Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Mária
-6 °C
4 °C

Cenzúrázott pártok és kormányok – a globális techcégek lettek a világnyilvánosság urai?

GettyImages-688925606
2020.11.01. 13:08
Most a Mi Hazánk tűnt el a nyilvánosság egy jelentős részéről, de korábban más hazai és nemzetközi politikai szereplők is jártak már így. A techcégek azt törölnek, akit és amit akarnak, nincs fellebbezés.

Néhány napja számoltunk be róla, hogy a Facebook letiltotta a Mi Hazánk Mozgalom oldalát. A közösségi médium az oldal üzemeltetőivel annyit közölt, hogy több alkalommal is megsértették a Facebook közösségi irányelveit, ezért vált elérhetetlenné a párt több mint nyolcvanezer követővel rendelkező felülete. 

A Mi Hazánk szerint a Facebook ezzel ismét politikai cenzúrát követett el, korábban ugyanis letiltották már a párt elnökének, Toroczkai Lászlónak a közösségi oldalát is, aki ezt követően az orosz Vkontaktéra regisztrált

A párt szerint a legnépszerűbb közösségi platform egyenesen 

nemzetbiztonsági kockázatot jelent, 

intézkedéseit pedig törvényellenesnek és antidemokratikusnak tartják. 

A Mi Hazánk korábban a Facebook megregulázására törvényjavaslatot is benyújtott, amely arra kötelezné a vállalatot, hogy legyen magyar állampolgárságú képviselőjük hazánkban, hogy így könnyebben lehessen bíróság elé állítani itthon a céget. 

Az ilyen és ehhez hasonló kitiltások ugyanakkor nem csak a Mi Hazánkat sújtották, az elmúlt években több magyar közéleti szereplőnek is meggyűlt a baja a közösségi médiacenzorokkal. Ezekből a példákból szemezgetünk most. 

Szerzői jog vs. Gyurcsány Ferenc 

Kezdjük az egykori miniszterelnökkel, a Demokratikus Koalíció elnökével, akinek év elején eltávolították a YouTube-csatornáját, pont azelőtt, hogy évértékelő beszédét élőben közvetíthették volna a legnagyobb videós közösségi oldalon.

Gyurcsány Ferenc csatornája szerzői jog megsértése miatt vált elérhetetlenné, többen ugyanis bejelentéssel éltek a YouTube felé, hogy jogosulatlanul használta fel mások tartalmait. A DK elnöke néhány napra rá vissza is kapta oldalát, kiderült ugyanis, hogy valójában semmi ilyet nem tett az egykori miniszterelnök. Az évértékelő beszédet végül a Demokratikus Koalíció Facebook-oldalán lehetett figyelemmel követni. 

A Pesti Srácok és a gyerekpornó esete 

A Pesti Srácok már nem úszta meg ennyivel, az ő YouTube-csatornájukat véglegesen letiltotta a Google. A lap ugyanis a gyermekpornográfiáról forgatott egy anyagot, amelyben ugyan a részleteket fel nem ismerhetővé tették, de bevágtak jeleneteket egy ilyen filmből. A videót még közzé sem tették, ennek ellenére egyből törölték a csatornájukat. 

Hiába igyekeztek visszatérni a platformra más felhasználónévvel, a YouTube azt a csatornájukat is törölte az oldalról. 

Kapcsolódó

Nem engedi vissza a YouTube a gyermekpornó miatt kitiltott Pesti Srácokat

Ráadásul az is kiderült, hogy a rendőrség már tudott a felvételről, a portál egy rég lezárt nyomozás egyik bizonyítékát publikálta volna.

A kormánypárti portál kibersztálinizmusnak nevezte az esetet, és tüntetést szervezett a YouTube-ot is tulajdonló Google budapesti irodája elé. 

Tévedésből repült a madaras közösségi oldalról a magyar kormány 

A magyar kormánynak a Twitterrel gyűlt meg a baja nemrég. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár posztolt arról közösségi oldalán, hogy elérhetetlenné vált a kormány hivatalos csatornája, az About Hungary. 

