A Mi Hazánk Mozgalomnak 1956-ról a könyvégetés jutott az eszébe

A tankok, a bankok és a mesekönyvek ellen is meg akarja vívni harcát a Mi Hazánk Mozgalom. Corvin közi 1956-os megemlékezésükön Toroczkai László pártelnök kijelentette, hogy a balliberálisok – vagyis az ő szóhasználatában mindenki az MSZP-től kezdve a Momentumon át egészen a Jobbikig – a gonosz képviselői, „akik a nemzet testén élősködve táplálják a gonosz ideológián keresztül a nemzetállamok szétverését”.

Ha ez az erő ’22-ben visszatér, mi ott leszünk a barikádokon

 – figyelmeztetett Toroczkai László, aki szerint álságos Dúró Dóra könyvdarálását elítélni, mert ’56-ban a forradalmárok is máglyát raktak a kommunista propagandából. Az ő szavait visszhangozta a Mi Hazánk Ifjainak elnöke is, aki szerint a hazaszeretet, a kereszténység és az életvédelem nevében küzdenek, és ebben a radikalizmus is megengedett. 

Soha nem késő újból könyvet égetni. Meg kell semmisíteni a propagandagépezetet

– jelentette ki Vékony Csongor, aki szerint téves az a beállítás, hogy a Meseország mindenkié megsemmisítése valamiféle fasiszta akció volt. Ennek némiképp ellentmondanak saját szavai, miszerint 

A vér kötelez, és az árulók eltiprása után a harc folytatódik.

Hogy kikre gondolhatott, afelől nem sok kétséget hagytak a felszólalók. Toroczkai László például  Rákosi Mátyás és Gerő Ernő zsidó származását firtatta, és óva intett a „más temperamentumú” népek bevándorlásától. 

Ellenzünk minden olyan bevándorlást, amelyben az adott nép kultúrája, identitása és temperamentuma nagyon eltér a miénktől

– fogalmazott a pártelnök, aki szerint a  baloldal célja, hogy a bevándorlással megteremtse azt az erőt, amely„összeroppantja a nemzetállamok egyenes gerincét”.

Apáti István, a Mi Hazánk parlamenti képviselője nagy sikerként könyvelte el, hogy az európai parlamenti választásona párt kilenc hónappal a megalakulása után 3,3 százalékot ért el, ezzel bebizonyítva, hogy a Fidesztől jobbra is van élet.