Ha a kormány szerint nincs korrupció, akkor miért ellenzik az Európai Ügyészséget?

orban-cseh-03-BS
2020.10.01. 22:12
Az idén nyáron elfogadott hétéves új uniós költségvetésről szervezett vitát csütörtök estére a Transparency International magyarországi szervezete, ahol Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára vitatták meg, mit is jelent ez Magyarország számára. Az este során azonban szóba került még a jogállamiság kérdése és a magyar média helyzete is.

Az eseményen Martin József Péter , a Transparency International ügyvezető igazgatója, az est moderátora azzal kezdte, örömteli, hogy az esős, őszi idő ellenére is sokan ellátogattak az eseményre és hogy sok fiatalt látni a közönség soraiban.

Már már azt mondanám, hogy virágzik a vitakultúra Magyarországon 

- jegyezte meg Martin, arra utalva, hogy néhány nappal ezelőtt már zajlott egy vita a kormány és a Momentum között, ott Varga Judit igazságügyi miniszter és Donáth Anna momentumos EP-képviselő feszült egymásnak

Félig üres vagy félig tele a pohár?

Első körben arra igyekeztek választ találni, hogy Magyarország a korábbi költségvetési ciklusokhoz képest nyert vagy veszített-e az új büdzsével. Bár még semmi nincs kőbe vésve, az uniós állam- és kormányfők júliusban alkut kötöttek a költségvetésről, így a sarokszámok már ismertek. A kormány állítása szerint soha még ekkorát nem nyert az ország, míg az ellenzéki pártok többsége azt állította, történelmi bukást szenvedett a magyar miniszterelnök a tárgyalásokon és a korábbiakhoz képest lényegesen kevesebb forráshoz jut majd Magyarország az elkövetkező hét évben. 

Az álláspontok a vitán sem változtak: Orbán Balázs elmondása szerint ez volt az első olyan Uniós költségvetés, amelyet már az Egyesült Királyság távozása után kellett megalkotni, ez az oka annak, hogy csökkentek a rendelkezésre álló források. Az államtitkár ugyanakkor úgy véli, hogy jó kompromisszum született, hazánk számára pedig nagyon komoly források állnak rendelkezésre az elkövetkező hét évben is, amiért meg kellett küzdeni. A probléma szerinte az, hogy az Európai Parlament blokkolja ennek a költségvetésnek az életbe lépését, így egyelőre Magyarország sem kapja meg a kiharcolt pénzeket. 

Cseh Katalin szerint szó sincs erről, amit Orbán Balázs helytelenül „blokkolásnak” nevez, az valójában az Európai Unió normál ügymenete, tehát hogy az Európai Tanács konklúzióját az Európai Parlamenttel is el kell fogadtatni.

A Momentum EP-képviselője ugyanakkor történelmi előrelépésnek nevezte, hogy az állam- és kormányfők is rábólintottak az Európai Bizottság javaslatára a közös uniós hitelfelvétel kapcsán, így létrejöhetett egy 750 milliárd eurós újraépítési alap, amelyből Magyarország körülbelül 1500 milliárd forintnyi euróban részesül a fejlesztési források mellett. Ez szerinte is egy óriási lehetőség hazánk számára, azonban a felelősség az Orbán-kormányé, hogy hogyan gazdálkodik velük a járvány okozta gazdasági hatások közepette.

A Momentum képviselőivel mi azért harcolunk, hogy több pénzt kapjon Magyarország, de ezek a pénzek jobb helyre menjenek, közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz, a városok közvetlenül költhessék el azokat minél nagyobb mértékben, és hogy ne lehessen ezeket ellopni. 

Szerinte az Unióban is ezekről szól a vita, a korrupció elleni fellépés pedig nem kötekedés az Unió részéről, hanem alapvető közérdek. 

Közös hitel, közös adó? 

Orbán szerint nincs ok túl nagy örömre, szerinte ugyanis itt egy olyan hitelfelvételről van szó, amely végül direkt vagy indirekt módon a tagállamokat terheli és generációkra adósítja el majd őket. 

Az államtitkár azt is leszögezte, hogy a magyar költségvetésben rendelkezésre állnak a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges források, ráadásul a legtöbb országhoz képest a hazai gazdaság jól vészelte át az első hullámot, így az uniós forrásokra sincs olyan nagy szükségünk, mint más tagállamoknak. Az EU-s pénzeket inkább nemzetstratégia célokra költenék, olyan nagyszabású infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek hosszútávon térülnének meg. 

Az lenne az érdekünk, hogy ezek a fejlesztések megvalósuljanak, az Európai Parlament végre rámondja az áment a megállapodásra, és elkezdődjön az a munka amely előtt állunk. Ehhez képest itt állunk és a baloldali ellenzéknek a brüsszeli politikai hadjáratával szemben védekezünk. 

Cseh szerint éppen abból van a legnagyobb vita jelenleg az Unióban a költségvetés elfogadása kapcsán, hogy miből fogjuk ezeket a hitelek visszafizetni. A momentumos képviselő szerint ugyanis jelentős politikai igény merült fel arra, hogy az Európai Uniónak legyenek olyan saját forrásai, amelyekből tudja fedezni a hitelfelvételt. Ezek olyan új, közös adók lennének, amelyeket az Unió központilag szedhetne be. Cseh úgy véli, hogy a magyar kormánynak nincs erről határozott véleménye, ugyanakkor szerinte hazánknak alapvető fontosságú lenne, hogy támogassa a közös adók bevezetését. 

