Stefánia
0 °C
3 °C

Majdnem négyezer orvos és nővér fertőződött már meg idehaza

2020-11-06T150022Z 500523351 RC2RXJ9CDA06 RTRMADP 3 HEALTH-CORON
2020.11.11. 06:33
Hárman haltak meg, és megközelítőleg négyezren kapták el a koronavírust az egészségügyi dolgozók közül Magyarországon a járvány kezdete óta. Ami a védőfelszereléseket illeti, a helyzet jobb, mint tavasszal volt, a kórházi kezelésre szoruló betegek számának mostani drasztikus emelkedése és az ezzel járó rendkívüli terhelés azonban komoly veszélyforrás, mentális értelemben is.

Hiányos vagy zéró védőfelszerelésben dolgozó, végletekig elcsigázott orvosokról szóltak világszerte a híradások a koronavírus-járvány első hullámában, így nem csoda, hogy rengetegen fertőződtek meg akkor a vírussal a covidosokat ellátó orvosok és ápolók közül. A helyzet mostanra sokat változott, a világ fejlett országaiban igyekeztek feltölteni a maszk-, kesztyű-, arcpajzs- és egyéb védőfelszerelés-készleteket. Ezzel együtt

az egészségügyi dolgozók most is nagyobb veszélynek vannak kitéve az átlagnál,

és a fertőzöttek számának erőteljes emelkedésével ez még inkább így lesz, hiszen olyanoknak is részt kell majd venniük az ellátásukban, akik egyébként sosem kezelnének vagy ápolnának fertőző betegeket. 

Míg az országok többségében az egészségügyi dolgozók aránya a lakosságon belül kevesebb mint 3 százalék – szinte az összes alacsony és közepes jövedelmű államban még a 2 százalékot sem éri el –, a WHO-nak jelentett Covid–19-fertőzötteknek körülbelül a 14 százaléka közülük kerül ki.

Egyes országokban ez az arány a 35 százalékot is elérheti – derül ki az Egészségügyi Világszervezet összesítéséből. Az adatok hozzáférhetősége és minősége azonban, mint a WHO-nál is rámutatnak, korlátozott, azt pedig végképp nem lehet megállapítani, hogy orvosok és ápolók a munkahelyükön vagy azon kívül fertőződtek-e meg. Ami valószínűsíthető, hogy ezeket az arányszámokat alapul véve a koronavírus-járványban már eddig is egészségügyi dolgozók ezrei veszthették életüket világszerte.

A hazai helyzetről a múlt héten a szokásos napi koronavírus-tájékoztatón annyit mondtak, hogy 

a fertőzöttek 3,3 százaléka volt eddig egészségügyi dolgozó, ami a jelenlegi, csaknem 120 ezer érintettel kalkulálva majdnem 4 ezer embert jelent.

A Magyar Orvosi Kamara honlapjáról azt is tudni lehet, hogy a járvány az egészségügyiek közül eddig három halálos áldozatot követelt. Emlékezetes, a vírus első hazai kórházi dolgozó áldozata egy tatabányai beteghordó volt, de Covid–19-ben halt meg az egri kórház egyik nőgyógyásza és a nyíregyházi kórház főigazgatója is. 

Magyarországon tehát nemzetközi viszonylatban jó a helyzet, és ezt igazolja az Amnesty International szeptember elején közzétett jelentése is. 

E szerint addig világszerte több mint 7000 egészségügyi dolgozó halálát okozta az új típusú koronavírus, a helyzet Mexikóban a legrosszabb, ott 1320-an haltak meg bizonyítottan a vírus miatt az egészségügyben dolgozók közül. A lista második helyén az Egyesült Államok áll, ahol 1077 egészségügyi dolgozó vesztette életét, a harmadik az Egyesült Királyság 649, a negyedik pedig Brazília 634 áldozattal.

Annak, hogy munkája alatt egy orvos vagy ápoló koronavírussal fertőződjön meg, sokkal nagyobb volt az esélye a járvány kezdetén, amikor nem állt rendelkezésre megfelelő számú és minőségű védőfelszerelés, azt még nem tanulták meg rutinszerűen használni, és nem voltak meg a covidosok ellátásának protokolljai, mint most, hónapokkal a járvány kitörése után.

