Salamon
8 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Áder János globális klímakatasztrófától tart

2020.10.05. 13:32

A köztársasági elnök a globális felmelegedésről szóló aggodalmának és az abban való emberi szerepvállalásnak adott hangot a 2020. október 5. és 9. között megrendezett fenntarthatósági témahét nyitó előadásán, melynek célja a fenntarthatóság üzenetét a pedagógusokon és diákokon keresztül közvetíteni az egész társadalom felé. Eddig több mint 1700 iskola 380 000 diákja regisztrált a programba, ebből közel 120 iskola a határon túlról.

Ébresztő, élj ökosan!

– summázta az előadása elején üzenetét a köztársasági elnök. Az államfő szerint mindenki érezheti, hogy valami megváltozott a környezetében. Példaként említette, hogy iskolás korában elképzelhetetlen volt szeptemberben a tartósan 30 fok feletti napi csúcshőmérséklet, illetve hogy az ősz első hónapjában hőségriadót kelljen elrendelni, ahogy az három éve történt.

A katasztrófák sorából kiemelte a sok millió hektárt letaroló tűzvészeket – amelyek ugyanakkor a NASA 2019-es adatai szerint 2003 óta 25 százalékkal csökkentek globálisan.

Megemlítette a „minden korábbi rekordot” megdöntő árvizeket is – amelyekkel kapcsolatban szintén csökkenő trendet láthatunk az Earth System Dynamics kutatása alapján.

Áder János kitért még a hőségrekordokra az északi sarkkörön túl, az évekig tartó aszályokra, a kihaló állat- és növényfajokra és az éhínséget hozó sáskajárásokra.

Az államfő szólt arról is, hogy a klímaváltozásnak nemcsak a hőségrekordok, az aszályok a következményei, hanem az is, hogy az elmúlt években felgyorsult a víz körforgása, az úgynevezett hidrológiai ciklus, ami a korábbiaknál egyenetlenebb csapadékeloszlást, pusztítóbb viharokat, özönvízszerű esőzéseket és váratlan villámárvizeket idéznek elő.

Áder János előadásában kitért arra, hogy a természeti katasztrófák számos országban élelmiszerhiányt okozhatnak, az éhínségek pedig társadalmi feszültségekhez, politikai bizonytalanságokhoz vezethetnek. Ezért indokoltnak látja az ENSZ főtitkára, António Guterres igényét, aki 200 milliárd dollár segélyt kért a fejlett országoktól.

Az államfő hangsúlyozta, hogy számára ezekben a folyamatokban az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok – kiváltképp a szén-dioxid – jelentik a legnagyobb problémát. Az államfő ezt összefüggésbe hozta az emberiség energiafogyasztásával, „a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor olyan gyorsan nő, mint a népesség”.

Szólt arról is, hogy ebben a folyamatban a közlekedésnek is jelentős szerepe van: míg ötven éve 200 millió autó közlekedett világszerte, addig ma már 1,5 milliárd, a repülőgépen utazók száma 300 millióról 4 milliárdra emelkedett, a növekvő élelmiszerigények miatt pedig 100 millió hektár trópusi erdőt vágtak ki 1980 és 2000 között.

Áder János hozzátette, hogy klímakatasztrófától tart, amelynek az elkerülése érdekében a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az úgynevezett dekarbonizáció a legfontosabb feladat. Elmondása szerint az egyre nagyobb energiaigényt jelentős részben még mindig szénerőművek elégítik ki, amelyek megújuló energia-erőforrásokkal való felváltása egyre sürgetőbb feladat. 

Magyarország ennek érdekében bezárja az utolsó nagy szénerőművet, a Mátrai Hőerőművet, amelyet az állami cég, az MVM tavasszal 17,44 milliárd forintért vásárolt vissza Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. Az államfő kijelentette, hogy Magyarország többszörösére növeli a naperőművi kapacitást, az atom- és napenergia segítségével pedig már tíz év múlva eléri, hogy az országban megtermelt áram 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen.

A köztársasági elnök közölte: elkezdődik a tömegközlekedésben használt buszok elektromosra cserélése, és elindul egy több százezer hektáros erdőtelepítési program is.

Áder János ezúttal is felhívta a figyelmet arra, hogy szerinte a lakosság úgy segítheti a szén-dioxid-kibocsátásának a csökkentését, ha például a földgázzal fűtő háztartásokban egy fokkal csökkentik a lakás hőmérsékletét, ezzel ugyanis 7 százalékkal kevesebb földgázt fogyasztanak, és a szén-dioxid-kibocsátásuk is kevesebb lesz.

Az államfő a volt amerikai elnököt, Barack Obamát idézve hozzátette: a mostani generáció az első, amelyik a saját bőrén érzi a klímaváltozás következményeit, és az utolsó, amely még tehet ellene.

„Az emberiség mostanáig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie” – idézte Gábor Dénes magyar Nobel-díjas fizikust Áder János, megjegyezve, hogy a fenntarthatósági témahét jó lehetőséget nyújt a tájékozódásra, a kérdések felvetésére, a megoldások keresésére és a szemléletformálásra.

A fenntarthatósági témahét a legnagyobb diákoknak szóló fenntarthatósági szemléletformáló program, s bár nevében csak egy hetet jelez, valójában a programok a következő hat hétben tartanak.