A szakdolgozók szerint tömeges felmondásokhoz vezethet az orvosi béremelés

DBZOL20200514034
2020.10.06. 22:15
A szakdolgozók jelentős része másod- és harmadállást is kénytelen vállalni, így most elfogadott egészségügyi törvény munkaerőhiányt okozhat a betegellátásban és nehezíti az ápolók megélhetését.

A bérrendezés csak az orvosoknak kedvez, egyoldalú formájában tömeges megélhetési nehézségeket, pályaelhagyást, sőt kivándorlást eredményezhet a szakdolgozók körében – írja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), amely az orvosi kamarához intézett nyílt levélben fejezte ki csalódottságát az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénnyel kapcsolatban. 

Ez idáig azt hittük, hogy szolidárisan együtt képviseljük az egészségügyi dolgozó kollégáinkat. Most sajnos csalódottságunknak kell hangot adni. Reméljük, a Magyar Orvosi Kamara szolidaritást vállal velünk, nem fogadja el ilyen formában a törvényt és semmi esetre sem vesz részt a megvalósításában

– olvasható az MTI-hez kedden eljuttatott közleményben.

Emlékeztettek arra, hogy a törvénytervezet véleményezésére mindössze négy órája volt a köztestületüknek, amely a dokumentumot nem támogatta. Hozzátették: az elutasítás oka alapvetően nem a törvény mellékletében megjelentetett orvosi bértábla, hanem a joganyagban leírt elvárások, követelmények, amelyek szerintük a szakdolgozók számára előnytelen helyzetet vetítenek előre, és kedvezőtlen hatást gyakorolnak az egészségügyi ellátórendszer számos területére, bizonytalanná téve a betegellátást.

Balogh Zoltán MESZK-elnök az orvosi kamara elnökének, Kincses Gyulának címzett nyílt levélben azt írta: olyan jelentős módosítások találhatók a jogviszonyra vonatkozóan, amelyek alapjaiban változtatják meg a szakdolgozók foglalkoztatásának gyakorlatát. Félő, hogy ezek a szakdolgozói humánerőforrás-hiány miatt ellehetetlenítik egyes intézmények működését, hiszen a többes jogviszony kérdése jelentősen szigorodik.

A magyar szakdolgozói kar jelentős része másod-, sőt harmadállás együttes fenntartásával tudja biztosítani azt az anyagi biztonságot, amit jogosan követeltek együtt a korábbi tárgyalásokon

– tette hozzá a MESZK elnöke. A szakdolgozók úgy vélik, a bérrendezés ilyen egyoldalú formában és ütemezésben – a foglalkoztatási korlátozásokkal kiegészítve – tömeges megélhetési nehézségeket, pályaelhagyást, sőt országelhagyást eredményezhet. Kiemelték: 

a hazai ellátórendszer fenntartása, valamint a koronavírus-járvány leküzdése nemcsak a magyar orvosok helytállásának köszönhető, hanem valamennyi egészségügyi dolgozónak és a szociális ellátásban dolgozóknak.

A kamara szerint az egészségügyi szakdolgozók rendkívül méltánytalan helyzetbe kerülhetnek, ha egyeztetés nélkül 2021-ben megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk.

ÉSZT: Az orvosok béremelésének túl nagy az ára

Az Értelmiségi Szakszervezeti Szövetség (ÉSZT) megdöbbenésének adott hangot, hogy milyen sürgősen terjesztették be a parlament elé és fogadtatták el az orvosi béremelés leple alatt az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. Közleményük szerint

sajnálatos, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz a demokratikusnak és jogállaminak nem nevezhető megoldáshoz, hogy az érintettek bevonása nélkül dolgoz ki törvényeket 

A kormány mindössze négy órát hagyott az érdek-képviseleteknek, hogy egy olyan törvényt véleményezzenek, amellyel az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alól áthelyezik egy katonai szigorúságú törvény hatálya alá.

Örvendetes, hogy az orvostársadalom is egyetért a hálapénz kivezetésének szükségességével, azonban biztosan nem kívánták, hogy olyan tiltó és korlátozó rendelkezések vonatkozzanak rájuk, amelyekre eddig csak a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknál volt példa.

– fogalmaz közleményében az ÉSZT, amely reméli, hogy a kormány a törvény hatályba lépése előtt mérlegeli, milyen ellátási problémákat okozhat a törvény jelen állapotában, és az érintettek bevonásával felülvizsgálja.

Kapcsolódó

Széthúzó erő a bérrendezés az egészségügyben

A szakszervezetek minden egészségügyi dolgozónak kérik bérrendezést.

(Borítókép: MTI/Balogh Zoltán)