Előd
6 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Lesz közös ellenzéki program, de még a pártok sem tudják, kik fogják írni

2020.10.06. 07:13

Az ellenzéki pártok bejelentették, hogy közös programot szeretnének a 2022-es országgyűlési választásra. A közös pontok már körvonalazódnak, de azt az Index által megkérdezett ellenzéki szereplők is elismerték, hogy van még miről vitázni, illetve az ideológiai kérdések is elválaszthatatlanok egy szakpolitikaiprogram-alkotástól.

Október elsején az ellenzéki pártok elnökei megtartották második találkozójukat, amelyen megerősítették, hogy a 2022-es választáson ellenzéki együttműködésre és közös programra van szükség a NER lebontása érdekében – derült ki az ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) közös közleményéből. A pártok azt is közölték, hogy a közös ellenzéki program összeállítása időigényes feladat, ezért már most elkezdik a munkát, és egy programíró bizottságot állítanak fel az összehangolás érdekében.

„A bizottságban a pártok szakpolitikai stábjai együtt fognak dolgozni, számos külső szakértői vélemény bevonására is törekednek majd, valamint korábbi programalkotó kezdeményezések eredményeire is építenek”

– olvasható az ellenzéki pártok közös közleményében.

Az Index annak próbált utánajárni, hogy kik adhatnak tanácsot a programíráshoz, kik azok a külső szakértők, akiknek a véleményére számítanak az ellenzéki pártok.

Nevek a kalapban, vagy mégsem?

A Momentum kínos helyzetbe került, miután Fekete-Győr András az InfoRádiónak és a Blikknek arról beszélt, hogy pártja 2022-es választási felkészülését segíti Bajnai Gordon volt miniszterelnök, két volt külügyminiszter, Jeszenszky Géza és Balázs Péter, továbbá az egykori jegybankelnök, Bod Péter Ákos, illetve Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter. „Kényelmetlen helyzetben találtam magam az elmúlt napokban, muszáj megszólalnom”írta Bajnai Gordon a Momentum elnökének nyilatkozatára válaszul a Facebook-oldalán.

A volt miniszterelnök elismerte, hogy szokott egyeztetni Fekete-Győr Andrással, de azt cáfolta, hogy visszatérne a politikába. „Pártpolitikában nem tervezek részt venni, viszont az általam régóta sürgetett ellenzéki összefogás hiteles szereplőit, ha ezt igénylik, mindenkor támogatni fogom” – fogalmazott Bajnai Gordon.

Az egykori pénzügyminiszter, Oszkó Péter szintén a közösségi oldalán reagált, és, mint írta, meglepve hallotta, hogy megemlítette őt Fekete-Győr András. „Különösen azért tartom mindezt érzékeny kérdésnek, merthogy szeretem tudni, a saját nevem mikor milyen kontextusban hangzik el, és mennyire lesz eszköze pártok közötti küzdelmeknek vagy erőfitogtatásoknak. Erről a bejelentésről viszont semmilyen formában nem tudtam, a programalkotó csapatban való részvétellel kapcsolatban pedig ilyen vállalásokat nem tettem” – közölte Oszkó Péter.

Válaszreakciójában Jeszenszky Géza nem csupán elhatárolódott a Momentum elnökének kijelentésétől, de még meg is feddte a pártot a Hírklikknek adott interjújában, mert Fekete-Győr András a romániai helyhatósági választások előtt a magyar jelöltekkel szemben egy román párt támogatására szólította fel a romániai magyar választókat. A Momentum elnöke ezt az Azonnalinak már úgy magyarázta, hogy pártja csak olyan települések esetében támogatja a román USR-PLUS-t, ahol nincs magyar jelölt.

Balázs Péter és Bod Péter Ákos a korábbi kormányok tagjai által életre hívott V21 értelmiségi csoport képviseletében február végén Fekete-Győr Andrással egy közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy korszakváltó kerekasztalhoz hívják az ellenzéki pártokat. A Momentum elnöke akkor azt mondta: a pártpolitikán, a bal- és jobboldali szembenálláson felülemelkedő V21 csoportot hívta segítségül, hogy moderálja, koordinálja az ellenzéki pártok vízióalkotó munkáját. Feladatként azt határozták meg, hogy a közös vízió már 2020-ban elkészüljön, és egy 21. századi minimumot fogadjanak el.

Alapvetően a pártok nem utasították el a Momentum és a V21 invitálását, de a koronavírus-járvány elterelte a fókuszt a korszakváltó kerekasztalról. Azt viszont az ellenzéki pártok egyeztetéseit ismerő forrásaink megjegyezték, hogy az ilyen kezdeményezéseket nem a sajtónak kell bejelenteni, ezek ugyanis a színfalak mögötti tárgyalásokon dőlnek el.

A sajtón vagy a közösségi oldalon megfogalmazott üzengetések, javaslatok az együttműködéssel kapcsolatban inkább az ellenzéki pártok egymáshoz való pozicionálásáról szólnak.

Lennének, akik segítenének, csak a pártokon múlik

Az Index megkereste Gábor Pétert, a V21 titkárát és koordinátorát, aki elmondta: a V21 jelenleg nem vesz részt a pártok közös programalkotásában, formális nincs, csak informális együttműködés van az ellenzékkel. Gábor Péter azt is hozzátette: az ellenzéki pártok döntöttek úgy, hogy maguk készítik el a közös programjukat, pedig a V21 nyitott a koordinációra.

Most abban reménykednek, hogy az ellenzéki pártok legalább ihletet fognak meríteni a csoport által kidolgozott 21 pontos Nemzeti Minimum Programból. Ebben többek között az egészségügyre, az adórendszerre, a gazdaságra, az oktatásra, a médiára és zöld ügyekre vonatkozóan olvashatóak ajánlások. A minimumok között szerepel az is, hogy új választási törvényre van szükség, miniszterelnököt legfeljebb csak két ciklusra lehessen választani, és a köztársasági elnök személyéről közvetlenül dönthessenek a választópolgárok.

