Blanka, Bianka
10 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

„Az ellenzéki pártaktivisták túl vannak a tíz évvel ezelőtti Jobbik-önképen”

CER 3712
2020.10.12. 18:48
A vasárnapi vereség után egyes elemzők Jobbik-DK konfliktusra számítanak, mások szerint az ellenzéki együttműködés csak még szorosabbá válik. A Jobbik és a DK is az együttműködésben hisz.

A szerencsi-tiszaújvárosi időközi választáson nem sikerült lebontania az ellenzéki együttműködésnek a kormánypárti kétharmadot. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogyan vizsgázott – a dunaújvárosi ellenzéki győzelem után – az egy az egy elleni felállás is, amit 2022-re receptként írtak fel maguknak az ellenzéki pártok. A kétharmad szempontjából csupán egy szimbolikus győzelemre számíthatott az ellenzék, merthogy a kormányoldal stabil politikai többsége a mandátum elvesztésével sem volt veszélyben, ugyanakkor az összefogás sikeres, irányadó vizsgájaként lehetett volna lobogtatni a jobbikos Bíró László győzelmét.

Nem így lett, és ezzel részben megbicsaklott, de egyáltalán nem bukott el az ellenzéki együttműködés stratégiája, melynek továbbra sem látszik alternatívája. A Jobbik számára viszont különösen kínos és fájó lehet ez a vereség: kérdés, hogy az egykor radikális, mostanra középre húzódott párt érdekérvényesítő erejét hogyan árazza be ez az eredmény az ellenzéki kerekasztalnál. 

Elkezdődött a Jobbik hibáztatása és „leírása”

Hajdú András, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Politikatudományi Műhelyének kutatótanára az Indexnek nyilatkozva elmondta: a Jobbik visszaesése az utóbbi évek választási és közvélemény-kutatási eredményei alapján jelentős mértékű a 2018-as választás előtti időszakhoz képest. A politológus szerint ebbe a trendbe illeszkedik a vasárnapi borsodi időközi választás eredménye is.

Míg a jobbikos Bíró László 2018-ban 16 469 szavazatot kapott úgy, hogy az MSZP és az LMP is önálló jelöltet indított (a két jelölt közel 9 ezer szavazatot kapott), addig ezen a választáson, közös ellenzéki jelöltként, 99 százalékos feldolgozottság szerint szavazatszáma 15 875 lett.

Ezek a számok is arra utalnak, hogy a Jobbik szavazatszerző képessége az utóbbi évek irányváltásai és belső konfliktusai miatt korlátokba ütközhet még ellenzéki együttműködés keretében is

– fogalmazott Hajdú az Indexnek. Indokolt kérdésnek tartja, hogy a baloldal miért nem cserélt jelöltet, hozzátette: ez bizonyára központi szerepet kap majd az ellenzéki pártok számvetésében is.

A politológus arra is kitért, hogy a Jobbik hibáztatása és „leírása” már elkezdődött az ellenzéki oldalon. Elsőként Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő állt az élére ennek a folyamatnak, azt állítva, hogy a jobbikos jelölt múltja ahhoz képest is problémásabb, mint ami a kampányban nyilvánosságra került róla.

Nagy valószínűséggel ez az értelmezés megjelenik majd a többi ellenzéki szereplőnél is, különösen az ellenzék vezető szerepéért harcoló DK-nál. A két párt között a múltjuk alapján kódolva van a feszültség, amit a választás eredményének értékelése újra felszínre hozhat

– mutatott rá Hajdú. Azt azonban a következő időszak kérdésének nevezte, hogy ez mennyire lesz látványos a külső szemlélők számára, továbbá milyen gyorsasággal és vehemenciával történik majd.

Erőforrásokban nem tudták felvenni a versenyt a Fidesszel

Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója az Indexnek rámutatott: a borsodi időközin a mandátumszerzés mellett további cél volt az ellenzéki együttműködés „formai” tesztelése is.

