Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Másfél éve alkotmánysértő a rokkantak ellátása

K EPA20200420269
2020.11.14. 16:45
A parlament másfél éve, 2019. március 31. óta nem tesz eleget az Alkotmánybíróság felhívásának, mert kormány-előterjesztés hiányában nem tudja elvégezni azokat a jogalkotói feladatokat, amelyekkel a rokkantsági ellátásokat szabályozó törvény Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközését megszüntetné.

Több tízezren lehetnek azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek a 2012. január 1-től hatályos törvény miatt egyik napról a másikra úgy csökkent a rokkantsági ellátása, hogy egészségi állapotukban nem következett be javulás. Mindössze annyi történt, hogy 2011-ben megszavazott törvénnyel megváltoztatták az egészségi állapot meghatározására alkalmazott minősítő rendszert.

Vagyis úgy sorolták be a rokkantakat az új minősítő rendszer alapján egy jóval kevesebb „nyugdíjjal” járó fokozatba, hogy egészségi állapotukban nem történt semmi változás.

Arra is volt példa, hogy az átsorolás során nem is végeztek szakorvosi vizsgálatokat, az új minősítő rendszer alkalmazásával egyszerű adminisztratív intézkedés történt, ami a járandóság csökkentését eredményezte.

Fontos hangsúlyozni, hogy az Országgyűlés egy nyugdíj jellegű ellátást alakított sokkal könnyebben csökkenthető szociális ellátássá, új neveket is kitaláltak: a „szerzett jog” elve alapján alkotmányos védelmet élvező nyugdíj helyett, rokkantsági ellátás, illetve rehabilitációs ellátás lett a neve a kifizetéseknek. Ez alapján az új törvény alapján aztán

több tízezer rokkantnyugdíjas kapott lényegesen kisebb összegű ellátást,

a jogszabályváltozástól 190 milliárd forintos megtakarítást remélt a második Orbán-kormány. 

A korábbi rokkantnyugdíj-rendszer átalakítását – a központi költségvetés megtakarítása mellett – egyebek között azzal indokolták, hogy a rehabilitálható rokkantakat vissza akarják terelni a munkaerőpiacra. Az Alkotmánybíróság éppen két évvel ezelőtt, 2018. november 14-én hozta nyilvánosságra döntését, amely szerint

alkotmánysértő a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény

azon rendelkezése, amelynek alapján a korábban rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek esetében anélkül is lehet állapotjavulásra hivatkozni és ezzel akár 50 százalékkal is csökkenteni a rokkantsági ellátásuk összegét, hogy tényleges fizikai állapotukban javulás következett volna be.

Hat évre volt tehát szükség, hogy a leginkább támogatásra szoruló társadalmi csoport alkotmányos jogsérelem ügye az Alkotmánybíróság elé kerüljön és a testület döntést hozzon. És két év sem volt elég, hogy a törvényhozó Országgyűlés eleget tegyen alkotmányos kötelezettségének, alkosson új, Alaptörvényt nem sértő jogszabályt, az alkotmánysértő törvény miatt kárt szenvedettek kárpótlásáról pedig törvény rendelkezzen.

Döfés a szívbe

De kanyarodjunk vissza a kezdetekhez, még hatályba sem lépett az új törvény, amikor 2011. december 14-én a Veszprém megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságának ügyfélszolgálatán egy 55 éves rokkantnyugdíjas zirci férfi sorszámot húzott, és a számára rokkantnyugdíj helyett jóval kevesebb rendszeres szociális járadékot megállapító határozatot megmutatta az ügyintézőnek, közölve, hogy nem ért egyet a nyugdíjbiztosító határozatával. Valami olyasmit is mondott, hogy „ha ennyit érek, akkor ezt teszem”, majd felállt és a zsebéből elővett késével szívtájékon szúrta magát, életveszélyes sérülést okozva ezzel.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságának vezetője a konkrét üggyel kapcsolatban arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy az egészségkárosodott férfi rokkantsági nyugdíja november elsején megszűnt, ugyanis az időszakos felülvizsgálatot végző orvosi bizottság az egészségi állapotában javulást tapasztalt. A döntés ellen a férfi fellebbezhetett volna. Ebben az esetben a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő mondhatott volna az állapotáról véleményt, de ezzel a lehetőséggel az illető nem élt.

A férfi életét nem tudták megmenteni, 2011. december 31-én elhunyt a kórházban. Másnap lépett életbe az az alkotmánysértő jogszabály, amely a zirci férfi több tízezer rokkantnyugdíjas sorstársát hozta igen nehéz helyzetbe.

