Koronavírus adatok

2021. dec. 07.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Mária
-6 °C
4 °C

Merkely Béla szerint az egészségügyi dolgozók kimaxolják a munkát

2020.11.15. 12:50

Az egészségügyben dolgozók, látván a járványügyi helyzetet, szinte biztos, hogy kihozzák magukból a maximumot – idézte az MTI, mit mondott a Semmelweis Egyetem rektora az egészségügy teljesítőképességéről a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

„Nyilvánvalóan emberek vagyunk, és el tudunk fáradni”, tehát a tartós, maximális teljesítményt nagyon hosszan „nem tudjuk biztosítani” – tette hozzá ugyanakkor Merkely Béla. Mint mondta, az egészségügyben dolgozók azért örültek az úgynevezett restrikciós intézkedéseknek, mert ettől azt várják, két-három hét múlva csökken a kórházakba érkező betegek száma, és ennek következtében tudnak kicsit pihenni, hogy „a hátralévő hónapokban megint csak közel maximális teljesítményt tudjanak nyújtani minden egyes beteg esetében”.

Kitért arra is: a Semmelweis Egyetem az egyik legnagyobb ellátója az országnak,

2200 ágyuk és néhány száz rehabilitációs ágyuk van,

és kétnaponta tartanak operatívtörzs-ülést, vagyis folyamatosan nyomon követik, „milyen fokú” a betegek beáramlása az egyes járványosztályokon, klinikákon. Mint mondta, az egyetemnek 40 klinikája van, és ezek szükség esetén kisegítik egymást, átcsoportosítják a munkaerőt, ha szükséges.

Jelezte: fontos az is, hogy „le is cseréljék” a munkaerőt. Példaként elmondta, a rezidenseket a Covid-ellátásban kéthavonta cserélik, hogy „tudjanak egy kicsit pihenni, és aztán ismételten visszaengedjük őket”.

A Semmelweis Egyetem klinikáin sok beteg van, de az elszántság maximális, kollégáink minden reggel elkötelezetten és elszántan lépnek be az egyetem kapuján, hogy a betegeinket gyógyítsuk

– szögezte le.

Az olaszországi kórházak leterheltségéről napvilágot látott hírekre reagálva Merkely Béla azt mondta, nagyon reméli, hogy ilyen Magyarországon nem fog bekövetkezni, „ennél jobb logisztikánk van nekünk”.

Hozzátette: a nagy ellátóknak – mint a Semmelweis Egyetemnek és a nagy orvosegyetemeknek – előbb saját intézményükön belül kell az erőforrást megfelelő módon mobilizálni és irányítani. Megjegyezte: ha ez nem elég, és úgy látják, egy-két héten belül „nem lesz elég humán erőforrás”, akkor azt időben kell jelezni az operatív törzsnek. Szólt arról is, hogy a Semmelweis Egyetem 56 embert adott kölcsön más kórházakba a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén. Közölte: a tervek szerint 900 ágyig „kell felmenni”, de jelenleg közel 600-an fekszenek az SE klinikáin.

Merkely Béla szólt arról is, hogy alapvetően két különböző típusú vakcina lesz elérhető. Az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalat vakcinájáról – amelyről a héten jelentették be, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot értek el – azt mondta, ez egy különleges, „messenger RNS” típusú védettséget ad; előre megtervezi az örökítőanyag a vírussal szembeni antitestet, és ezt fogja leképezni. Vagyis – magyarázta – nem aktív immunizálást csinál, hanem beviszi az információt a szervezetbe, és a szervezet ezen információnak a birtokában fogja legyártani azokat a nélkülözhetetlen ellenanyagokat, amelyek a vírus behatolásakor likvidálják azt a szervezetből, lecsökkentik a mennyiségét, és ennek következtében immunitást nyújtanak – tette hozzá.

Úgy vélte, a 90 százalékos immunitás „nagyon magas szintű eredmény”, és lehet rá alapozni.

Mint mondta, a többi hagyományos vakcinánál egy vírust – leggyakrabban adenovírust – alkalmaznak vektorként, és abban a vírusban van a Covid–19 speciális fehérjéje kódolva. Amikor az adenovírus – amely egyébként nem betegíti meg a szervezetet – mégis bejut a szervezetbe, ez ellen a szervezet fog megfelelő ellenanyagot termelni, és egy esetleges Covid-fertőzéskor már a szervezetben kódolva ott van az antitest, és a lehető leggyorsabban hadrendbe lép, és megakadályozza a fertőzést – magyarázta.

Merkely Béla szerint a csaknem tízfajta vakcina, amely készül, „kellő szortimentet ad nekünk” a megfelelő választáshoz. Fontosnak nevezte, hogy a világ minden országában várják a vakcinát, így százmilliós, milliárdos tételben kell ezeket legyártani. Biztos benne, hogy a gyógyszergyárak már elkezdték az ígéretes vakcinák gyártását, és folyamatosan zajlik az engedélyeztetésük – tette hozzá. Úgy vélte, azokat már a részeredmények, a fázis-2 vizsgálatok alapján benyújtották az amerikai és európai hatóságokhoz, amelyek a fázis-3 vizsgálatok végén így viszonylag gyorsan be fogják fejezni az engedélyezést, és a vakcina jövő év elején rendelkezésre áll.

A Pfizer-féle vakcina véleménye szerint már decemberben Európában lesz.

Elmondta, ezt -80 Celsius-fokon kell tárolni, vagyis megfelelő logisztikát kell kidolgozni az oltáshoz.

A védettség kialakulásával kapcsolatban azt mondta, az oltás után – vagy ahol szükséges, a második oltást követően – egy-két héten belül „várható olyanfajta védettség, amely komoly nyájimmunitást fejthet ki”. Fontosnak ítélte a „nyájvédettséget”, amelynél figyelembe kell venni a betegségen már átesettek védettségét és a vakcina által nyújtott védettséget, és ennek kell együtt kitennie 60-70 százalékot.

Megjegyezte: mivel arról nincs adat, hányan estek át a betegségen, az egyetemek reprezentatív mérést terveznek a tömeges oltás megkezdése előtt. Ez alapján be tudják határolni, hogy egy életkori csoportban a lakosság hány százaléka esett át a fertőzésen, mert azoknak valószínűleg nem kell vakcináció.