Az érintettek nem izgulják túl a kínai adatgyűjtési botrányt

Bénultan figyeli a magyar politika, hogy egy kínai vállalat több mint 700 állampolgárról gyűjtött tömegesen adatokat. Az Index által megszólaltatott politikusoknak fogalmuk sincs, miért kerültek a listára, de a beszélgetésekből az is kiderült, a titkosszolgálatok sem voltak a topon.

Már kedd reggel tárgyalta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága a kínai vállalat által végzett, tömeges megfigyelésről szóló botrányt – közölte az Index megkeresésére Stummer János jobbikos országgyűlési képviselő, a bizottság elnöke. Ahogyan az Index is megírta, világszerte mintegy 2,4 millió emberről, közöttük több mint 700 magyar állampolgárról gyűjtött adatokat a kínai államhoz kötődő Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű vállalat. Arról már korábban lehetett tudni, hogy a kémügynek magyar érintettjei is vannak, kedden azonban a Telex és a Szabad Európa is közölte a listán szereplő magyar állampolgárok egy részét.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük Stummer Jánost, aki bár a zárt ülésen elhangzottakról nem beszélhetett, annyit elárult, hogy a magyar titkosszolgálatoktól további tájékoztatást kért az ügyben. Stummer János még a múlt héten írásban kereste meg Pintér Sándor belügyminisztert és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, a képviselő arra volt kíváncsi, hogy az Információs Hivatal, illetve más nemzetbiztonsági szolgálatok rendelkeznek-e információkkal az ügyben. Mivel a bizottság mai ülésére azután került volna sor, hogy a magyar állampolgárokról Kínában készített lista nyilvánosságra került volna, 

arra is lehet következtetni, hogy a sajtó előbb került az információ birtokába, mint a magyar titkosszolgálatok.

Ezt részben alátámasztja, hogy az Index már a múlt héten, a 710 magyar nevet tartalmazó lista létezéséről megjelent híreket követően megkereste a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetet. A Kínából kiszivárgott adatbázisról készült elemzések szerint ugyanis elsősorban online elérhető adatokat, például Facebook-, Instagram- és Twitter-fiókokból származó információt dolgozott fel a sencseni cég.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete azonban válaszában közölte, az ügy nem tartozik a hatáskörükbe.

Szerettük volna megtudni, hogy a mostani ügytől függetlenül, általánosságban milyen információval rendelkeznek a Kínából érkező kiberfenyegetésekről, kérdésünkre azonban az intézet nem válaszolt. Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, amennyiben megkaptuk válaszukat, közöljük.

Sikerült ugyanakkor elérnünk a listán szereplő több politikust, közöttük Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselőt. A jobbikos politikus szintén az ügy szigorú kivizsgálását sürgeti. 

Számos furcsaság lengi körül az ügyet

– mondta Gyöngyösi. A politikus nem tudja, miért került a listára, ahogyan arról sem értesült, hogy pontosan milyen adatokat gyűjthetett róla a kínai vállalat. 

„Érdekesek az adatbázis kiszivárgásának körülményei is” 

– folytatta, hozzátéve, nem világos hogyan került egy ausztrál információbiztonsági cégtől magyar szerkesztőségek birtokába az adatbázis.

Bízom benne, hogy a magyar sajtó, az Országgyűlés és a diplomácia segítségével sikerül kideríteni a részleteket

– folytatta. Mint fogalmazott, elsősorban a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak van dolga az ügyben.

Ha már Szijjártó Péter minden csip-csup ügyben behívatja a nagyköveteket, remélem, hogy a kínai féllel is elbeszélget majd – tette hozzá.

Sikerült elérnünk a lista egyik kormánypárti szereplőjét, Hollik Istvánt is. A Fidesz kommunikációs igazgatója kérdésünkre elmondta: fogalma nincs arról, hogy került a kínai vállalat által készített adatbázisba.

Szövevényes ügyek ezek, hála istennek, nem feladatom foglalkozni velük

– folytatta Hollik, egyben jelezte, szerencsére neki nincs semmi titkolnivalója. Megkérdeztük a Fidesz kommunikációs igazgatóját, hogy milyen lépések várhatók a kormánytól az ügyben. Erre válaszul Hollik István közölte, először arról kell megbizonyosodnia a magyar titkosszolgálatoknak, hogy egyáltalán nemzetbiztonsági szempontból milyen jelentősége van a Kínában gyűjtött adatoknak.

„Amíg ez nem derül ki, nem célszerű túlreagálni az ügy súlyát” – tette hozzá.

Ekkor arról kérdeztük a képviselőt, mit gondol arról, hogy a sajtó előbb értesült a listán szereplő magyar nevekről, mint a titkosszolgálatok.

„Ezt sem ön, sem én nem tudhatom” – reagált a kormánypárti képviselő, hozzátéve, 

biztos benne, hogy a magyar titkosszolgálatok mindent megtettek az ügy részleteinek felderítése érdekében. 

Elértük továbbá a szintén a listán szereplő Gerstmár Ferencet, az LMP veszprémi önkormányzati képviselőjét is. Az Index megkeresésére telefonon elmondta, hogy nem értesítették erről korábban, tőlünk szerzett tudomást az ügyről. Gerstmár egyébként 2016-ban egy hivatalos delegáció tagjaként járt Kínában.