Köztük volt az az szabolcsi férfi is, aki 2011 végéig rokkantsági nyugdíjban részesült. A jogszabályi változások miatt először rehabilitációs, majd rokkantsági ellátást kapott. Ennek összege a felét sem érte el a korábbi rokkantsági nyugdíjnak: a férfi ellátása 91 535 forintról havi 41 850 forintra csökkent. Miközben egészségi állapota nem javult, sőt, inkább romlott – ennek ellenére a korábbi 62 százalékos egészségromlása az új minősítő szempontrendszer szerint 55 százalékosra javult.

A csökkentett ellátásról szóló közigazgatási határozatot a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte, és a hatóságot új vizsgálatra kötelezte. A kormányhivatal a Kúriára vitte az ügyet.

Ez az ügy került végül az Alkotmánybíróság elé, amely azt akkurátusan kivizsgálta, s ennek során kiderült: a Kúria előtti eljárás felperese (a szabolcsi férfi) 2011. december 31-ig III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, melyet 2012. január 1-től – a Mmtv. hatálybalépése következtében – rehabilitációs ellátásként folyósították tovább.

A törvény által kötelezően előírt komplex felülvizsgálatot követően a felperes rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, melynek összegét a felülvizsgálat előtti 91 535 forint helyett csupán 41 850 forintban határozták meg az Mmtv. (Megváltozott munkaképességűekről szóló törvény) Kúria által is vitatott rendelkezései alapján.

Az Alkotmánybíróság egyébiránt az ügyben hozott határozatában a nemzetközi egyezményben (mégpedig a már említett Emberi Jogok Európai Egyezményébe) foglaltak sérelmét abban látta megvalósulni, hogy

az Országgyűlés nem alkotta meg azokat a szabályokat, amelyek az új rendelkezések hatálybalépése előtt ellátásban részesülők esetében rendeznék azt, hogy a komplex felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő ellátásuk összege összefüggést mutasson a korábbi ellátásuk összegével, illetve élethelyzetüket érdemben meghatározó tényleges fizikai állapotuk javulásának mértékével.

Vagyis alkotmánysértő törvényt hoztak.

Gumiszabály és túlszaladás

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy uniós irányelv kényszerítette ki a törvényi változtatást a rokkantak ellátásában. Korábban ahhoz, hogy valaki rokkantnyugdíjra legyen jogosult, elég volt a munkaerő-képesség 67 százalékos csökkenése, 2008-tól az uniós gyakorlat alapján ez 50 százalékra csökkent, ugyanakkor komplex szemléletet kellett érvényesíteni.

Az egészségkárosodás mellett figyelembe kellett venni az érintett személy szociális és foglalkoztatási helyzetét is, ez utóbbit ráadásul régiónként. Ez pedig a gyakorlatban – a szubjektív megítélést nem kizárható – gumiszabálynak számít. 

A bíróságok hozzáállását jól jelzi az, amit 2012 novemberében egy háttérbeszélgetésen Patassyné Dualszky Katalin kúriai bíró a „joggyakorlat-elemző csoport” tagjaként előadott az MTI tudósítása szerint. A bíró elmondta: a  változtatás egyik célja az volt, hogy minél több egészségkárosodottat vezessenek vissza a munka világába, ami nemcsak a költségvetési megtakarítások szempontjából fontos, hanem az érintett rehabilitációja, betegségtudatának csökkentése, életminőségének, önállóságának lehetőség szerinti megőrzése szempontjából is. Ez kiegészült azzal a szándékkal, hogy kiszűrjék a rendszer potyautasait, akik jogosulatlanul, a hatóságokat megtévesztve, az adófizetőket megrövidítve részesülhettek a rokkantnyugdíjból.

A bíró elmondta azt is, hogy

több olyan büntetőper indult, amelyben korrupt orvosokat ítéltek el azért, mert néhány százezer forintos csúszópénzért sorozatosan százalékoltak le olyanokat, akik erre nem voltak jogosultak. A potyautasok kiszűrése azonban esetenként »túl jól sikerült«, a rokkantellátást megtagadó hatósági döntések egy részénél a bíróságok kötelezték korrekcióra a társadalombiztosítási szerveket. 

A peres eljárásokról pedig azt mondta, hogy azok „bonyolultak, hosszadalmasak. Az elsőfokú közigazgatási határozatot a megyei kormányhivatal hozza meg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakvéleménye alapján. Fellebbezés esetén másodfokon a nyugdíjbiztosító intézet jogorvoslati igazgatósága jár el, újabb orvosi szakvélemény alapján. Az így megszületett másodfokú határozatot egyfokú közigazgatási perben lehet bíróság előtt megtámadni. A munkaügyi bíróságok döntései ellen pedig rendkívüli jogorvoslattal, felülvizsgálati kérelemmel lehet a Kúriához fordulni”. 

Vagyis a legcsekélyebb jogi érdekérvényesítésre képes, brutálisan lecsökkentett mértékű járandóságból tengődő „rokkantnyugdíjas” társadalmi csoporthoz tartozóknak kellett volna érdekeiket a kúriai bíró által felvázolt jogi útvesztőben érvényesíteni, ügyvédi költségekre költve azt a havi pár tízezres ellátást, amit megállapítottak nekik. 

