Nárcisz
7 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Sulyok Tamás: Bizonyos közlések önhatalmú letiltása ellen nincs jogorvoslat

2020.10.16. 17:27
Egyes közösségimédia-platformok működése felvet a tagállami alkotmánybíróságok hatáskörébe is tartozó kérdéseket, például azt, hogy bizonyos közléseket önhatalmúlag letiltanak, ami ellen jelenleg nincs jogorvoslat – jelentette ki Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke azon a pénteki online kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a „Látható problémák, láthatatlan alkotmány? Az Alkotmánybíróság jogfejlesztő tevékenységének változása 1990–2020 között” címmel rendeztek meg.

Az Alkotmánybíróság és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Közjogi Intézete által szervezett kerekasztal-beszélgetésen egy jelenlegi és két korábbi alkotmánybírósági elnök vett részt.

Arra a kérdésre, hogyan látják az Alkotmánybíróság, illetve az alkotmánybíráskodás jövőjét a következő évtizedben, Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke ezt válaszolta: a Brexit után tartani lehetett attól, hogy több tagállam is követi majd az Egyesült Királyságot. Felerősíti ezt a félelmet a globális migráció. Ezért sokan féltik az európai identitást és az európai civilizációt. Szerinte a kettőt együtt kell megmenteni, mégpedig az európai nemzetállamok szolidaritásának megteremtésével.

A szolidaritás azt jelenti, hogy a tagállamoknak szolidárisaknak kell lenniük egymással, de az unió egészével szemben is, különösön vész- vagy katasztrófahelyzetekben

– állította a jogászprofesszor. Meggyőződése szerint az Európai Uniónak a szolidaritás eszméjét kell működésének középpontjába helyezni. Hozzátette: a következő évtized az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok értelmezését is új kihívások elé állítja.

Paczolay Péter, aki 2008 és 2015 között volt az Alkotmánybíróság elnöke, 2017 óta pedig a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája, ugyanerre a kérdésre elmondta: az emberi jogi bíráskodás előtti kihívások nem az úgynevezett klasszikus emberi jogi, hanem az általános válság problémaköréből fognak jönni. Mindenekelőtt a gazdasági válság okoz majd tömegesen emberi jogi problémákat. Ugyanígy emberi jogi kérdéseket vet majd fel a migrációs válság. Harmadikként a környezetvédelemmel kapcsolatos emberi jogi problémákat említette. 

Az új technológiák pedig szerinte elsősorban a szólás- és a sajtószabadság területén vetnek fel új kérdéseket. A koronavírus-járvány kapcsán úgy vélekedett, hogy a bevezetett korlátozó intézkedések várhatóan kérelmek sorát indítja majd el Strasbourgba.

Sulyok Tamás szerint nemzetközi téren a bíróságok közötti párbeszédnek nincs alternatívája. A pandémia gátolja most ezeket a kapcsolatokat, nem tudnak találkozókat, tanácskozásokat tartani. Az elnök különösen sajnálta, hogy le kellett mondani az Alkotmánybíróság 30. évfordulójára meghirdetett nemzetközi konferenciát is.

Ami a modern technológiákat illeti, az Alkotmánybíróság elnöke szerint egyes közösségimédia-platformok működése felvet a tagállami alkotmánybíróságok hatáskörébe is tartozó kérdéseket, például az, hogy bizonyos közléseket önhatalmúlag letiltanak, ami ellen jelenleg nincs jogorvoslat.

Ezek nagyon problematikus kérdések, hiszen nem tudjuk, hogy a tiltást kik döntik el, nem tudjuk azt sem, milyen alapon. Mindez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a jogvédelmet.

A jövőben erre a kérdésre is csak közösen, az európai alkotmánybíróságok együtt találhatják majd meg a választ az Alkotmánybíróság elnöke szerint.