Stefánia
0 °C
3 °C

Újra pompázhatnak a háborúban megcsonkított fővárosi kupolák

2020.11.01. 23:08

Pénteken jelent meg a Magyar Közlöny 235. számában az a kormányrendelet, amely három jelentős budapesti épület tetőidomainak helyreállításáról rendelkezik, valamint az a kormányhatározat, amely a háború során elvesztett tetődíszek felméréséről és helyreállításáról szól – szúrta ki a PestBuda.

A rendelet szerint első körben a nemrégiben felavatott Nemzeti Vértanúk emlékműve mögött álló, a Vécsey utca 4. szám alatti épület, valamint az ELTE központi épülete az Egyetem tér 1-3. szám alatt, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gellért tér 4. szám alatti épülete nyerheti vissza régi fényét. A munkálatok során a háború után elpusztított kupolákat és egyéb díszeket állítják helyre. 

Itt azonban nem áll meg a mintaprogram, a pestbuda.hu cikke szerint

a cél, hogy az egész fővárosban, valamint szerte az országban helyreállítsák az építészeti és városképi szempontból fontos épületek díszeit. 

Ezért hamarosan országos felmérés készül az ékeiktől megfosztott házakról. A kormány nem csak az állami tulajdonú épületek helyreállításának támogatását tűzte ki, a hangsúly inkább azon van, hogy az épület városképi szempontból is értéket képviseljen.

Az írás azt is kiemeli, hogy

Az országos felmérésre vonatkozó KORMÁNYZATI DÖNTÉS A RENDSZERVÁLTÁS UTÁNI ÉVTIZEDEK ÉPÍTÉSZETI SZEMPONTBÓL EGYIK, HA NEM A LEGFONTOSABB HATÁROZATA.

kupola elte
Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Miniszterelnökséget vezető miniszternek 2021. március 31-i határidővel kell elkészítenie azt az előterjesztést, amely a korábban megsemmisült, helyreállítandó tetőidomok és egyéb jelentős épületdíszek központi nyilvántartásának létrehozásáról szól.

A modellprogram előkészítésével és megvalósításával – az Országház tágabb környezetének megújításáért felelős – Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.-t bízták meg, az előkészítésre pedig 250 millió forintot biztosítottak a 2020-as központi költségvetésből.

Emellett a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és kiemelten közérdekű beruházásokká nyilvánította a három fővárosi épület esetében a lerombolt historikus épületelemek helyreállítási programjának megvalósítását.

Kapcsolódó

Budapest eltűnt kupolái

A pesti házak közt járva eszünkbe sem jut, mennyivel gyönyörűbbek voltak. Összeszedtük azt a 12 tetődíszt, ami a legjobban hiányzik.

A beruházások mentesülnek a településképi véleményezési eljárás és az építészeti-műszaki tervpályázati eljárás alól, valamint településképi bejelentési eljárást sem kell lefolytatni. Továbbá az építménymagasság esetében a rombolást megelőző állapotot kell figyelembe venni, tehát ha azóta más előírásokat alkottak volna a helyi rendeletekben, azokat a beruházás során nem kell figyelembe venni.

A második világháború előtt Budapest, valamint a megyeszékhelyek és a vidéki nagyvárosok szinte minden fontos épületén volt valamilyen hangsúlyos tetődísz, amelyek megalkotásában sokszor a legkiválóbb szobrászművészek és iparművészek vettek részt. A háború utáni helyreállításkor azonban a díszítmények jelentős részét elbontották, holott megmenthetők lettek volna. 

Kapcsolódó

Újjáépülhetnek Budapest legendás kupolái

A következő a Vértanúk terén álló bankszékházé lesz, aztán jöhet a folytatás.

Budapest városképe rengeteget vesztett azzal, hogy a II. világháborút követően a 19. század második felének építészetét semmibe véve alakították, leszámolva a „kapitalista társadalmak építészetének” hivalkodó utcaképével: a tornyokkal, kupolákkal, egyéb homlokzati díszekkel. Helyette az azonos magasságok és a derékszögű, szabályos utcahálózat jelentette az eszményképet. Budapest belső kerületeiben mintegy ezer épületről mondható el, hogy így vagy úgy megcsonkították. Főként az 1950-es és 1960-as években folyt az épületek arculatának programszerű egyszerűsítése és a díszektől megfosztása. 

A kupola-rekonstrukció témája egyébként időről időre felbukkan, 2016-ban az Urbanista már megírta, hogy hamarosan sor kerül a Vécsey utca 4. szám alatti épület helyreállítására.