Augusztusban az ATV Start című műsorában Magyar György ügyvéd, az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) nevű szervezet alapítója arról beszélt, hogy jelentős háttérrel zajlik a műhelymunka, segítve az ellenzéki együttműködést. „Mi kovász akarunk lenni, katalizátor” – jelentette ki Magyar György. Azt is megjegyezte: arra számít, hogy egy év múlva már készen fog állni az ellenzéki együttműködés rendszere. Az év elején alakult ELEGY a közösségi oldalának leírása szerint ellenzékiek, civilek, szakértők és politikusok együttműködése.

„Célunk, hogy az érintett felek koordinációja révén megteremtsük a demokrácia és jogállamiság helyreállításának feltételeit hazánkban”

– olvasható az ELEGY Facebook-oldalán.

A szerveződés oldalán az ELEGY a következő célokat fogalmazta meg:

  • országos előválasztási felkészülést a következő választásra, ami legkésőbb 2022-ben lesz, ezért már most el kell kezdeni;
  • minden szavazókörben legyen legalább egy független vizsgálóbizottsági tag és ellenőr;
  • megtalálni az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét egy karizmatikus vezető személyében, akit mindenki elfogad és támogat;
  • technikai ellenzéki összefogást első lépésként a Fidesz leváltása érdekében, a pártokat és a függetleneket, civileket egy asztalhoz ültetve;
  • egy digitálisan és telefonon lebonyolítható előválasztási és népszavazási rendszer létrehozását.

Az ellenzéki szerveződés a Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester vezette Mindenki Magyarországa Mozgalommal (MMM) ápol szorosabb kapcsolatot. Utóbbi februárban tartott budapesti kongresszusán ott volt Magyar György, aki már akkor is az ellenzéki pártok közös programalkotásának folyamatáról fogalmazott meg ajánlásokat. Az MMM kongresszusán az összes parlamenti ellenzéki párt képviseltette magát, kivéve a Momentum, ami szinte ezzel egy időben hirdette meg

a V21 csoporttal a korszakváltó ellenzéki kerekasztalt.

Bár úgy tűnhet, hogy párhuzamos műhelymunka indult, a felek igyekeztek ezt cáfolni és úgy beállítani, mintha minden kezdeményezés a közös programalkotás irányába mutatna.

A Mindenki Magyarországa Mozgalom mozgástere és befolyása nem teljesen világos az ellenzéki térben, de az Index által megkérdezett ellenzéki politikai szereplők

mind partnerként hivatkoztak a Márki-Zay Péter vezette szervezetre.

A hódmezővásárhelyi polgármester többször is hangsúlyozta már, hogy a pártoknak közös programot kell írniuk, az MMM pedig rendre támogatja az időközi választásokon elinduló közös ellenzéki jelölteket. Ugyanakkor Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti ambíciója megosztónak számít a pártok között is, noha azt sem lehet mondani, hogy ne lennének támogatói az ellenzéki térben, ráadásul a hódmezővásárhelyi polgármester kész megmérettetni magát egy előválasztáson.

A borsodi időközi választás eredményére várnak az ellenzéki pártok

Az Index által megkeresett ellenzéki szereplők nem zárkóztak el sem a V21, sem pedig az ELEGY szakmai támogatásától. A Jobbik és a Momentum megerősítette, hogy a programírásért felelős bizottság fel fogja venni mindkét csoporttal a kapcsolatot, továbbá több olyan szerveződésre és kezdeményezésre is számítanak, amelynek a felhalmozott tudására támaszkodni kívánnak. Hogy melyek ezek a csoportok, kezdeményezések vagy konkrét személyek, arra nem kaptunk válaszokat.

A lapunknak informálisan nyilatkozók elmondásai alapján egyelőre nincs kidolgozva a programalkotás pontos menete, a sarokpontok sem kerültek meghatározásra, ezekhez még sok további ülésre és egyeztetésre lesz szükség.

A kapott válaszokból arra lehet következtetni, hogy leghamarabb 2021 végére készülhet el a közös program, de addigra már a közös jelöltek kilétének is el kell dőlnie.

Lévén, hogy több ellenzéki párt együttműködéséről van szó, a közös pontok mellett még vitás kérdések is bőven adódnak, amelyek nem függetlenek az ideológiai különbségektől. Ezek ügyében legkésőbb az előválasztások lezárultával alakítanának ki kompromisszumos, illetve közös álláspontot.

Az ellenzéki pártok figyelme azonban most elsődlegesen az október 11-i borsodi időközi választásra irányul. Ez lehet az együttműködés egyik főpróbája és „belépője” a további tervezésnek. A közös jelölt személyéről, a jobbikos Bíró Lászlóról augusztus közepén, az első ellenzéki pártelnöki találkozó keretében döntöttek. Az ellenzéki vezetők azt a szándékukat is kinyilvánították, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a Fidesz–KDNP jelöltjével szemben. Míg a közvélemény inkább a közös jelöltek, a közös miniszterelnök-jelölt, az egy lista vs. több lista és az előválasztások ügyével van elfoglalva, szakpolitikai értelemben

az ellenzék kormányzóképességét

a közös program szavatolhatja majd.

Ez lesz annak demonstrálása, hogy az ellenzék többet tud-e mondani annál, hogy Orbán Viktort le akarják váltani. Márpedig többnyire azok, akikkel az Indexnek sikerült beszélnie az ellenzéki pártok környékén, úgy látják, hogy a közös munka oroszlánrészét éppen a szakpolitikai kérdések összehangolása jelentheti.