Dömötör
9 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

A Momentum és a Jobbik szavazóinak többsége a közös listát támogatja

2020.10.15. 11:58

A releváns ellenzéki pártok szavazóinak túlnyomó többsége támogatja, hogy az ellenzék közös listán és közös jelöltekkel induljon – olvasható az IDEA Intézet szeptember végi, október elejei adatfelvétele alapján készített közvélemény-kutatásban. A pártok támogatottsága érdemben nem változott az augusztus végéhez képest.

A Momentum szavazóinak 71 százaléka, a jobbikosok 60 százaléka osztja a lehető legszorosabb együttműködési formát, ami a 2022-es ellenzéki indulást illeti.

A pártpreferenciájukat nem tudók vagy nem vállalók körében – mely sokaságban jelentősebb potenciális ellenzéki, és nem elhanyagolható potens fideszes támogató is van – az indulási stratégia kérdése egyelőre nem eldöntött (23 százalék nem kíván, 24 százalék nem tud válaszolni). Akiknek viszont van véleményük ebben a rétegben, azoknak 37 százaléka a közös lista, illetve közös egyéni indulás pártján áll – írta az IDEA.

A közvélemény-kutató intézet szerint, függetlenül attól, hogy mélyebb kutatás lenne szükséges hozzá, mégis

több vizsgálat tükrében vélelmezhető, hogy nem kockázat nélküli a Momentum és a Jobbik külön listákra vonatkozó indulási stratégiája.

Szeptember végén, október elején előbbi szavazóinak 59 százaléka gondolja úgy, hogy akkor is a közös listára szavazna, ha a Momentum nem azon indulna. A jobbikos szavazók ennél hűségesebbek, „csak” 48 százalékuk hagyná el pártját a közös lista érdekében.

Ugyanakkor az IDEA szerint az is megállapítható, hogy szeptemberben

mindkét párt szavazóinak többségében csalódást keltene egy külön listás indulás, és elkötelezettségük pártjaik iránt nem olyan erős, hogy „egy emberként” követnék pártjukat egy közös listától eltérő indulás kapcsán.

Az MSZP- és DK-szavazók továbbra is fegyelmezetten közös lista pártiak, valószínűleg, ha pártjaik pálfordulással élnének az indulási álláspontjaikat illetően, úgy nem követnék azt. Továbbá egy ilyen esetben szavazóik lemorzsolódásával kellene számolniuk – vélelmezi a közvélemény-kutató intézet.

A Publicus október elején megjelent szeptemberi kutatása is megállapította, hogy kialakult az „összefogás-szavazó”. Nemrégiben Pulai András, az intézet stratégiai igazgatója az Indexnek azt nyilatkozta, hogy szakpolitikai témákban nincs érdemi különbség az ellenzéki táboron belül, a fontosabb kérdésekről ugyanazt gondolja a DK-s, a jobbikos, a szocialista és a momentumos is.

Lehetnek még nyitott kérdések, de az ellenzéki tábor jelen pillanatban egy meglehetősen szűk ideológiai mezőn mozog

– tette hozzá.

Hibahatáron belül csökkent a Fidesz–KDNP támogatottsága

Az augusztus végi adatfelvételhez képest október elején a pártok támogatottsága érdemben nem változott: a Fidesz–KDNP a teljes népesség 34, a biztos szavazó pártválasztók 50 százalékának támogatását bírja. Mindkét választói csoportban hibahatáron belül csökkent a kormányzópárt támogatottsága – közölte az IDEA.

Az ellenzéki oldalon DK a teljes népességben 12 százalékot (+1), a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 17 százalékot (+1) kapna. A Momentum az előbbi körben 7 százalékon áll, utóbbiak 10 százaléka szavazna a pártra, azaz tökéletesen megegyezik az előző hónapban mért eredményekkel.

A Jobbik támogatottsága teljes népességben 6%, a biztos szavazó pártválasztók körében 8% (–1). A parlamenti küszöböt még az MSZP érné el, támogatottsága a választókorú népesség körében (5%), míg a biztos szavazó pártválasztók között 6 százalékos a támogatottsága. A Mi Hazánk, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, valamint a Párbeszéd (+1) a teljes népesség 2 százalékát tudhatja maga mögött.

Ebben a hónapban az ismeretlen preferenciájúak aránya 27 százalék, ami a koronavírus-járvány kitörése óta a legalacsonyabb mért érték – hívta fel a figyelmet az IDEA.

15%
4290 Ft
3647 Ft
15%
3499 Ft
2975 Ft