népszavazást kezdeményez az ellenzék az ingyenes tesztelésről

2020.09.22. 11:23
Az alapjövedelem bevezetéséről, az európai uniós források felhasználásáról, az ingyenes Covid-tesztekről és az Alapjogokért Központ egyik hirdetéséről is beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Tordai Bence (Párbeszéd) az alapjövedelem azonnali bevezetését követelte. Elmondta: az alapjövedelem a dolgozók kétharmadának járna, és 50 százalékos azonnali béremelést jelentene azoknak, akik ma megalázóan alacsony bért kapnak, például a közszférában. Az alapjövedelem olyan vízió, amely nem megosztja, hanem összeköti a társadalmat, bevezetésével tízből hét ember magasabb jövedelmet vihetne haza – mondta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált: keresni kell a módját, hogyan emelkedjen tovább a magyar jövedelemszint, de az alapjövedelem nem jelent megoldást, mert annak lényege, hogy az emberek úgy kapnak pénzt, hogy nem végeznek munkát. Az alapjövedelem egy „jó nagy fejesugrás a múltba”, amikor munka helyett segélyt adtak az embereknek – jelentette ki, felvetve azt is, vajon milyen adóemelésekből fedezné a Párbeszéd az alapjövedelem forrását. Felhívta a figyelmet, hogy 2016-ban Finnországban kipróbálták az alapjövedelmet, de „nem jött be a kísérlet”, milliárdokat költöttek rá, azonban nem javult a foglalkoztatás.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt követelte a kormánytól, hogy még az őszi ülésszak alatt nyújtsa be az Országgyűlésnek azt a részletes tervet, hogy Magyarország hogyan akarja felhasználni a következő hét évben az Európai Uniótól érkező 18 ezer milliárd forintot. Szerinte emellett a kabinetnek még ősszel pótköltségvetést is be kellene terjesztenie a Parlament elé, mert a 2020-as és a 2021-es büdzsé is tarthatatlan.

Hangsúlyozta: a következő hét évben érkező EU-s forrásokat nem szabad elpazarolnia a kormánynak, azokat nem luxuskiadásokra és a „fideszes holdudvar gazdagítására” kell elkölteni, hanem a megújuló energia és az energiahatékonyság növelésére, az ökológiai mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és a közösségi közlekedés fejlesztésére, valamint az oktatásra, az egészségügyre és a szociális rendszer megerősítésére.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára közölte: Magyarország mindent elért, amit akart az EU-s forrásokról szóló uniós tárgyalások során, miközben a baloldal mindent megtett azért, hogy befeketítse Magyarországot az EU és a világ előtt. „Önök a magyar emberek ellen dolgoztak itthon és Brüsszelben is, nem a magyar családok érdekeit nézik, hanem saját kicsinyes politikai céljaik alá rendelnek alá mindent” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint az ellenzék akkor lenne elégedett, ha Magyarország kevesebb pénzt kapna. Hangsúlyozta: Magyarország eddig is jól használta fel az uniós forrásokat, és a jövőben is olyan fejlesztésekre költ, amelyekre a magyar családoknak, a magyar embereknek szükségük van.

A DK-s Sebián-Petrovszki László arról beszélt, hogy az ellenzék népszavazást kezdeményez az ingyenes Covid-tesztekről. Hozzátette: szégyen és a gyalázat, hogy ilyen módon kell kikényszeríteni a kormánytól az ingyenes teszteket, holott az egészségügyi törvény is kimondja, hogy járvány idején a járványügyi szűréseket az állampolgároknak ingyen kell biztosítani. Felhívta a figyelmet: a nyugati országokban, így például Németországban és Hollandiában is ingyen, állami forrásból tesztelnek mindenkit, akinek igénye van rá, és a tesztekhez való hozzájutás is könnyebb. Kiemelte: soha ilyen alacsony nem volt a tesztelés a lakosságarányhoz viszonyítva Magyarországon, mint most.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált: a WHO kimutatása szerint Magyarországon a tesztelés az igazolt fertőzöttek arányához viszonyítva magasabb, mint az európai átlag, vagyis szélesebb körű, mint például Portugáliában vagy Szerbiában. Rámutatott: a WHO magyar irodavezetője szerint elég koronavírustesztet végez el Magyarország. Álhírnek nevezte, hogy a tesztek többségéért fizetni kell. Ezzel szemben az igazság az, hogy a tesztek elsöprő többsége ingyenes – mondta. Kiemelte: Magyarországon egymillió lakosra 70 elhunyt jut, míg a képviselő által hivatkozott Németországban 113, Hollandiában pedig 363.

A szocialista Gurmai Zita azért fogalmazott meg bírálatot, mert – mint mondta – „a Fidesz-kormány által pénzelt” intézet, az Alapjogokért Központ „nyílt háborús uszítást” tartalmazó hirdetést tett közzé, amelyben szuronyos katonák rohamozása látható, azzal a szöveggel, hogy „Igazság, erő, felemelkedés. Együtt tesszük naggyá a Kárpát-medencét”.

„Mit üzen a kormány a rohamozó katonákkal, talán fegyverekkel akarják naggyá tenni a Kárpát-medencét? Mire készülnek? Nem gondolják, hogy ez lényegében a polgárháború víziója?” – sorolta a kérdéseket a képviselő, arra szólítva fel a miniszterelnököt, hogy hagyja abba a háborús retorikát.

Mi büszkék vagyunk Szent Istvánra, Szent Lászlóra, a törökök ellen küzdőkre, a kurucokra, a reformkori nagyokra, az első világháborúban harcolókra és mindazokra, akik bármelyik évszázadban Magyarország szabadságát és függetlenségét védték – reagált Rétvári Bence, hozzátéve, hogy ez nem háborús retorika, hanem nemzeti büszkeség.

Hangsúlyozta: ezek a hősök példaképek, Gurmai Zita pedig őket támadja, és azokat, akik bemutatják ezt. „Az önök internacionalista kommunizmusa csak rombolt ebben az országban, ezek a magyar hősök viszont naggyá tudták tenni Magyarországot” – mondta.