Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Miklós
1 °C
4 °C

Nem a közhangulatnak kell ítélkezni – Darák Péter az Indexnek

TRAL8457
2020.11.02. 06:39 Módosítva: 2020.11.09. 09:12
A bíróságoknak el kell fogadniuk, hogy a közvéleményt élénken foglalkoztató ügyekről az embereknek véleményük van – nyilatkozta az Indexnek Darák Péter, a Kúria ez év végén leköszönő elnöke, aki szerint a politikusi bírálatokat is lehet helyükön kezelni, a bíró személyét érintő támadásokat azonban határozottan vissza kell utasítani. A főbíró a mandátuma lejárta után is marad a Kúrián, és nem hagy három borítékot az utódjának.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) október 9-én 13-1 arányban nem támogatta Varga Zs. András kúriai elnökké megválasztását. Öné volt a támogató szavazat?

A tanácskozáson kulturált, magas színvonalú vita folyt azokról a szempontokról, amelyeket a jelölt támogatásának körében a testület figyelembe kívánt venni. Ezeknek a szempontoknak a következetes összefoglalását tartalmazza a határozat indokolása is. Pro és kontra érvek hangzottak el. 

Abban nincs semmi meglepő, hogy a bírói tanács számonkérte a jelöltön a bírói múltat, a bírói, tárgyalótermi gyakorlatot.

A meghallgatás mindazonáltal mindenkit meggyőzött a jelölt személyes kvalitásairól. Megjegyzem, az OBT-ülés jegyzőkönyve és a név szerinti szavazás eredménye is nyilvános.

Vagyis a kollegialitás íratlan szabályait megerősíti a jegyzőkönyv. Igaz?

A válaszom az, amit az imént elmondtam.

Ugorjunk vissza pár évet az időben! A Kúria egyik fő feladata a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása. Elnökké választása után a legkritikusabb ítélkezési területeket (a büntetéskiszabási gyakorlatot, a közérdekű adatok kiadását, a gyülekezési jogot stb.) úgynevezett joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálták meg. Milyen eredménnyel?

Az elmúlt években sikerült feltérképezni szinte az összes problémás jogterületet. 2012 és 2019 között ötvenhét joggyakorlat-elemző csoport működött a Kúrián. Amikor meglátogatok egy járásbíróságot, és megkérdezem az ottani bíróktól, a Kúria mely tevékenységét kísérik leginkább figyelemmel, főként a joggyakorlat-elemző csoportok összefoglaló véleményeit említik. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a bírói munka egyedi esetekre koncentrál, miközben a bíró törekszik arra, hogy a tudását általánosabb szintre emelje, hogy értsen egy adott témához. Ehhez segítséget adnak az elemzések.

Nem egyet a jogalkotók is hasznosítottak. „A szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban” című elemzés főbb megállapításai például beépültek a 2016-ban elfogadott igazságügyi szakértői törvénybe.

Így van. Emellett az elemzések konkrét ügyekben is irányt szabnak az ítélkezési gyakorlatnak. Amikor a büntetéskiszabás kérdéseit néztük meg, a Kúria publikált egy eseti döntést, miszerint a feltételes szabadságra bocsátásról történő bírói döntésnél a bűncselekmény súlyát is figyelembe kell venni. És lám, nemrég a parlament elfogadott egy törvényt, ami a legsúlyosabb bűncselekmények körében már eleve kizárja a feltételes szabadságra bocsátást. De vizsgáltuk a versenytilalmi megállapodásokat is, ami egy teljesen új terület: cégek kikötik alkalmazottaiknak, hogy távozásuk esetén meghatározott ideig ugyanilyen munkakörben nem dolgozhatnak. Kiderült, hogy az akkori törvény szerint ezeket a megállapodásokat nem szükséges írásba foglalni, miközben egy tanulmányi szerződést csak írásban lehet megkötni. A Kúria javaslatára ez nemrégiben módosult.

Mondhatjuk-e azt, hogy amerikai mintára a magyar jogalkalmazás is a precedensjog felé tart?

Nagy a távolság a jogalkotás és a kialakult joggyakorlat között.

A joggyakorlat-elemzés ezt a távolságot hidalja át, hiszen megvizsgálja a jogalkotói szándékot, de megnézi annak gyakorlati megvalósulását is, majd a kettőt összeveti. Németországban ennek komoly jogtudományi kultúrája alakult ki, míg nálunk a jogtudósok figyelme sohasem irányult ennyire intenzíven a joggyakorlatra. Ezen némiképp változtat az európai jog, mivel folyamatosan figyelni kell az Európai Unió Bíróságának döntéseire.

Mit ért azon, amit egy korábbi interjújában mondott, hogy a Kúria nem egy ítéletgyár?

Azt, hogy a hangsúly nem a Kúria egy-egy konkrét ügyet eldöntő ítéletén van, hanem azon, van-e a döntésnek az adott eseten is túlmutató jelentősége.

Egy felsőbíróságnak kell hogy legyen kisugárzása, a döntéseiben elvszerű logikának kell érvényesülnie.

Az elemzésekkel kapcsolatos műhelymunka nagyon határozottan megváltoztatta a bírók alapállását, sokkal nyitottabbá, elfogadóbbá tette őket más módszerek, más megközelítések, más szempontok felé.

Akár az ügyészi szempontokkal szemben is? Milyen a kapcsolatuk az ügyészséggel?

Teljesen korrekt, szakmai a párbeszéd. Az ötvenes-hatvanas évek elnyomó hatalmat kiszolgáló ítélkezésének feltárásában például kimondottan harmonikus és eredményes együttműködés alakult ki a bíróság és az ügyészség között. A közös munka feltárta, hogy a koncepciós perekben az érdekeltek kérelmére viszonylag kevés elítélést vizsgált felül a bíróság, mert időközben meghaltak a hozzátartozók.

