Előd
6 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

„Azért jöttünk, hogy letartóztassuk önt”

2020.10.07. 07:20
Ma hetvenöt éve, 1945. október 7-én iktatták be esztergomi érseki tisztségébe Mindszenty Józsefet, az utolsó magyarországi hercegprímást, akinek 1994-ben kezdődött a boldoggá avatási eljárása.

Mindszenty József 1892. március 29-én Pehm Józsefként látta meg a napvilágot a Vas megyei Csehimindszenten – és csak 1941-ben magyarosította a nevét Mindszentyre. 1915-ben szentelték pappá. 1919-ben a zalaegerszegi plébánia vezetésével bízták meg. A következő évtizedekben irányításával többek között kilenc új templomot és tizenkét iskolát építettek fel. Zalaegerszegi plébánossága idején fellendítette a város kulturális életét. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi megyés püspökké nevezte ki.

Háborúellenes emlékirata miatt börtönbe került.

Amikor 1945. március 29-én súlyos cukorbetegségben elhunyt Serédi Jusztinián hercegprímás, esztergomi érsek, XII. Piusz pápa kérésére Nagy Töhötöm jezsuita szerzetes készítette el az esztergomi érseki szék betöltésére szóló javaslatot, első helyen megnevezve Mindszenty József veszprémi püspököt.

Két nap gondolkodási idő

1945. szeptember 8-án XII. Piusz pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Két nap gondolkodási idő után alávetette magát a pápai akaratnak, és 1945. október 7-én Esztergomban beiktatták új hivatalába. „Nem egy okom lett volna arra, hogy a választást ne fogadjam el: milyen könnyű lett volna nemet mondani. [...] Mégis két nap múlva vállaltam a súlyos terhet. Döntő volt ebben XII. Piusz pápa akarata és bizalma, aki ismerte papi és lelkipásztori tevékenységemet, és annak alapján alkalmasnak talált a veszprémi püspökségre a kormány akarata és akadékoskodása ellenére. Tudott fogságomról és a nuncius jelentései alapján arról, hogyan kormányoztam egyházmegyémet. Tisztában voltam azzal, hogyha nemet mondok, Rómának újabb időt kell vesztegetnie más jelöltek keresésére és meggyőzésére.”

Reménnyel töltött el az a tudat is, hogy az ország népe az utolsó évtizedekben hitben és erkölcsi életében megerősödve a háborús katasztrófa után a keresztény valláshoz való ragaszkodásának megindító jeleit mutatta.

Az ünnepélyes székfoglaló október 7-én délelőtt 11-kor kezdődött a zsúfolásig megtelt esztergomi bazilikában. Nem mindennapi esemény volt egy prímási székfoglaló, hiszen a 20. században ezt megelőzően csak kétszer, 1916-ban és 1928-ban történt hasonló.

MIndszenty emelkedett hangvételű, történelmi példákkal tűzdelt, súlyos mondanivalójú beszédében nem titkolta el az új helyzet felett érzett kétségbeesését:

„Ma előttünk riadó, vak mélység örvénylik fel; történelmünk legnagyobb nemcsak közjogi, de erkölcsi, politikai, gazdasági örvényében fuldoklik a vérző Magyarország.”

Karácsonyi letartóztatás

Mindszenty sohasem rejtette véka alá a véleményét: ellenezte a földosztást, bírálta a nemzeti bizottságok és a kommunisták vezette politikai rendőrség működését, a németek kitelepítését, de szót emelt a katolikus sajtó korlátozása miatt is. A népi demokráciával szemben egyedüli megoldásnak a kereszténydemokráciát, a keresztény erkölcsi törvényeken alapuló társadalmat tartotta.

A kommunista rezsim azonnal kivetette rá a hálóját. Letartóztatása előtt másfél héttel, 1948. december 16-án tartották az utolsó, elnöklete alatt álló püspökkari konferenciát Esztergomban, amelyről feljegyezte, hogy

börtönközeli légkörben tartottuk meg utolsó értekezletünket.

Mindszentyt karácsonykor, 1948. december 26-án tartóztatták le idős édesanyja szeme láttára az érseki palotában, ahonnan az ÁVH hírhedt központjába, az Andrássy út 60.-ba hurcolták. Az Emlékirataim című memoárjában így írt letartóztatásának történetéről: „Este fél kilenc van. Én vacsora óta az imazsámolyon térdelek, imádkozom és elmélkedem. Hirtelen kitárul az ajtó, s azon Décsi (Décsi Gyula ÁVH-s alezredes – a szerk.) lép be elsőnek. Megáll előttem:

Azért jöttünk, hogy letartóztassuk önt.

Ugyanekkor nyolc-tíz rendőrtiszt nyomul Décsi után a szobába, s amikor a rendőr alezredes szavai elhangzanak, minden oldalról körülfognak. Amikor a letartóztatási végzést kérem tőlük, nyeglén odavetik, hogy nekik ilyenre nincs szükségük. Amikor pedig a bíboros különleges nemzetközi jogállására utaltam, Décsi fölényesen veti oda, hogy a hazaárulókat, kémeket és valutaüzéreket az éber demokratikus rendőrség akkor is kézre keríti, ha valaki bíborosi talárban van.”