Mivel az Országgyűlés 2019. március végéig nem alkotta meg az Alaptörvényünknek és a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségünknek megfelelő jogszabályt, a rokkantak ma is a 2018-as alkotmánybírósági határozatba kapaszkodva igyekeznek a bíróságoktól jogvédelmet kérni. 

Lesz jogorvoslat vagy korrekció? 

A soproni Dukai Ilonának egészen az Alkotmánybíróságig kellett elvinni az ügyét. Alkotmányjogi panaszára október 15-én alaptörvény-ellenességre hivatkozva megsemmisítették a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletét. 

Dukai Ilonát már 2004-ben véglegesen csökkent munkaképességűnek nyilvánították, majd 2015-ben, a felülvizsgálat során, bár megállapították, hogy állapota nem javult, sőt romlott, az addigi 70 ezer forintos járadékát 47 ezer forintra csökkentették. Szekeres Csaba soproni ügyvéd vállalta el a jogi képviseletét. Az ügyről elsőként az enyugat.hu adott hírt, a lapnak Szekeres Csaba elmondta, hogy ügyfele dolgozni nem tud, ennyi pénzből nem lehet megélni, és a jogalkotó szándéka sem lehetett az, hogy az elesetteket ilyen helyzetbe hozza, ezért keresetet nyújtottak be a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. De elutasították a kérelmüket, mondván, a bíróságnak nincs jogi lehetősége a törvényi szabályozástól eltérően megállapítani a járadék mértékét.

Ez jogerős döntés volt, fellebbezni nem lehetett.

Két lehetőségük maradt: felülvizsgálatot kérni a Kúriától, vagy alkotmányjogi panaszt előterjeszteni a Alkotmánybíróságnál. Utóbbi mellett döntöttek. Azt állították, hogy alkotmányellenes bírói jogértelmezés történt az ügyben, emiatt Dukai Ilona tisztességes eljáráshoz való joga sérült. A jogbiztonság ugyanis alkotmányos alapelv, a megszerzett jogot pedig védi az Alaptörvény – mondta az ügyvéd.

Szekeres Csaba az Indexnek elmondta, hogy szeretetből és szociális érzékenységből csinálta végig az ügyet, mert ennek az ügynek az ügyvédi költségeit az ő ügyfele sem tudta volna megfizetni. Elmondta: nagyon megsajnálta az ügyfelét, mert teljesen méltatlan az a helyzet, amibe került. Azért próbált segíteni, mert igazságtalannak tartja azt, ami vele történt. Megdöbbentette, hogy az egyébként is kevés 70 ezer forintot levitték 47 ezer forintra, miközben 70 ezerből sem lehet megélni. A 47 ezer forint gyakorlatilag az éhenhalást jelenti. 

Az ügyvéd elmondta, ő megértette a 2011-es törvény célját, mert sok potyautas volt a társadalombiztosításban. De a törvény a gyakorlatban olyan embereket érintett komolyan, akik nem voltak potyautasok, hanem egész egyszerűen kilátástalan szociális helyzetben éltek.

A jogalkotó olyan jogi környezetet teremtett ehhez, amelyben a potyautasok kevés száma mellett rengeteg rászoruló ember élete is ellehetetlenült.

Az ügyvéd nagyon örül annak, hogy az Alkotmánybíróság elfogadta az érvelésüket, és ma is döbbenten állt az előtt, hogy az első fokon eljáró bíróságnak ez nem sikerült. Szekeres Csaba a józan ésszel ellentétesnek tartaná, ha nem jönne egy átfogó felülvizsgálat ebben a kérdésben. 

Az Országgyűlés MSZP-s képviselői több alkalommal is kérték, hogy az Országgyűlés szüntesse meg a mulasztásos alkotmánysértést, de mindig az volt a válasz, hogy dolgoznak az előterjesztésen. Tavaly ősszel például azt a választ kapták, hogy „mivel orvosszakmai szempontból is komoly feladat a fizikai állapotváltozás felmérése, ezért akkor kerülhet sor jogszabály-módosításra, ha minden érintettre tekintettel megvalósítható és megnyugtató megoldás születik”. 

Legutóbb ez év február 14-én nyújtottak be egy határozati javaslatot, amely tekintettel – az Alkotmánybíróság 21/2018. (XI. 14) számú határozatára – a megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott személyeket ért jogsérelmekre, valamint az idősek szociális biztonságának megteremtése érdekében felhívta a kormányt, hogy haladéktalanul alkossa meg az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően szükséges jogszabályokat a korábban rokkantsági nyugdíjban részesülők kártalanítása érdekében, továbbá vizsgálja felül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló szabályozást.

Az Országgyűlés nem tárgyalta meg a szocialista képviselők javaslatát.