444: államosított magánnyugdíjpénztári pénz is lehetett az FHB Bank 2012-es 30 milliárdja mögött

Minden elérhető nyilvános adat szerint az államosított magánnyugdíjpénztári vagyonból is származó pénzzel tőkésíthették fel a 2012-ben Spéder Zoltán résztulajdonában lévő egykori FHB Bankot – írja a 444.

A 2008-as gazdasági válság, még inkább a devizahiteleseket mentő kemény intézkedések (melyek önmagukban több tízmilliárdot vettek ki csak az FHB tőkéjéből) több másik bankkal együtt az FHB Bankot is megtépázták, 2012-ben a pénzintézetnek piaci becslések szerint 15-30 milliárd forintos tőkeinjekcióra lehetett szüksége, hogy stabil maradjon. Egyik akkori résztulajdonosa, Spéder Zoltán Orbán Viktortól Lázár Jánoson át Simicska Lajosig jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, ezeket felhasználva próbálhatta stabilizálni az FHB helyzetét. A cikk szerint a hiányzó tőkét állami pénzzel akarták pótolni, amit az FHB Bank kötvénykibocsátással ért el. Bár többen feltételezték, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő segítette ki a bankot, sem a vagyonkezelői könyvelés, sem más nyilvános adatok nem utaltak ilyen jellegű tranzakciókra. Ahhoz, hogy a kibocsátott kötvényeket a szavatoló tőkébe beszámíthassa a bank, kellett az MNB engedélye is, tehát valószínűleg ők nem találtak kivetnivalót a kibocsátás körülményeiben.

A 444 szerint az út a 30 milliárd forintos tőkeinjekcióig bonyolult értékpapír-műveleteken át vezetett, mégpedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYRAA) közbelépésével. Az NYRAA-t akkor hozták létre, amikor államosították a magánnyugdíjpénztárakat. Feladata az volt, hogy kezelje a magánrendszerből az állami rendszerbe lépők vagyonát, amely jellemzően nem pénzben feküdt, a magánnyugdíjpénztárak ugyanis a hozamok teljesítése érdekében befektetéseket végeztek, és vettek értékpapírokat is. Az NYRAA térítési kötelezettség nélkül adhatott át értékpapírokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek.

Spéder Zoltán 2008-től 2018-ig az Index többségi tulajdonosa volt.

Az általa kibocsátott kötvényeket az FHB Bank 2014-ben maradéktalanul visszavásárolta, kára senkinek nem keletkezett. Nemzetközi szinten is kínos lenne – jegyzi meg a 444 –, ha kiderülne, hogy a 30 milliárddal tiltott állami támogatásról van szó, de ezt a jelek szerint az ügy minden érintettje meg fogja úszni, mivel az FHB Bank ügyleteivel kapcsolatos kormányzati dokumentumokat tíz évre, vagyis 2022-ig titkosították. Valójában ha az EU vizsgálja a tiltott állami támogatást, akkor mindegy, hogy milyen dokumentumok kerültek titkosításra, mert nem a titkosítás miatt kerülhető el az EU-s felelősségre vonás, hanem amiatt, mivel nem történt a szabályszegés.

A cikk arra is kitér, hogy Spéder Zoltán miként veszthette el Orbán Viktor bizalmát, aminek egyik következménye lett, hogy az FHB Bankot ugyanolyan szorult pénzügyi helyzetbe taszították, mint amilyenben 2012-ben volt. Nem sokkal később a tulajdonosok eladták a pénzintézetet, amelyet át is kereszteltek, a Mészáros-birodalom része lett. A tőzsdén is szereplő Takarék Jelzálogbank igazgatósági elnöke Mészáros Lőrinc egyik legfontosabb embere, Vida József.