Orbán szerint Magyarország sokkal inkább nyitott arra, hogy több pénzzel járuljon hozzá az Európai Unió működéséhez, de adózási kérdésekben nem enged, ez ugyanis szuverenitási kérdés. Szerinte az ilyen közös adók bevezetése adóemelést jelent, amely csökkentené hazánk versenyelőnyét a többi 26 tagállammal szemben, ahol magasabbak az adók, mint nálunk. 

Cseh Katalin leszögezte, hogy nem a jelenleg meglévő adók megemeléséről szól a vita, hanem olyan eddig nem létező, de a XXI. század által indokoltnak tartott adók kivetélésről van szó, mint például a nagy techmultikra kivetett különadó. 

Jogállamiság mint bunkósbot 

Az államtitkár az uniós források elköltése kapcsán azt mondta, jól használtuk fel ezeket a pénzeket, ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt tíz évben Magyarország közelített az uniós átlaghoz. 

Cseh ugyanakkor rávilágított arra, ha a kormány ezt komolyan gondolja, akkor miért nem engedi, hogy szigorúbbak legyenek az antikorrupciós mechanizmusok az uniós pénzek elköltése kapcsán. 

Ha nincs ezzel gond, akkor nem közös érdekünk, hogy ne lehessen lopni ebből a pénzből? 

- szegezi Orbánnak a kérdést a Momentum politikusa. 

Orbán szerint ugyanakkor valójában nem jogállamisági feltételeket szeretnének Magyarországon számon kérni, hanem politikai ideológiai feltételeket. Azt akarják elérni, hogy a magyar kormány váltson irányt a bevándorlás- vagy a családpolitikájában a fejlesztési pénzekért cserébe. 

Az uniós kritikák Cseh szerint azonban egyáltalán nem ideológiai kérdésekről szólnak, az Európai Parlament és az Európai Tanács is az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vitázik, hogy a korrupció ellen milyen lépéseket lehet hozni. 

Orbán azonban úgy véli, hogy ezek a kritikák sem jogosak hazánkkal szemben, Magyarország ugyanis élen jár a korrupció elleni harcban. 

A Momentum EP-képviselője azonban felhívta rá a figyelmet, ha minden ennyire rendben van a korrupció terén, akkor miért nem csatlakozik Magyarország is az Európai Ügyészséghez. Orbán szerint ez azért nem történt meg, mert az Európai Ügyészségnek munkája során lehetősége van arról, hogy válogasson az ügyek között, ez pedig a korrupció melegágya.

Jogállamisági vita

Az este második fele a jogállamiság kapcsán felmerülő kérdésekről szólt. A vita elsősorban Martin József Péter és Orbán Balázs élesedett ki, amikor a Transparency Internation ügyvezető igazgatója moderátorként olyan ügyeket hozott szóba, mint hogy a magyar ügyészség például túl kevés esetben emelt vádat a kormányhoz közeli szereplők ügyében. Az államigazgatási rendszerben nagyon erős torzulás van Martin szerint, ahogy a sajtószabadság is jelentősen sérült hazánkban, ez pedig nagyon komoly jogállami aggályokat vethet fel. 

Orbán visszautasította ezeket a vádakat, szerinte Soros Györgyhöz köthető szervezetek kutatásain alapszanak ezek az állítások, ahogy az sem igaz, hogy a Fideszhez köthető személyekkel szemben ne lennének eljárások. 

Martin arra is igyekezett rákérdezni, hogy az államtitkár nem érzi-e úgy, hogy a nevében független állami intézmények a kormánynak kedvező módon járnak-e el bizonyos esetekben. Orbán ezt sem tartotta megalapozottnak, szerinte ez egy politikai vita és az kérte, hozzanak erre konkrét példákat. 

Itt csatlakozott vissza a vitába Cseh Katalin, aki felhívta a figyelmet például arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal nem talált kivetnivalót a kormánypárti médiumokat tömörítő KESMA médiaholding létrejöttében. 

Orbán erre azzal vágott vissza, hogy 

Melyik párt képviselője volt az, aki bement egy vele egyet nem értő újság szerkesztőségébe, ahol elkezdett kiabálni és számon kérni újságírókat? 

Cseh elismerte, hogy ez valóban az ő párttársa, Fekete-Győr András volt, azonban az EP-képviselő szerint a politikusoknak is joga van kritizálni az újságírókat, főleg ha valótlanságokat állítanak róluk. 

Akkor mi is menjünk be ellenzéki szerkesztőségekbe és kérjük számon, hogy miért írnak rólunk olyat, hogy mindent ellopunk és hogy kivezetjük az Unióból az országot? 

- kérdezett vissza Orbán Balázs.

A vita végül a közönség kérdéseivel zárult, a teljes felvételt itt lehet visszanézni:

(Borítókép: Bánkúti Sándor / Index)