A közvélemény nagy részét megdöbbentette a bíboros letartóztatásának híre. 

Boross Péter volt miniszterelnök így emlékezett erre: „Elképesztőnek tartottam, hogy egy főpapot letartóztattak. Vidéki gyerek voltam. Ha a püspök jött hozzánk bérmálásra, akkor az egész falu haptákba állt. Az én szememben a püspökhöz, pláne az érsekhez képest kutyafüle volt egy miniszter. Nem felejtem, 1944-ben Mindszenty a szülőfalunkban járt, és fogadta a jobb embereket, köztük apámat is, negyedórás audiencián. Ez rendkívüli megtiszteltetés volt.”

Életfogytiglani fegyházbüntetés

Mindszenty ellen hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés volt a vád. A vizsgálati fogságáról így írt memoárjában:

Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. A vallatás tárgya egész éjjel az összeesküvés és a kémkedés. Most már teljesen magamra maradtam, kimerülten és elcsigázottan. Egyedül kell érvelnem, amikor újra és újra elém rakják aláírásra a hegymagasságúvá nőtt jegyzőkönyvkötegeket. Amíg az aláírást megtagadom, Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni.

Miután előkészítettek a koncepciós pert, 1949. február 3-án kezdték a főtárgyalást a Budapesti Népbíróságon Olti Vilmos vezette különtanácsa előtt, Alapi Gyula népügyész vádindítványa alapján. Sokat elárul az eljárásról, hogy Olti utasítást kapott a meghozandó ítélet érdemére is. Timár István ÁVH-s ezredes közvetítette a politikai döntést, amely szerint

a pártnak nem lenne ellenére, ha nem ítélnék halálra Mindszentyt.

Alapi színpadias vádbeszédében leszögezte: „Legyen a Népbíróság ítélete emlékeztetés, s az ítélet a magyar nép elárulóit, kémeit, kufárait adja át az enyészetnek. Mindszenty Józsefre, Baranyay Jusztinra, Esterházy Pálra halálbüntetés, a további vádlottakra a legsúlyosabb fegyházbüntetés kiszabására teszek indítványt.”

Mindszenty védője, Kiczkó Kálmán csak szabadkozott amiatt, hogy a védelem képviseletét tölti be, ahelyett, hogy ellátta volna a feladatát. „A védelem meg is köszöni a vád hatóságának, hogy csak az olyan cselekedeteket hozta ide vád tárgyává, amelyek a hercegprímás úr papi működésével összefüggésben nincsenek” – mondta szerepzavarában a védő.

A Budapesti Népbíróság február 8-án életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte Mindszentyt.

Noha az ítéletet nemzetközi felháborodás és az eljárás résztvevőinek kiátkozása követte, sem a pápa fellépése, sem a világ nagyvárosaiban lezajlott tüntetéssorozat nem hozott változást Mindszenty ügyében. A főpap hosszú raboskodása a gyűjtőfogház rabkórházában kezdődött, amit kilenc hónapos magánzárka követett. 1954 májusában vitték vissza a rabkórházba, és mivel egészségi állapota nem javult, börtönbüntetését 1955 júniusában egészségi okokból felfüggesztették. Ezután Püspökszentlászlón, novembertől Felsőpetényben élt házi őrizetben.

Innen szabadította ki egy páncélosalakulat 1956. október 30-án. Hamarosan újra menekülnie kellett, és az USA nagykövetségén talált menedéket, ahol tizenöt évet töltött.

Boldoggá avatási eljárás

1971-től a bécsi Pázmáneum lett a menedékhelye. 1975. május 6-án Bécsben hunyt el. Az ausztriai Mariazellben temették el, de végakaratának megfelelően („amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga”) 1991. március 4-én hazahozták hamvait, és az esztergomi bazilika kriptájában helyezték végső nyugalomra.

A rendszerváltozáskor, 1990. március 14-én a parlament jegyzőkönyvébe bevezették, hogy Mindszenty és sorstársai koncepciós per áldozatai voltak saját hazájukban, és 1990. május 18-án, az 1990. évi XXVI. törvény alapján semmissé is nyilvánították az 1949-ben hozott ítéletet.

2012-ben a Legfőbb Ügyészség ugyancsak kimondta teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását,

az eljárást Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek kezdeményezte.

1994-ben egyháza hivatalosan is elindította Mindszenty József boldoggá avatási eljárását, amelyben tavaly fontos előrelépés történt, Ferenc pápa ugyanis engedélyezte a Szentté Avatási Kongregációnak, hogy dekrétumban tegye közzé Mindszenty József „hősies erényeinek elismerését”. Erdő Péter szerint

fontos lépés ez a boldoggá avatás felé, hiszen most már az imameghallgatások és csodák felülvizsgálata kezdődik.