Karácsony Gergely újraindítási adóval sarcolná meg a gazdagokat
További Belföld cikkek
- Lopott furgonnal szenvedett akkora balesetet, hogy szétnyílt a koponyája
- Másodfokú riasztás van érvényben, éjszakára sem nyugszik a légkör
- Észak-Korea sokkal rafináltabb, mint gondoltuk
- Menesztették a honvédségtől a katonanőt, aki szexuális zaklatással vádolja parancsnokát
- Nevet változtat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
A főváros egy félszázalékos úgynevezett újraindítási adó bevezetésén gondolkozik,
amelyet az ötmilliárd forintnál nagyobb iparűzési adóalappal rendelkező vállalkozásoknak kellene fizetniük, amíg Budapest ki nem jut a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból
– mondta a főpolgármester a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács ülésén tartott prezentációjában.
Karácsony Gergely hangsúlyozta, a főváros működőképességének fenntartása kiemelt nemzetgazdasági érdek, a válság idején pedig érdemes újragondolni, kik tudnak legalább átmenetileg nagyobb mértékben részt venni a közteherviselésben.
A városvezetés által kilátásba helyezett „ipa+koncepció” egyfajta válságkezelő hozzájárulás azoknak a szektoroknak, amelyeket kevésbé viselt meg a járvány, mint más iparágakat, vagy az „életéért küzdő” fővárosi önkormányzatot. Kiemelte,
számításaik szerint Budapest arányaiban háromszor több adóbevételtől esik el a járvány miatt, mint a központi költségvetés. A főváros bevételeinek 70 százaléka származik az iparűzési adóból, amely idén várhatóan csak 139 milliárd forint lesz a tavalyi 165 milliárd forint után.
Karácsony Gergely közölte, a főváros mintegy 300 milliárd forintos idei működési költségvetésében összesen 69 milliárd forintos lyuk van, a városvezetésben pedig arra számítanak, hogy 2022-2023-ban érhetnek véget a koronavírus-járvány miatti „szűk esztendők”.
A főpolgármester szólt arról is, a következő időszakban megpróbálják újratárgyalni a kormánnyal a fővárost érintő központi elvonásokat is – írja az MTI.
Karácsony Gergely továbbá közölte, hogy az önkormányzati cégeknél nem kell leépítésekre számítani, egy kivétellel, a gyógyfürdőknél 10 százalékos csoportos leépítést fognak végrehajtani. Arról is beszélt, hogy Budapestet a válság különösképpen érinti, hiszen a külföldi turizmus a fővárosban jelentős, ez viszont csak nehezen fog helyreállni.
Az ínséges évek várhatóan 2022-2023-ig tartanak, ekkor érjük el újra a 2019-es szintet
– fogalmazott. Hozzátette, hogy valószínűleg a BKK is krízisbe kerülhet: a jegyár–bevételek 20 milliárd forinttal csökkenhetnek, ezért jövőre a cégnek nagyjából 17 milliárd pluszpénzre lesz szüksége az önkormányzattól.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogyha nem csinálnak semmit, a főváros tartalékai 2022-2023-ra elfogynak, és kilátástalan helyzetbe kerül, ennek megoldása lehetne például, ha Budapest meg tudna egyezni a kormánnyal.