Farkas
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Egyhangúlag megszavazta a parlament az orvosok béremelését

DSZZS20150630009
2020.10.06. 15:40

Miután hétfőn rendkívüli eljárásban tárgyalta az Országgyűlés az orvosok többlépcsős béremeléséről, valamint a jogviszonyuk átalakításáról szóló törvényt – amelynek véleményezésére mindössze pár órát kaptak a szakmai érdekképviseletek és kamarák –, kedden kora délután meg is szavazták a képviselők a Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló jogszabályt – adta hírül az MTI.

Az egészségügy átalakítását célzó törvényjavaslatot végül 165 igen szavazattal, tartózkodás és nem szavazat nélkül fogadták el a képviselők.

A jogszabály egyik újdonsága, hogy létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni.

Az összeférhetetlenségi szabályok között szerepel, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy csak a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is. Kivételt képez a szabály alól a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. De ezen tevékenységekhez is szükséges a kormányzati szerv előzetes engedélye, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy munkaidejével.

Kapcsolódó

Mindenkinek börtön jár a hálapénzért – a másodállást is megtiltják a felemelt bérű orvosoknak

Nem csak a hálapénz szabályozása szigorodik, az orvosok magánpraxist sem folytathatnak másodállásban.

Rögzítették a béremelés, az illetményszámítás és a minősítés kereteit, továbbá a jogviszonnyal járó szolgálati elismeréseket, a szabadságra, a munkaidőre, a nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A foglalkoztatást, a fizetést, a minősítést, az illetményen kívüli juttatásokat érintő részletszabályokat a kormány rendeletben határozza meg.

A betegek részére nyújtott ellátások nyomonkövethetőségével magyarázzák azt a szabályt, hogy sürgős eset kivételével az orvos nem láthat el olyan beteget, akinek – más jogviszonya keretében – már kezelte ugyanazt a betegségét. Ezen korlátozás alól is felmentés adható azonban egyes kormányrendeletben meghatározott esetekben, például a szülészeti-nőgyógyászati szakterületen.

A törvény szerint a jövőben az orvos az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amelyre az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki.

A gyakorlati időt figyelembe vevő, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatán alapuló béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat.

Egy kezdő orvos jövőre bruttó 481 ezer forintot kap, egy 16–20 éve a pályán lévő társa már több mint egymillióval számolhat, míg egy több mint 41 éve a pályán lévő kollégájuk fizetése bruttó 1,6 millió forint lesz.

2022-től egy kezdő orvos fizetése havi bruttó 619 ezer forint lesz, egy 16–20 éves gyakorlati idővel rendelkező orvos 1,3 milliót kaphat, míg több mint 41 év orvoslás után 2,1 millió lehet a fizetés.

2023 januárjától bruttó 687 ezer forintra emelkedik a kezdő orvosok – jelenleg 255 ezer forintos – bére, 16–20 év orvosi pálya után közel másfél millió lesz a fizetés, míg több mint 41 év gyakorlati idő esetén 2,3 millió az illetmény.

Az MTI kitért arra is, hogy mivel a Magyar Orvosi Kamara sérelmezte, ezért az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága javaslatára törölték az előterjesztésből azt a rendelkezést, hogy például minősítés alapján 20 százalékkal csökkenthető az orvosok fizetése. Amint azt hétfő este Gulyás Gergely hangsúlyozta,

csak felfelé lehet majd 20 százalékkal eltérni a megállapított bértáblától. 

A törvény büntethetővé tette a hálapénzt oly módon, hogy a vesztegetés és a vesztegetés elfogadása büntető törvénykönyvbeli tényállását kiegészítették a jogtalan előny adásával és elfogadásával. A módosítás szerint, aki jogtalan előnyt ad vagy ígér, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Arról, hogy mi számít jogtalan előnynek, az egészségügyről szóló törvény rendelkezik. Ez alapján az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el. A kezelés után az egészségügyi dolgozó elfogadhat egy alkalommal olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát (jelenleg a nyolcezer forintot).

 A törvényjavaslat újdonsága, hogy

legfeljebb egy év időtartamra más kórházba, intézménybe is kirendelhetők lesznek az egészségügyi dolgozók.

Ez egy évvel meghosszabbítható. A kirendelésről legalább tíz munkanappal korábban, írásban kell tájékoztatni az érintettet, annak várható időtartamával együtt.

A törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január 1-jétől kell alkalmazni, így az érintettek jogviszonya is ekkorra alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az engedélykötelessé váló tevékenységek további folytatása érdekében március 1-jéig kell kérvényt benyújtani.

Az egészségügyi szolgáltató vezetője dönthet arról, hogy az általa vezetett intézményben nem január 1-jén, hanem később kezdik el alkalmazni a törvényt, de április 1-jénél későbbre ez nem tolódhat.

Ebben az esetben az orvosok korábbi és az új illetménye közötti különbözetet a 2020. márciusi fizetéssel egyidejűleg, legkésőbb 2021. április 5-én kell kifizetni.

(Borítókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)