Tizenöt pontos kérelmet nyújtott be az Orbán-kormány az Európai Bizottsághoz a munkahelyvédelem érdekében létrehozott brüsszeli hitelprogrammal kapcsolatban – ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő ismertetett vasárnapi online sajtótájékoztatóján. A politikus az eseményről kiadott közleményben emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány a pályázatát másfél hónapos csúszással és csak módosításokkal tudta elfogadni az Európai Bizottság, ráadásul az egyébként százmilliárd eurós keretösszegű SURE-programból mindössze 504 millió euró – nagyságrendileg 180 milliárd forint – támogatást ítéltek meg a számunkra. A program célja egyébként az, hogy kedvezményes hitelkeretből támogassa a válság miatti rész- vagy csökkentett munkaidős alkalmazásra kényszerült dolgozók bértámogatását.
Ujhelyi István néhány, a kormány által benyújtott konkrét pályázati célt is megnevezett, mint mondta, igényeltek támogatást „az állami tisztviselők személyes egészségének védelmére irányuló különleges intézkedésekkel kapcsolatos költségekre”, de kérték a kórházak és az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésének megfizetését is.
Az egyik legmeglepőbb pont az egészségügyi dolgozóknak kifizetett egyszeri pluszjuttatásra, a fejenkénti bruttó 500 ezer forintra benyújtott igény.
Ezt a képviselő úgy értékelte, hogy ezek szerint a kabinet most a brüsszeli hitelből ezt kívánja utófinanszírozni.
A politikus szerint egyébként a katások tavaszi adómentességét, a rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentését és a szociális, valamint a szakképzési hozzájárulási adó felfüggesztését is ebből a hitelkeretből kívánja elszámolni az Orbán-kormány.
A képviselő sérelmezte, hogy bár a SURE-programhoz beadott kormányzati igények között szerepel számos gazdasági szektor, többek között a turisztikai ágazat megsegítése is, azonban utóbbi olyan szűkítő kitétellel („turisztikai térségekben található szálláshelyek korszerűsítéséhez a meglévő munkaerő megtartása céljából”), amely szerinte egyértelműsíti, hogy elsősorban a turizmusban érdekelt „fideszes csókos körök” kapnak majd ebből az uniós hitelből, nem pedig például azok az érintett budapesti kis- és középvállalkozások, amelyek érdemi segítség nélkül maradtak a válságban.