Blanka, Bianka
9 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

SZFE: ki fenyeget kit?

D KOS20201005020
2020.10.05. 23:21
Az SZFE, az alapjövedelem, az önkormányzatiság leépítése, a koronavírus elleni védekezés és az egészségügy helyzete is szóba került a parlament hétfői ülésnapján.

A Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, Arató Gergely azt kérdezte, hogy meddig tűri a kormány a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kuratóriumának „ámokfutását”. A képviselő véleménye szerint a kabinet és a minisztérium szánalmas módon menekül az SZFE ügyében a felelősség elől. Felidézte, hogy a kuratórium egyoldalúan fogadta el az új alapító okiratot, majd saját magát hatalmazta fel, hogy pályázat nélkül nevezzék ki a rektorhelyetteseket.

Arató Gergely azt is nehezményezte, hogy egy korábbi katonatisztet jelöltek ki kancellárnak.

A kultúra kiválóságait senki nem fenyegeti, akik azonban elvállalják azt, hogy ennek a kormánynak a pártkatonájaként, komisszárjaként odamennek egy egyetemre, és letörik az egyetemi autonómiát, azoknak ezért vállalniuk kell a felelősséget

– fogalmazott a DK képviselője.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára erre úgy reagált:

Forr a bosszú önökben, és ennek hangot is adtak.

Idézte Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő szavait, miszerint hatalomra kerülése esetén a magyar kulturális és művészeti élet meghatározó alakjait földönfutóvá akarja tenni. Az államtitkár szerint a DK azokat a kiváló művészeti és szakembereket fenyegeti, akik feladatot vállaltak a modellváltás során. Felrótta Arató Gergelynek, hogy az ellenzék semmit sem változik, ahhoz képest, amit látni lehetett 2006-ban, amikor szemeket lövettek ki, vízágyúval kergettek embereket, véresre vertek tüntetőket az utcákon. A kormány – az államtitkár szerint – ezzel szemben nem fenyegeti sem a hallgatókat, sem mást, és a tüntetésekbe sem avatkoznak be.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője Orbán Balázs államtitkártól azt kérdezte, miért hazudik a Fidesz az alapjövedelemről. A Párbeszéd képviselője úgy véli, az általuk kidolgozott modell épp hogy növelné a munkavállalási hajlandóságot, majd a finn példát hozta fel sikeres nemzetközi modellként.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azzal vágott vissza, hogy a sikeres és jól működő finn példát senki sem vette át és alkalmazza. Felidézte:

Az a probléma, hogy azt az elvet hoznák vissza, ami 2010 előtt volt Magyarországon, azaz munka helyett segélyt kínáltak. Ez volt az, ami odáig vezetett, hogy összeomlott a gazdaság és 12 százalék felett volt a munkanélküliség.

A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita szerint 2010 óta az önkormányzatiság szisztematikus leépítése zajlik, és ezzel a demokrácia utolsó bástyáját építik le.

A kormány függőségi rendszert alakított ki, megköti az önkormányzatok kezét, amelyeknek kevesebb az eszközük, és még a saját bevételükhöz is hozzányúltak

– foglalta össze a képviselő.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára erre azt válaszolta: az önkormányzati rendszer valóban a magyar demokratikus átalakulás egyik legfontosabb bástyája. 2009–2010-re viszont a magyar önkormányzati rendszer az összeomlás szélére került, ezért a kormány a települések hiteleit átvállalta, és ésszerűen osztotta meg a feladatokat velük.

A Jobbikos képviselő viszontválaszában felvetette, hogy Borsodban nemsokára választás lesz, és ott azzal riogatják a választókat, hogy ha nem a kormánypárti jelöltet támogatják, nem jutnak forráshoz.

Pogácsás Tibor államtitkár azzal zárta a vitát:

A politikai alapú pénzosztogatást a Jobbik partnere, a baloldal hozta be az országba.

Az MSZP politikusa, Bangóné Borbély Ildikó hangsúlyozta: többet kell tesztelni, hogy valós képet kapjanak a koronavírus-fertőzöttekről. Véleménye szerint korábban sokkal többet teszteltek, és furcsállja, hogy a napokban drasztikusan csökkent ez a szám.

Súlyos időszak előtt állunk, ezért fontos, hogy úgy kell tesztelni, ahogy azt a WHO előírja

– jegyezte meg a szocialista politikus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára viszontválaszban azt erősítette meg, hogy ingyenes a tesztelés annak, aki tüneteket mutat vagy kontaktkutatás során képbe került. A növekvő számok miatt a kapacitásokat is folyamatosan növelik. Rétvári azzal sem értett egyet, hogy Magyarországon kisebb volna a tesztelések aránya.

Bangóné Borbély Ildikó képviselő hangoztatta: elengedhetetlen a tesztelés, mert ki kell szűrni a betegeket. Rétvári Bence államtitkár rámutatott, hogy az ellenzék nem szavazta meg a koronavírus-törvényt, amely valóban segítette a védekezést.

A DK-s Varga Zoltán azt mondta, hogy a kormányfő naponta „fabrikál” győzelmi jelentéseket, pedig szakemberek szerint az egészségügyi ellátás közel jár az összeomláshoz, kevés az orvos, kevés a szakszemélyzet. Úgy fogalmazott:

Az esztelen kapkodásnak szörnyű ára lesz, félő, hogy megmenthető emberek válnak az őrült kormányzati válságkezelés áldozatává

Rétvári Bence emlékeztetett, hogy a baloldal kormányzása alatt minden ápolótól és orvostól elvett egyhavi fizetést, 16 ezer kórházi ágyon beszüntette az ellátást, és 6 ezer fős elbocsátást vezényelt le.

Ezzel szemben a polgári kormány 14 százalékkal emelte a szakdolgozók bérét, majd újabb 20 százalékos emelésre számíthatnak, az orvosbérek pedig példátlan mértékben, a duplájukra nőnek

– közölte az államtitkár a parlamenti vitában.

(Borítókép: Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (k) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 5-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)