Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Virgil
1 °C
5 °C

Vona Gábor a választási törvény módosításáról: Gumicsont!

TRAL5941 TA
2020.11.12. 17:47

„Pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább ötven egyéni országgyűlési képviselőjelöltet állított” – áll abban a javaslatban, amelyet november 10-én 23 óra 59 perckor nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a választási törvény módosításáról.

Az indoklás szerint az úgynevezett „kamupártok” indulását szeretnék megnehezíteni ezzel, amelyek nem valós politikai célok megvalósítása miatt, csupán az állami támogatás megszerzéséért állítanak pártlistát.

Ugyanakkor ahogy az Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatójának véleménycikkéből is kiderül, sokan úgy értékelik, hogy a kormány azért nyúl hozzá a választási törvényhez, hogy így szorítsa rá a pártokat az egy közös listán való indulásra a koordinált jelöltállítással szemben. 

A több listán való indulás koncepciójának egyik leghangosabb támogatója Vona Gábor volt, a Jobbik egykori miniszterelnök-jelöltje. A pártvezérből lett vloger szerint ugyanis az ellenzék így tudná maximalizálni a kormányváltáshoz szükséges szavazatokat. Ezért készítettünk rövid interjút a témában a közéleti szereplővel az Indexen.

A választási törvény módosítására tett javaslat miatt ellehetetlenült, hogy az ellenzéki pártok több listát is állítsanak és koordináljanak egymással a 106 egyéni választókörzetben? Van egyáltalán még erre politikai szándék a pártokban, vagy már amúgy is minden az egy közös lista irányába mutat ön szerint?

Igen, sokszor éreztem, hogy ezzel a véleményemmel szinte egyedül vívok a közéletben. Nagyon kevesen mertek nyilvánosan érvelni az egybites ,,fogjunk össze” kommunikációval szemben. Én meg nyilván tudom a helyemet, jelenleg csak egy civil vagyok.

Az ellenzéki pártok többsége egyébként kezdettől a közös lista mellett állt. A Momentum és a Jobbik ellenállása mögött is inkább sunnyogást éreztem, és azt tapasztaltam, hogy csak a megfelelő pillanatra várnak, mikor álljanak nyilvánosan is az egy közös lista koncepció mögé. Most itt az alkalom.

A Fidesz lényegében tálcán kínálja fel a lehetőséget nekik, sőt, még erkölcsi tőkét is lehet kovácsolni belőle. Mondhatják: ,,Mi nem akartuk, de Orbán rákényszerített bennünket Gyurcsányra.” Szóval csak annyi történt, hogy az, ami felé amúgy is haladtak az ellenzéki folyamatok, az innentől kezdve nem választás, hanem kényszerpálya. Elvileg még lehetséges két listát állítani, de erre sem szándékot, sem társadalmi igényt nem látok. Ami érdekes, az inkább az, hogy miért most és miért így lépett a Fidesz.

Mi lehet ennek az oka? Gyakran hangzik el, hogy Orbánék tudatosan politizálnak, professzionális eszközökkel szondáztatják a választókat. A több lista koncepciója nagyobb veszélyt jelentett volna a Fidesz hatalmára, mint a Gyurcsánnyal való közösködés?

Szerintem itt mindenki félreértette a Fidesz célját. Ez nem a választási törvényről szól elsősorban. Azt még számtalanszor módosíthatja a Fidesz. Ez most egy olyan lépés volt, amiből később simán vissza lehet fordulni, módosítókkal lehet puhítani, keményíteni, jobbra-balra ráncigálni. Bármit. A koronavírus az igazán lényeges most Orbánnak, nem ez. Azt kellett valahogy elérnie, hogy az ellenzéki pártok figyelme valami másra terelődjön. Valami számukra még a járványnál is fontosabbra. Hogy amíg ő életeket ment, az emberek túléléséért harcol, addig a baloldali pártok a listás helyeikkel és a saját túlélésükkel legyenek elfoglalva.

Én tehát azt érzem, hogy ez most egy hangos figyelemelterelés volt. Egy gumicsont, amire mindenki ráveti magát.

Az általános vélekedés az, hogy a koronavírus elleni harc leple alatt módosította a Fidesz a választási törvényt. Szerintem éppen fordítva van: a választási törvény leple alatt sajátítja ki ismét a koronavírus elleni küzdelmet. 

Egyúttal az ingerküszöb is ki lett tágítva. Most már senkit nem lep majd meg, ha a Fidesz újra és újra babrálni kezd a választási törvénnyel. Lehet, hogy háromhavonta egészen új pályát rajzol majd. Ez az egész a magyar demokrácia szempontjából borzasztó egyébként.

Ha ez így van, akkor mi lehet az oka annak, hogy az ellenzéki pártok ismét belesétálnak a csapdába? A járvány második hullámában egyre rosszabb számadatokat láthatunk, már a miniszterelnök is beszélt arról, ha ez így megy tovább, az egészségügyi ellátórendszer összeomolhat. Miért nem tud ebből politikailag profitálni az ellenzék? Nem hiszik el a választók, hogy ők ezt jobban tudnák csinálni?

Az ellenzék nyilván csapdahelyzetben van. Mégsem mehet el szó nélkül a választójogi törvény átalakítása mellett. Másrészt a felhatalmazási törvénnyel a Fidesz tavasszal egyszer már csúnyán megszívatta, így ezen az oldalon is óvatosabbnak kell lennie. A kormány erőteljes letámadása ráadásul kockázatos lehet. Egyrészt, a vírus felfutása világjelenség, tehát nem lehet egy az egyben a kormányra kenni. Másrészt, egy túltolt ellenkampány inkább ellenszenvet szülhet. Harmadrészt, a válsághelyzetben senki sem kíváncsi arra, hogy mit csinálna elméletben az ellenzék, amikor egyedül a kormány tud gyakorlatban cselekedni. Szóval nehéz most az ellenzéki oldalon okosnak lenni.

Ha az egészségügy összeomlana, és tragédiahullám rázná meg a társadalmat, akkor az valóban komoly sebeket ejthet a kormányon, de én simán el tudom képzelni azt, hogy most Orbánnak is érdeke a helyzet drámaiságát erősíteni. Így ugyanis ismét kikapcsolható a belpolitika, az ellenzék pedig egyre inkább fut majd önmaga után, nem tud jól felkészülni ’22-re. Nem lehet előválasztásokat szervezni, építkezni, kampányolni. Ha pedig a vírus egyszer csak megadja magát, akkor el lehet majd mondani, hogy Orbán ismét egy nagy győzelmet aratott.

Borítókép: Trenka Attila / Index