Az ügyben a hvg.hu kereste meg a külföldi céget, hogy adjanak tájékoztatást arról, mi történt. A Twitter azt válaszolta, csupán félreértés történt, néhány órán belül vissza is állították a magyar kormány nemzetközi kommunikációra használt fiókját. 

Bezzeg Amerika

Hazánkban is egyre fontosabb kommunikációs csatornává váltak a közösségi oldalak az elmúlt években. A döntéshozók, politikusok gyakran ezeken a felületeken kommunikálnak a választóikkal, itt üzengetnek ellenfeleiknek, generálnak közéleti vitákat. Orbán Viktor például több alkalommal is elsőként a Facebook-oldalán jelentett be kormányzati intézkedéseket a koronavírus-járvány kapcsán az állami televízió helyett. 

Magyarországon ugyan még nem a mindennapi közbeszéd része a közösségi médiafelületek törvényi szabályozása, de egy-egy fentebb felsorolt eset után újra és újra hazánkban is felvetődik ez a téma. 

Nem úgy az Egyesült Államokban, ahol Donald Trump elnöki ciklusa alatt és a napokban zajló elnökválasztási kampány finisében is a központi ügyek közé tartozik a közösségi média szabályozása. Az amerikai elnök konstans háborút vív a Twitterrel, Trump szerint ugyanis a vállalat rendszeresen beavatkozik a politikába, akadályozza elnöki kampányában. A kampány kellős közepén például Joe Biden számára kellemetlen linkeket cenzúrázott a Facebook és a Twitter is.

Fake news, szólásszabadság, rasszizmus 

A koronavírus-járvány, valamint az amerikai elnökválasztás miatt is egyre hangsúlyosabbá vált a közösségimédia-felületeken az információk szűrése, cenzúrázása. A vállalatok elkeseredett harcot vívnak az álhírekkel szemben, ugyanakkor a több milliárd felhasználóval rendelkező platformok kontrollálását nem bírják a dolgozók, ezért úgynevezett algoritmusok is segítik ezt a munkát.

Kapcsolódó

Robotoknak kéne megmenteniük a Facebookot, de egyelőre vesztésre állnak

A járvány miatt felpörgött a mesterséges intelligencia alkalmazása a moderálásban, de hiába a rengeteg előrelépés, továbbra is sok a hiba. A robotok olykor ártatlan megosztásokat ítélnek álhírnek és káros baromságokat hagynak megosztani.

Gyakran éri őket azonban az a kritika, hogy az ilyen programok nem alkalmasak kiszűrni a valótlan információkat, kontextusukban értelmezni az ott közzétett tartalmakat, ezért sokszor olyan bejegyzéseket vagy akár felhasználókat is eltávolítanak, akik nem is vétettek a közösségi médiumok szabályai ellen. 

Elszámoltathatatlan hatalom

Arról is egyre nagyobb vita zajlik a fórumokon, hogy a platformok homályos belső moderálási szabályozásaival szemben nemzetállami vagy akár nemzetközi törvényekkel is kontrollálják az ott zajló eseményeket. Ezt azonban sokan ellenzik is, hiszen a közösségi médium elterjedése demokratizálta a nyilvánosságot, ma már bárki megoszthatja gondolatait a többi felhasználóval, és érhet el akár milliókat anélkül, hogy befolyásos politikus vagy nagy múltú médium újságírója lenne. 

Egy biztos: ezek a viták ma rendkívül polarizáltak, a legtöbb esetben politikai logikák mentén zajlanak, pedig érdemes lenne kilépni ezekből a keretekből, hiszen ami tény, az tény: a globális technológiai nagyvállalatok mára közel olyan fontos szereplőkké léptek elő, mint bármely nagy állam kormányfője. Pedig rájuk senki sem szavazott. 

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: mrs / Getty Images Hungary)