Szabina
7 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Varga Judit a techóriások megrendszabályozásáról beszélt

2020.10.02. 12:39

A think.BDPST innovációs konferenciáról jelentkezett élőben Facebook-oldalán az igazságügyminiszter, akit a tech óriásokra vonatkozó jogszabályokról és azok lehetőségéről kérdeztek.

Varga Judit a dinamikusan változó világról beszélt, és elmondta, hogy a jogszabályokat úgy kell kialakítani hogy, tudjanak ehhez alkalmazkodni. Ennek elemeként jött létre 2020 januárjában a Digitális Szabadság Bizottság az Igazságügy Minisztériumon belül, amelyet a kritikus médiumok már a cenzúrára kijelölt szervezetként állítottak be. Holott a kérdés, hogy az online térben zajló folyamatok közben hogyan érvényesül az állampolgárok véleménynyilvánítási szabadsága, a versenyjog, az adat-, a fogyasztó-, vagy éppen a gyermek- és ifjúságvédelem. Kérdés, hogy az offline világban megszokott előírások alkalmazhatóak-e határok által nem kötött térben is. 

A bizottság eredménye alapján kijelenthető, hogy egy

Pszeudo (ál) jogrendszer alakult ki online. A tech óriások rákényszerítenek minket, hogy fogadjuk el feltételeiket. Rákattintunk olyan szabályok elfogadására, amelyekkel egy országon kívüli jogrend fennhatóságát ismerjük el.

A gond az hogy, hogy ha valakit szankció ér, nem tud jogorvoslatot kérni. Németországban és Franciaországban is létrejött már egy olyan szervezet, ahova online bűncselekmény esetén lehet fordulni, és ez online szolgáltatót is kötelezi bizonyos mértékben.

A tech cégek adóztatására már volt európai szintű javaslat, de a tanácsban nem lett elfogadva.

Előfordulhat, hogy

sérelem éri a felhasználót az algoritmusok miatt, amelyek átláthatatlan módon korlátozzák szabad fogyasztói döntésében.

Példának hozta fel, hogy az influenszer fogalma sincs még a reklámjog szerint meghatározva, így például a gyerekek és a kiszolgáltatott fogyasztók védelme sem létezik bújtatott reklám ellen ilyen típusú tartalmakban.

Az érintett szervezetek, a NAIH, a GVH, az adatvédelmi ombusdman, az ITM, azok, amelyek rendszeresen találkoznak ilyen problémával, rendszeresen összeülnek és összegyűjtik a problémát egy úgy nevezett problémajegyzékbe vagy fehér könyvbe. 

A moderátor kérdésére, mely szerint jelenthet-e versenyhátrányt az EU vagy Magyarország számára egy a közösségi oldalakra vonatkozó szigorú(bb) szabályozás, így válaszolt.

Sokan beszélnek róla, de még nincs szabályozási szándék. Még a problémát sem sikerült pontosan megragadni, hogy például mi történik, ha törlik előzetes értesítés nélkül valakinek az oldalát, még nincs hova forduljon, maximum a tech óriás belső előírásai és ügyfélszolgálata segíthet.

Nincs tagállami minta, a már említett német/francia példa is csak büntetőjogi ügyekben használható. Amikor híre jött, hogy a Facebook felállít egy felügyelő bizottságot, amely a rendszerben a korlátozásokat bírálja el, azaz hasonló ügyekben dönthet az IM, a cég regionális igazgatójához fordult megkereséssel. Megkérdezték, hogyan állították össze a bizottságot, mennyire transzparens 20+20 fő kiválasztása, kinek a javaslata alapján kerültek be tagok, illetve hogy az lehet-e jogorvoslati fórum.

Elmondta, hogy az ír adatvédelmi hatóság szerint meg kell szüntetnie a Facebooknak, hogy kiküldi az adatokat az USA-ba, és európai adatvédelmi szabályokat kell alkalmaznia a jövőben. 

Online beérkezett kérdésre válaszában elmondta, hogy egy ország sem tudja megszabályozni a nagy cégeket, de az ír megoldás modell lehet a végső, uniós szabályokhoz. Idézte Thierry Breton uniós biztost, aki szerint a személyes adatokkal már elkéstünk, azok elhagyták a kontinenst, de az ipari adatok esetében talán még nem késő.

A záró kérdésre,hogy milyen fejleményeket vár a területen tíz éven belül, a miniszter asszony a személyes véleményét mondta el. Szerinte van az emberekben józanság, és tudják korlátozni az elszabaduló online világot. Előbb-utóbb tetőzik a befogadóképesség, és bízik a józan internethasználatban.