Alapjogokért Központ: az alaptörvény módosítása válasz a genderkufároknak

Az alaptörvény-módosítás stoptábla a liberális szellemi terrornak – mondta az Alapjogokért Központ igazgatója a Mandiner online kiadásában csütörtökön megjelent interjúban.

Szánthó Miklós szerint

a sunyi, erőszakos és alattomos liberális szellemi terror a legalapvetőbb fogalmak jelentését is relativizálja. Szóval olyan korban élünk, amikor a legalapvetőbb igazságokat, a természet rendje által adott tényeket is ki kell mondanunk, rögzítenünk kell.

Ezt teszi szerinte az alaptörvény módosítására kedden benyújtott kormányzati javaslat is, amikor kimondja, hogy az „anya nő, az apa férfi”, és védelemben részesíti a gyermek születési nemének megfelelő önazonosságát. A javaslat indokolása külön hangsúlyozza, hogy a gyereknek védelmet kell élveznie a testi-lelki integritása ellen ható szellemi vagy biológiai beavatkozásokkal szemben.

Szánthó Miklós álláspontja szerint nem egy valóban semleges, értékfüggetlen jogi kánon átírása történik, hanem az, hogy a liberálisok a saját értékeikkel, vágyaikkal telítik meg az egyes fogalmakat (például képlékennyé teszik a határokat férfi és nő között, kitalálják, hogy van olyan, hogy non-bináris agender), amire most született egy hasonlóan értéktelített válaszlépés.

Szánthó Miklós hangsúlyozta: az alaptörvény-módosítás legfontosabb hatása a gyermekek védelme. A módosítás alapján az állam valamennyi szervének kötelessége lesz védeni a gyerek születési nemének megfelelő önazonosságát,

tehát genderpropaganda meg ilyen szexuális érzékenyítő-toleranciakurzus az nuku.

Az apa és anya fogalmainak szükségszerű tisztázásából pedig Szánthó Miklós szerint egyértelműen fakad a homoszexuálisok gyermek-örökbefogadásának kizárása, hiszen egy gyermeknek egy anyához és egy apához van joga.

Ezzel harmonizál az a szabályozási javaslat is, ami főszabályként a házaspárok számára tenné csak lehetővé az örökbefogadást

– folytatta az elemző. Hozzátette: több ezer házaspár vár Magyarországon örökbefogadásra, viszont meg kell szüntetni azt a joggal való visszaélésre lehetőséget adó kiskaput, hogy magukat egyedülállónak valló, valójában homoszexuális élettársi vagy regisztrált élettársi kapcsolatban élők gyerekeket vehessenek magukhoz.

A különleges jogrendekre vonatkozó általános szabályok módosításáról azt mondta:

az alaptörvény új, különleges jogrendi fejezete – ha elfogadják a javaslatot – csak 2023. július 1-jén lépne hatályba, tehát egyáltalán nem érinti a mostani veszélyhelyzetet. A szövegjavaslat a jelenlegi hat, eléggé kötött különleges jogrendi helyzet helyett hárommal számol, amelyek magukba olvasztják a másik három lényeges, valóban rendkívüli beavatkozásra okot adó körülményeit, és kiszélesítik a reagálási lehetőségeket az új típusú fenyegetésekkel szemben.

– tette hozzá.

A nemrégiben létrehozott, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról pedig csak annyit irányoz elő a módosítás, hogy azokról kétharmados törvénynek kell rendelkezni. Ez a valóban fontos, egyetemi képzéssel, tehetséggondozással vagy a nemzeti kultúra ápolásával foglalkozó entitásoknak sokkal kiszámíthatóbb helyzetet teremt, hosszú távon is biztos működést tesz lehetővé, hiszen egy szimpla parlamenti többség nem tudja majd egyik napról a másikra átírni a rájuk vonatkozó szabályokat – zárta gondolatait Szánthó Miklós.