A parlament módosította a szabályozást, ami így már lehetővé tette a legfőbb ügyésznek, hogy a jogsértő elítélések semmisségéről igazolás kiállítását kérje a Kúriától, és csaknem félszáz esetben a Kúria igazolta is az akkori eljárások semmisségét, így megvalósította a jogi elégtételt.

Lehet-e bírálni az ítéleteket?

Hogyne. Egyrészt szükség van a szakmai visszajelzésre, amit a perbeli képviselőként eljáró jogászok meg is tesznek. Ahogy a jogtudomány reakciói is elengedhetetlenül fontosak. Immár tíz éve rendkívül értékes munkát végez a JeMa (Jogesetek Magyarázata) című folyóirat, amely tudományos nézőpontból elemzi többek közt a felsőbíróságok döntéseit. Másrészt olyan jogviták, bűnesetek kerülnek a bíróságok elé, amelyek élénken foglalkoztatják a közvéleményt, így hát törvényszerű, hogy ezekről az ügyekről az embereknek véleményük van. A bíróságoknak ezt el kell fogadniuk, és figyelniük arra, hogy egy ügyben a társadalom értékítélete hogyan alakul. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a bírónak a közhangulatnak kell megfelelnie.

Ugyanakkor eléggé bizarr, amikor ügyvédek vehemensen agitálnak a médiában a saját folyamatban lévő ügyeikről, sutba vágva a fegyveregyenlőség elvét, mivelhogy a bírák semmit sem kommentálhatnak, pláne ítélethozatal előtt...

Szükség van a közvélemény türelmére és annak ismeretére is, hogy a bíró ezt nem teheti meg. Azért nem, mert a meggyőződése akkor alakul ki végérvényesen, amikor lezárja az ügyet, és kihirdeti az ítéletet. Ezt megelőzően felelőtlenség lenne bármit mondania. Ha szakmai vagy ténybeli tévedés jelenik meg a sajtóban, akkor erre közleményben szoktunk reagálni.

A bíró egyáltalán nem szólalhat meg a saját ügyében?

Gyakorlatilag nem, sem az ítélet előtt, sem pedig utána. Az ítéletek magyarázata nem a bíró, hanem a bírósági sajtószolgálat feladata.

És mi a helyzet akkor, ha a politika találja meg az igazságszolgáltatást, egy politikus szedi ízekre az ítéletet? Vagy ami még ennél is komplikáltabb: megelőlegezi az ítéletet.

A bírónak ezeket a véleményeket figyelmen kívül kell hagynia döntése meghozatalakor. A bírósági vezető pedig felhívja a közvélemény figyelmét, hogy nem helyes a bírókat befolyásolni a munkájukban. Ugyanakkor helyén kell kezelni a kérdéseket.

Tudomásul kell venni, hogy a politikusoknak is megvannak a maguk politikai szempontjaik, amelyek adott esetben ügyekkel kapcsolódnak össze. Egy határt nem szabad átlépni: amikor egy konkrét bírót találnak meg, és kezdik ki a személyét.

Minden magyar polgárnak tiszteletben kell tartania, hogy a bíró a köztársasági elnöktől kapja a kinevezését, és arra kap megbízást, hogy az eléje kerülő ügyeket a legjobb tudása szerint, részrehajlás nélkül eldöntse. A személyeskedés nem fér össze a jogállamisággal.

Hack Péter tanszékvezető egyetemi tanár szerint Darák Péter a magyar jogtörténet egyik legjobb főbírója volt, aki sok kérdésben a kormánnyal szemben is a kollégái mögé állt. Mit szól ehhez?

Megtisztelő, ha így tekintenek az elnöki működésemre. Egy-egy ilyen megszólalás legalább annyira szól a következő kilenc évvel kapcsolatos elvárásokról, mint a korábbi kilenc év értékeléséről. Elnöki munkám megítélését bízzuk az utókorra.

Elnök úr, a jövő év elejétől új időszámítás kezdődik az életében. Megvan már, hogy mivel fog foglalkozni?

Ahogy az asztalon sorakozó adójogi könyvek is elárulják, továbbra is itt fogok dolgozni a Kúrián a Közigazgatási Kollégium tanácselnökeként.

Hagy majd három borítékot az utódjának?

Nem.

Darák Péter Marcaliban született 1963. június 6-án, szülei jogászok. Zalaegerszegen töltötte a gyermekkorát, a helyi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett 1981-ben, majd Pécsett szerzett jogi diplomát 1987-ben. A Zalaegerszegi Városi Ügyészségen fogalmazó, 1990-től ügyész. A Zalaegerszegi Városi Bíróságon közigazgatási ügyszakos bíró 1991-től, csoportvezető bíró 1997-től. A Legfelsőbb Bíróságon berendelt bíró 1999–2000-ben, majd a Közigazgatási Kollégium bírója 2000-től. 2002-ben berendelt bíró az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Főosztályán, ahol az új Polgári törvénykönyv kidolgozásában vett részt. A pécsi jogi kar doktori iskolájában PhD-fokozatot szerzett 2007-ben. A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke 2002 és 2012 között. Schmitt Pál államfő javaslatára 2011. december 13-án az Országgyűlés megválasztotta a Kúria elnökének. Kilencéves mandátuma 2020. december 31-én jár le, utódja Varga Zs. András lesz, a Kúria Közigazgatási Kollégiumába tér majd vissza tanácselnöknek jövő év elejétől. Szakterülete: a pénzügyi bíráskodás, a közigazgatási eljárásjog, a környezetvédelem és ingatlanforgalom elméleti es joggyakorlati kérdései.

(Borítókép: Trenka Attila / Index)