A pártaktivisták ebben az értelemben nem szerepeltek rosszul, és míg a jobboldali politika és nyilvánosság tíz-tizenegy évvel ezelőtti kommunikációs kereteket tár az olvasók és az ellenzékiek elé, az utóbbiak már megérkeztek 2020-ba. Túl vannak azon, hogy tíz évnyi Fidesz-kormányzás után a tíz évvel ezelőtti Jobbik-önkép foglalkoztassa őket

– fogalmazott.

Böcskei szerint Bíró László nem is azért veszített, mert DK-s, MSZP-s vagy egyéb együttműködésben indult – a Jobbik-szavazók többsége is a lehető legszorosabb együttműködés híve –, hanem mert

egyelőre nem tud az ellenzék erőforrásokban oly mértékben maximalizálni egy ilyen választókerületben, ami egy átbillentéshez szükséges.

A Fidesz hálózatai végig mozgásban voltak, és több erőteljesebb anyagi ráfordításra is képesek voltak, mely egyúttal aztán máshogy is jelentkezik az ellenfél kitakarásában vagy mozgósításában.

Ezt az erőforrás-termelést kell 2022-ra választókerületről választókerületre az ellenzéknek is megtennie

– tette hozzá az IDEA Intézet kutatási igazgatója, aki egyben Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója is.

Úgy látja: a borsodi vereség várhatóan nem fogja felülírni azt az ellenzéki véleményt, hogy mindenhol egy jelöltnek kell megmérkőznie a fideszes jelölttel szemben, és inkább ennek helyi mélyítését kell elvégezni az időben kiválasztott jelölttel és erőforrás-felhalmozással szervezeti értelemben is.

Ezt a választást pedig, hogy mennyiben döntötte el Bíró politikai-digitális múltja, kutatás híján megmondani lehetetlen. Véleményem szerint igencsak kevéssé.

Bűnbak lehet a Jobbik, de a stratégia nem változik

Kovács János, a Jobbiknak korábban kutatásokat és elemzéseket készítő Iránytű Intézet volt vezető elemzője az Indexnek azt mondta: a győzelmi lózungok ellenére az ellenzéki pártok berkein belül mindenki pontosan tudta, mennyire kockázatos lesz a borsodi időközi választás, és

már a jelöltállítási folyamat során elindult a „blame-game”, hogy egy esetleges vereségért kit terhel majd leginkább a felelősség.

A sikernek ugyanis sok gazdája van, a vereségnek leginkább egy, aki azt szintén igyekszik lepergetni magáról

– fogalmazott Kovács János, aki szerint a vasárnapi választás bizonyos értelemben kelepce is volt a Jobbik számára.

„Az ellenzéki tárgyalópartnerek – így a DK is – most elmondhatják: ők hitelességet, politikai tőkét áldoztak azért, hogy az antiszemita Bírót pajzsra emelték, hivatalosan a Jobbik nélkül, helyett is jelölték őt, és ezek után a Jobbik egy számára erősebbnek számító körzetben összellenzéki támogatással sem volt képes kivívni a győzelmet. Vagyis 2022-re nézve a Jobbik alkupozíciói tovább romlottak, amiből többek között a DK is profitálhat”

– vélekedett a politológus az Indexnek, aki azt is hozzátette:

A DK most abban érdekelt, hogy a kudarc miatti felelősséget elsősorban a rossz, nehezen vállalható jelöltre, illetve az őt delegáló Jobbikra hárítsa.

Kovács János a „Fidesz – nem-Fidesz” stratégiáját azonban továbbra is változatlan ellenzéki rendezőelvnek tartja 2022-re előretekintve, az ellenzéki szavazók részéről ugyanis egy erőteljes nyomás helyeződik az ellenzéki pártokra, vagyis hogy egymással szövetségben próbáljanak győzni.

Az egy az egy ellen modellje él és virul

A borsodi időközi választást értékelő közleményében a Jobbik azt írta: krumpliszsákokkal, wc-papírral, pénzzel, megfélemlítéssel és aljas, hazug propagandával tudta csak a Fidesz mozgósítani a szavazókat. A párt szerint egy demokratikus országban az ellenzéki összefogásnak kellett volna nyernie, az azonban kiderült:

az ellenzéki összefogásnak nincs alternatívája, csak így lehet leváltani az Orbán-kormányt 2022-ben.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke az Index megkeresésére válaszolva arról beszélt, hogy a borsodi időközi választáson egy új modellt próbáltak ki, amelynek kísérleti stádiumán – masszív sikerrel – már átestek Dunaújvárosban. Februárban az ellenzéki támogatottságú (Jobbik-DK-LMP-MSZP-Momentum-PM) jobbikos Kálló Gergely nyerte a választást a Fejér megyei 4-es számú választókerületben.

