Egyszerűbbé tenné a polgári perek indítását a kormány

D MTZ20140829010
2020.10.14. 11:11

Ezúttal a hosszas, egyéves társadalmi és szakmai egyeztetést hangoztatva nyújtotta be a kormány a 2018-ban elfogadott új polgári perrendtartásról szóló törvényt módosító javaslatcsomagját – legalábbis az erről szóló MTI hír szerint, ami mindössze az utolsó bekezdésében tér ki a módosítások tartalmára. 

Mint írják, a törvényjavaslat célja, hogy megkönnyítse a bíróság előtti igényérvényesítést, bővítse az ügyfélbarát rendelkezések körét, egyszerűsítse a perindítást, rugalmasabbá tegye első- és másodfokon az eljárási szabályokat, segítse a jogi képviselő nélkül eljáró felek jogérvényesítését, csökkentse a formai kötöttségeket, továbbá a családjogi perekben hatékonyan biztosítsa a kiskorú gyermekek védelmét.

A javaslatcsomag elkészítésekor a kormány szerint a jogkereső állampolgárok és szervezetek polgári perrendtartással kapcsolatos javaslatait is alapul vették, és támaszkodnak a Kúria elnöke által felállított, a keresetlevél visszautasításával kapcsolatos bírósági gyakorlatot vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport véleményére is.

A hvg.hu egyúttal emlékeztet arra, hogy a hatályos törvényt annak idején úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy a megelőző 3 éves, 120 szakértő bevonásával zajló előkészítő munka eredménye alig köszönt vissza a végül Magyar Közlönyben megjelent szövegben. A hatályossá vált törvény kapcsán már az elfogadásakor jelezték a szakértők és az ügyvédek is az aggályaikat, miszerint emberek tömegeit foszthatják meg jogaik gyakorlásától, ha a bíróságok formai okokra hivatkozva nem fogadják be a keresetleveleket. 

A most benyújtott javaslat a miniszeri indoklás szerint ezt szeretné orvosolni, mondván:

 A joggyakorlatban a jogalkotói szándéktól eltérő értelmezés alakult ki, és ennek alapján gyakran került sor a keresetlevél visszautasítására.

Így most számos formai és adminisztratív kötöttséget megszüntetne a kormány, továbbá bővítené azon esetek körét, amikor hiánypótlással megakadályozható, hogy egyetlen irat vagy adat hiánya miatt az egész ügyet vissza kelljen dobni. 

A tervezet azt is egyértelművé teszi, hogy az iratok elektronikus benyújtásának kötelezettsége nem vonatkozik arra az esetre, ha a tárgyaláson adnak át egy dokumentumot papíron. A lap szerint volt ugyanis bíró, aki azt nem volt hajlandó átvenni, pedig személyes jelenlét esetén, mint most az indoklás elmagyarázza, az elektronikus út „nem értelmezhető”.

Nagy visszhangja volt annak idején annak a változtatásnak is, hogy a bíróság kivételesen elfogadhatja a törvénytelen úton szerzett bizonyítékokat – például a titokban készült hang- és képfelvételeket –, ha azokat nem az érintettek életét veszélyeztetve vagy fenyegetéssel szerezték. Az csak az akkori indoklásban szerepelt, amit most a törvényszövegbe is beleírnak: „a jogsértő bizonyítási eszköz befogadása a felet nem mentesíti a jogsértő magatartással összefüggésben felmerült felelőssége alól”, és erre az érintettet figyelmeztetni kell. Vagyis aki a törvénytelenül szerzett bizonyítékot saját érdekében fel akarja használni, annak a jövő évtől mérlegelnie kell, hogy ez megéri-e neki azt a kellemetlenséget, amibe emiatt kerülhet.

(Borítókép: MTI. Fotó: Máthé Zoltán)