Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Cellák Isten körül: így épül a Hargitán modern remetekolostor

2020-09-25 19 11 02-Új kolostor épül Hargitafürdőn.png
2020.10.02. 22:15
Új kolostort alapítanak a festői szépségű erdélyi üdülőtelepen, Hargitafürdőn az első, és máig egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend remetéi, a pálosok. Ha mindez önmagában nem lenne kuriózum, az is példa nélkül áll, hogy Székelyföldön korábban valaha magyar férfi szerzetesrendnek rendháza épült volna.

A pálos szerzetesrend 750. születésnapja alkalmából épülő hargitafürdői kolostor nem pusztán a hivatásos remetéké lesz: ahogy a jövő év végén elkészül az épület, bárki meglátogathatja, sőt, csatlakozhat hozzájuk, kipróbálhatja a pálosok életformáját a Hargitán.

A szerzetesi hivatás valóban nem túl látványos, viszont az imádságos környezetben történő elcsendesedés, a programunkban való részvétel már egy működő kapaszkodó lehet a mai pörgős világban. Azon túl, hogy  a magunk zárt világában élünk, fontos számunkra a nyitottság, ezért szívesen megmutatjuk, hogy él ma egy szerzetes

– mesélte az Indexnek Bátor Botond barát pálos szerzetes, aki az 1400 méter magasan épülő erdélyi kolostor egyik állandó lakója lesz.

A pálosok Erdélyben

1349-ben a pálos rend megkezdte erdélyi karrierjét. A középkorban számos erdélyi egyházmegye területén jöttek létre pálos kolostorok és más fontosabb pálos központok, többek között Gyulafehérváron és Nagyváradon. Végül a török hódítás és a hitújítás különböző áramlatai lényegében az összes erdélyi pálos rendházat elpusztították. Az 1640-es évektől a közösség ismét szikrát kapott, gátat a fejlődésnek II. József vetett, aki feloszlatta a pálosokat, így a rend 200 évre eltűnt Erdélyből. Tekintettel több évszázados erdélyi jelenlétre, a gyulafehérvári főegyházmegye a közelmúltban visszahívta a pálosokat, és tíz évnyi előkészítő munka után, 2014. január 16-án sor került a pálos rend erdélyi visszatelepülésére, illetve egy hargitafürdői szerzetesház alapítására.

Cellatervező művészek

Jó kérdés, hogy egy szerzetesrend 2020-ban hogyan igazol magának megfelelő szellemiségű építészt, aki ért a kolostortervezéshez, a kápolnától a kerengőn át a remetecellákig, ráadásul mindezt egy olyan speciális környezetben oldja meg, ahol Botond barát szerint egy vízszintes felület sincs. A Macalik Arnold és Lázár Csaba tervezőpáros többek között a pannonhalmi bencés kolostort is meglátogatta, hogy inspirációt merítsenek az épületegyüttes felújításából.

Közben Botond barát Svájcban tartott kolostorszemlét, hogy barátkozzon az alpesi rendházépítészettel, és a betonnal, utóbbi ugyanis egyáltalán nem idegen anyag a szakrális építészetben. Botond atyáék számára a pusztába, erdőbe kivonuló elődöket követve különösen fontos volt, hogy minél kevesebb természetkárosítással járjon, a lehető legorganikusabb legyen az építkezés.

„A kivágott fákat visszatelepítjük és egy kicsi, öt cellás toronyszerű épületet építünk, amelynek közepén lesz a kápolna, az imádság helye, a kolostor lelki központja. A kolostorokra jellemző kerengőt úgy oldottuk meg, hogy rámpát alakítottunk ki a kolostor körül, e köré csoportosulnak a cellák is  – tudtuk meg Botond baráttól. 

„Sokáig gondolkodtunk, mielőtt a Székelyföldre költöztünk. Azért is döntöttünk így, mert a rendünknek mindig is feladata volt, hogy próbáljunk válaszokat találni a kor kihívásaira. Most épp elég megosztott a világ, a magyar társadalom mind Magyarországon, mind Székelyföldön kezd szétzilálódni. Imádságainkat és a napi áldozathozatalainkat ezért felajánljuk a nemzetért,  egységéért, lelki felemelkedéséért imádkozunk – mondja Botond Barát, aki hozzáteszi, bíznak a Jóistenben, hogy ezt ő hogyan is miképp fordítja a népe javára."

(Borítókép: Botond Bátor / YouTube)