A Jobbik alelnöke pártja és az ellenzék felelősségét firtató kérdésre azt mondta: a borsodi időközi választáson „nagyon lejtett a pálya a kormányoldalnak”.

Nem csupán lejtett a pálya, hanem ez egy olyan meccs volt, ahol a játékvezető levette a mezét, és felvett egy Fidesz-KDNP-s mezt, majd beállt tizenkettedik játékosnak az ellenfélhez

– mondta el az Indexnek.

Az ellenzéki politikus szomorúnak nevezte, hogy 2020-ban Magyarországon

krumpliosztogatással és láncszavaztatással

meg lehet nyerni egy választást. Arról is beszámolt, hogy a közszolgákat, a közalkalmazottak, illetve az aktivistákat is „fenyegették és megfélemlítették”.

Z. Kárpát Dániel nem érzi azt, hogy a választási eredmény következtében sérülne az ellenzéki együttműködés.

A Fidesz nagyon dolgozik azon, hogy legyenek törésvonalak, de minél többet dolgozik ezen, annál inkább összeáll az ellenzéki szféra

– szögezte le.

A pártokon kívüli ellenzéki térfélről érkező kritikák kapcsán megjegyezte: elsősorban azoktól tudja elfogadni, akik ott voltak velük a terepen, és részt vettek a kampányban, ám szerencsére ebből minden ellenzéki párt kivette a részét.

A Jobbik alelnöke szerint a most kritikusabb független képviselők, közszereplők sokkal megengedőbbek lennének, ha maguk is az ellenzéki együttműködés jelöltjei lennének.

A politikus hozzátette: az egy ellenzéki az egy fideszes jelölt elleni felállás modellje „él és virul”, és így is kell lennie 2022-ig,

de meg kell találni a technikákat arra, hogy „a lejtőket ki tudják egyenesíteni”.

Tovább kell erősíteni az ellenzéki együttműködést

Varju László, a DK alelnöke az Indexnek azt mondta: Bíró László elmaradt győzelemének semmiféle káros hatása nem lesz az ellenzéki együttműködésre nézve.

Dunaújváros után újra bebizonyosodott, hogy a választók hajlandóak nagy arányban átszavazni a másik ellenzéki párt jelöltjére

– mutatott rá.

A DK alelnöke szerint a bizonyíték előttük van, az irány helyes, a teljes ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája, sőt, tovább kell azt erősíteni: közös listára és közös jelöltekre van szükség 2022-ben.

Az eredményre kitérve megjegyezte: azt még elemezni kell, megnézni, hogy mit tudnának jobban csinálni, de Varju László szerint

a kampányban a Fidesz-kormány „kíméletlen, teljes fosztogató gépezete működésbe lépett”, ez pedig „a választási csalás kérdését is felveti”.

Bíró Lászlóról azt mondta, hogy egy

nagyon munkás jelölt volt,

aki a választókerületét végigrobotolta, és az emberek érdekében akar dolgozni.

Az együttműködés kapcsán a DK alelnöke hangsúlyozta:

az ellenzéki pártok nem versenytársai vagy ellenfelei egymásnak, hanem társai, az igazi ellenfél ugyanis az a Fidesz, amely „ezt az országot megnyomorította, kizsigerelte”.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a Facebook-oldalán azt írta, hogy az ellenzéki pártok vezetői, aktivistái között ez a mostani küzdelem soha nem látott politikai, szervezési, emberi bizalmat teremtett, és bár a csoda most nem történt meg, ha tovább mennek az úton, akkor 2022-ben megtörténik.

(Borítókép: Szavazó a hétvégi borsodi időközi választáson. Fotó: Czerkl Gábor / Index)