Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-6 °C
4 °C

Brüsszel szerint sérül Magyarországon a jogállamiság

000 8R33X6
2020.09.30. 17:51

Az Európai Bizottság közzétette 2020-as jelentését az uniós tagállamok jogállami helyzetéről. Az anyagot két uniós biztos hivatala állította össze: az igazságügyért felelős Didier Reynders és a jogérvényesülésért felelős Vera Jourová. Hasonló jelentést korábban minden évben készítettek a tagállamok gazdasági helyzetéről, de a jogállamról most először készült ilyen. 

A dokumentumban jelzést kíván adni Brüsszel a tagállamoknak arról, hogy milyen hiányosságok, hibák vannak a demokratikus berendezkedés egyes ágaiban.

 Az Európai Bizottság a jelentés alapján párbeszédet kezdeményez az érintett állam vezetésével. Idén négy témakörben végezték el a vizsgálatot: igazságszolgáltatás, média, fékek és ellensúlyok rendszere, illetve korrupció. A magyar kormány folyamatosan kritizálta és feleslegesnek tartotta ezt az eljárást. Budapest szerint a jogállamisági hiányosságok feltárására a – Magyarország ellen is folyó – 7-es cikkelyes eljárás teljesen megfelelő. A magyar kormány megismerhette előzetesen a jelentés tartalmát, azokat észrevételezhette. 

Igazságszolgáltatás

A jelentésben Magyarországgal összefüggésben emlékeztettek: az elmúlt években az uniós intézmények aggodalmukat fejezték ki az igazságszolgáltatás függetlenségével összefüggésben. Az aggodalmak között egyebek mellett a bírák kinevezése, illetve a Kúria elnökének alkalmassági kritériumai szerepelnek. Külön felhívták a figyelmet arra, hogy  az Európai Bizottság ajánlásait máig nem valósította meg a kormány, különös tekintettel a bírói tanács és az OBH elnökének szembenállására.

A Kúriával összefüggésben aggasztónak találta a jelentés, hogy a Kúria kikezdte az Európai Bíróság egyik ítéletét. Az Alkotmánybíróságba jelölhető bírók jelölési feltételeit és eljárását is kritizálják, de megjegyzik, hogy a magyar igazságügyi rendszer alapvetően hatékonyan működik és a digitalizáltsága is megfelelő.

Korrupció

A jelentés szerint a független ellenőrzési mechanizmusok hiányosságai, valamint a politika és egyes nemzeti vállalatok szoros összekapcsolódása elősegíti a korrupciót. A magas rangú tisztségviselőket vagy közvetlen környezetüket érintő korrupciós ügyek kivizsgálása, az elkövetők felelősségre vonása gyakorta hiányos és  határozatlan.  

A JELENTÉS KIEMELI: AMIKOR FELMERÜLNEK KORRUPCIÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ VÁDAK - FŐLEG MAGAS RANGÚ VEZETŐK SZŰK KÖRÉRŐL -, AKKOR KÉSIK AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA. 

Brüsszel szerint az antikorrupciós keretrendszer  több hatósághoz van szétszórva, és egyre kisebb a független és civil kontroll felette, egyre nehezebb az információkhoz hozzáférni.

Média

A médiaszabadság biztosítását szolgáló lehetőségek szűkülnek, a civil szervezeteket övező ellenséges környezet, valamint az átláthatósággal és a közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek tovább gyengítik a korrupcióellenes fellépést - írták.

A bizottság a jelentésben arra is kitért, hogy a médiatanács függetlensége és hatékonysága veszélyben van, és nem biztosított maradéktalanul tulajdonviszonyok átláthatósága a médiában. Szerintük a Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA) megalapítása fokozta a médiapluralizmusra leselkedő kockázatot. A független sajtóorgánumok szisztematikus akadályokkal és megfélemlítéssel néznek szembe, a rájuk gyakorolt gazdasági befolyás növekvő tendenciája további aggodalmat kelt Brüsszelben. Azt is aggasztónak tartja a Bizottság, hogy a közelmúltban gazdasági eszközökkel a fennmaradó független sajtótermékeket is támadás érte.

Civilek helyzete, fékek és ellensúlyok

A jelentés felhozza, hogy a törvényhozás működése problémás, mert 

teljesen eltűntek a hatástanulmányok és az előzetes egyeztetések.

A civilek egyre komolyabb elnyomása is problémás, és az Európai Bíróság szerint a civil törvény összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

Civil törvény vitája az Igazságügyi Bizottságban 2017. április 25-én
Civil törvény vitája az Igazságügyi Bizottságban 2017. április 25-én
Fotó: Ajpek Orsi / Index



Az egyik fejezetben arra is rámutatott az Európai Bizottság, hogy az Európai Bíróság kimondta idén nyáron: a külföldről finanszírozott civil társadalmi szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvény (Lex Soros) összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásával, valamint az egyesülési szabadsághoz és a védelemhez való joggal, a magánélet és a személyes adatok védelmével.

Újságírói kérdésre válaszolva Vera Jourová közölte, még nem tudja megmondani, hogy mi fog szerepelni az Európai Bizottság elnöke által Orbán Viktor kormányfőnek küldött válaszlevélben, megjegyezte ugyanakkor, Ursula von der Leyen teljes bizalmáról biztosította Vera Jourovát, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökét.

Elmondta, a jogállamiság tekintetében aggályosnak tartott tagállamok esetében az Európai Parlament egyes képviselői konkrét cselekvést, büntetőintézkedéseket követelnek. Úgy vélekedett azonban, hogy a szankciók bevezetése nem lehetséges, nem hoz látható eredményt, ezért nem ez a helyes irányba tett lépés.

(Borítókép: Vera Jourova és Didier Reynders sajtótájékoztatót tart a 2020-as éves jogállamisági jelentésről 2020-ban, Brüsszelben, 2020. szeptember 30-án. Fotó: Olivier Hoslet / AFP)



  • Vennék
  • Hírek