Mint Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoringteamjének munkacsoport-vezetője az MTA minapi rendezvényén elmondta: míg a járvány első hullámában a fertőzés kockázata az egészségügyi dolgozóknál az átlagos tíz-tizenkétszerese volt, mára csupán kétszerese. Tavasszal még szinte minden érintett orvos és nővér a munkahelyén kapta el a fertőzést, most viszont az esetek felében ez nem igazolható – idézte a szakembert a Medicalonline. 

Ugyanezen a rendezvényen Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója arról beszélt, hogy bár

mérséklődött a kockázat, a veszély nem múlt el,

sőt, hiszen egyre több a beteg, újabb és újabb osztályokat nyitnak meg a covidosok előtt, sok olyan egészségügyi dolgozót vezényelnek az ellátásukra, akik eddig egészen mást csináltak.

A betegellátás legkritikusabb keresztmetszete az ápolói kapacitás, és a megnövekedett terhelésnek nem csupán fizikai és pszichés, hanem immunológiai következményei is vannak

– hívta fel a figyelmet Müller Veronika, hozzátéve, hogy a legnagyobb kitettségben az ápolók dolgoznak.

Az egészségügyi dolgozók fokozott veszélyeztetettségének elsődleges oka, hogy – főként, akik közvetlenül fertőzött betegekkel dolgoznak – sokkal nagyobb dózisban és közvetlen közelről találkoznak a vírussal. A Covid-részlegeken, intenzív osztályokon eleve milliószámra keringenek a levegőben a fertőző vírusrészecskék, az orvosoknak, ápolóknak pedig a saját védelmükben tetőtől talpig beöltözve, szkafanderben, dupla maszkban, arcpajzsban, védőszemüvegben, dupla kesztyűben stb. kell vénát szúrni, újraéleszteni, ágyneműt cserélni, és minden egyéb, amúgy is nehéz fizikai munkát jelentő feladatot elvégezni.

A WHO már említett anyaga ugyanakkor a fizikai kockázatok mellett a járvány okozta rendkívüli mértékű pszichés stresszre is felhívja a figyelmet. Az egészségügyi dolgozók körében az öngyilkosság rizikója már a Covid–19 előtt is magas volt, egy tudományos kutatás szerint most minden negyedik egészségügyi dolgozó, aki Covid-betegeket lát el, depresszióval vagy szorongással küzd, minden harmadik pedig álmatlanságban szenved.

D KOS20130111017
Fotó: Koszticsák Szilárd

Itthon az országos tisztifőorvos november 7-én frissítette a koronavírus-fertőzöttek ellátására vonatkozó eljárásrendet, ez több pontban részletezi az orvosok és nővérek védelme érdekében szükséges teendőket. Többek között, hogy milyen részlegeken milyen védőfelszerelést kell biztosítani, vagy hogy azoknak döntő részben egyszer használatosnak kell lenniük. Pontosan leírja, milyen betegellátási helyzetekben van alacsony, illetve magas kockázatnak kitéve a személyzet, és azt is, hogy ha valamilyen okból nem volt védve az illető, akkor 10 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és annak kezdetén és végén is PCR-vizsgálatot kell nála végezni. Aki alacsony rizikójú helyzetben volt, annak nem kell karanténba vonulnia, de „önmegfigyelést” kell végeznie: naponta kétszer meg kell mérnie a lázát és figyelnie az esetleges tünetekre. 

Az EMMI legutóbbi utasítása is kiemeli az egészségügyi dolgozók egészségének megóvását. A Kásler Miklós szignálta dokumentum sajátosan kettős lelkületű: miközben szigorú elvárásokat támaszt a védőfelszerelések napi szintű nyilvántartásával és őrzésével kapcsolatban, nem feledkezik meg arról sem, hogy az egészségügyi dolgozó is ember, akiknek „kiemelt kalóriatartalmú ételeket, élelmezést” kell biztosítani.

(Borítókép: Pascal Rossignol / Reuters)