Vendel
3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Kövér Lengyelországban: nem veszünk részt olyan játékban, amely a megzsarolásunkról szól

2020.10.14. 16:14

A jogállamisági kérdést le kell választani az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési kerete és a helyreállítási alap témájáról – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután a nyugat-lengyelországi Wroclawban lengyel kollégájával találkozott.

Elzbieta Witek lengyel alsóházi elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Kövér László megállapította, hogy Lengyelország és Magyarország jelenleg „kitüntetetten célkeresztjében van a politikai és ideológiai hadjáratnak”, amelyet Brüsszelből és az EU egyes nyugati tagállamából folytatnak „annak érdekében, hogy érdekeinket alárendeljék mások érdekeinek”.

Ezeket a törekvéseket a házelnök szerint „jogállamisági eljárásokba próbálják csomagolni”. Annak kapcsán, hogy az EU-ban zajló tárgyalások során felmerült az uniós források felhasználásának a jogállamisági elvekhez kötése, a házelnök kijelentette, hogy 

„immáron a sokadik akciót indítják el” Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, „attól sem visszariadva, hogy az Európai Tanács által elfogadott, az EU-költségvetési tervéről szóló kompromisszumos megállapodást módosítsák”.

Kövér szerint fontos lenne, hogy a lengyel és a magyar parlament leszögezze: nem hajlandó „egy olyan játékban szerepet játszani, amely lényegében országaink megzsarolására irányul”. Amennyiben az EU-ban nem sikerül a jogállamisági kérdést leválasztani a pénzügyi kérdésekről, „úgy tekintjük, mintha a miniszterelnököknek semmiben sem sikerült volna megállapodniuk egymás között” a költségvetési tárgyalások során.

A sajtóértekezleten Elzbieta Witek házelnök is az uniós alapszerődésekkel ellentétesnek minősítette az uniós források jogállamisághoz kötését.

A két házelnöknek az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozata szerint az uniós alapszerződés indokolatlan módosításának tekinthető, ha „pénzügyi tárgyú megállapodásokkal összefüggésben jogállamisági kérdéseket kívánnak rendezni” a tagállamok hozzájárulása nélkül, a tagállami parlamenteknek pedig „nemcsak joga, hanem kötelessége is fellépni” ez ellen.