Melinda, Vivien
-4 °C
3 °C

A Bayer-ügy miatt fizetnek rá a Várnegyed bérlői?

B RKL20200314127
2020.11.16. 18:34
Új lakásrendelet megalkotásán dolgozik a tavaly októberben felállt városvezetés az I. kerületben. A budavári lakosok közül sokan felháborodtak az új rendelet tervezetén, azonban az önkormányzat szerint ők csak az évtizedek óta fennálló rendezetlen helyzetet szeretnék megoldani.

Az elmúlt években gyakran lehetett olvasni a sajtóban a budai Várban lévő műemléki lakásokról, amelyek arról szóltak, hogy több kormányközeli közéleti szereplő is brutálisan áron alul bérel ingatlant. 

Kapcsolódó

Bayer Zsolt lakáscseréit vizsgálja a budavári polgármester

V. Naszályi Márta budavári polgármester szerint a publicista az interjúban beismerte, hogy kijátszotta a hatályos jogszabályokat

V. Naszályi Márta és az ellenzéki pártok kampányának fontos eleme volt a kerületben a lakásbérleti szerződések rendezésének ügye, az ott élők közül azonban sokan úgy vélik, ők is áldozatul esnek a polgármester „Bayer Zsolttal és más ismert Fideszesekkel vívott harcának”. 

A bérlők kiakadtak 

A budavári bérlők azt nehezményezik, hogy az új rendelet drasztikus, akár 100-200 százalékos lakbéremelést jelent azok számára, akiket a szociális lakbér helyett innentől az úgynevezett költségelvű bérleti díj megfizetésére köteleznek. A jelentős emelésért cserébe pedig csak „homályos ígéretet” kapnak a koronavírus-járvány miatt amúgy is nehéz gazdasági helyzetbe került önkormányzattól arra, hogy cserébe később a kerület felújítja, korszerűsíti a lakásokat a lakók helyett. 

A ’90-es években hozott szabályok miatt ugyanis a Várban lévő, műemlékvédelem alatt álló lakások közül a legtöbbet nem lehetett megvásárolni, csak bérelni. A bérleti jogviszonyért cserébe sokan több tízmilliós öröklakásukat cserélték el, hogy itt bérlők lehessenek. A lakások korszerűsítésére pedig súlyos összegeket kellett áldozniuk, azokat ugyanis csak speciális szabályok szerint lehet felújítani a műemlékvédelem miatt.

Fájlalják továbbá azt is, hogy az új rendelet megfosztaná őket a bérleti jog örökölhetőségétől is, mert az önkormányzat szándéka az, hogy a törvényeknek megtelően járjon el (az eddigi több évtizedes gyakorlat ugyanis törvényellenes volt). 

Változik az örökölhetőség

Eddig volt lehetőség arra, hogy közjegyzői okiratba foglalják, hogy a bérlő halála után egy közeli hozzátartozó folytathassa a bérleti jogviszonyt. Az új rendelet értelmében ez úgy változna, hogy csak azon hozzátartozók örökölhetnek, akik szintén ebben a lakásban laknak életvitelszerűen. Ezt azért nehezményezik sokan, mert milliókat invesztáltak a lakások felújításába bérlőként, miközben a tulajdonos az önkormányzat maradt, így a lakások valódi értéke a bérleti jogban volt, amelynek örökölhetőségét most súlyosan lekorlátozzák. 

Attól félnek, hogy emiatt a lakások csereértéke is jelentősen csökken, így korábban hiába adtak a bérleti jogért cserébe egy saját tulajdonú ingatlant, azok akik a megváltozott feltételek miatt menekülnének a lakásukból, azok ezt most nem tehetik meg. 

A rászorultság elvét érvényesítik

Az 1421 I. kerületi önkormányzati tulajdonú lakásból körülbelül 70 százalékot érintheti kedvezőtlenül a V. Naszályi Márta polgármester tervei szerint 2021. január 1-től életbe lépő új rendelet. Ezen lakásokat ugyanis eddig kedvező áron, szociális alapú bérleti díjért cserébe használhatták a lakók. 

A kerület polgármestere az Indexnek elmondta, a jelenlegi rendelet szerint nettó 252 forintért bérelhették a lakók négyzetméterenként a lakásokat, amely nagyon kedvezőnek számított. Ezeket azonban V. Naszályi szerint a legtöbben nem szociális alapon, az alacsony jövedelemviszonyuk miatt bérelhették, hanem azért, mert így kompenzálták őket, amiért huszonöt évvel ezelőtt nem vásárolhatták meg az ingatlant.

Az önkormányzat szándéka, hogy a korábbi gyakorlattal szemben szociális alapon csak olyanok bérelhessék a lakásukat, akiknek az egy főre jutó nettó jövedelme nem éri el a 120 ezer forintot. Mindenki mást egy másik, költségalapú lakbér megfizetésére köteleznek. A költségalapú lakbér azt jelenti, hogy a bérlőnek annyit kell fizetnie, amennyibe a lakásfenntartás az önkormányzatnak kerül, ami az elmúlt öt év átlagában 650 forint lenne a hét éve nem emelt 425 forint helyett. Emiatt V. Naszályi szerint az elmúlt néhány évben több százmilliós hiány keletkezett a kerület költségvetésében, ezért is kell rendezni a tarifákat a jövőben. 

A párbeszédes kerületvezető szerint valóban elsőre rosszul hangzik, hogy akár 100-200 százalékkal is emelkedhet sok ember bérleti díja, ugyanakkor ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki eddig 18 ezer forintot fizetett, az innentől 40 ezret fizet majd, ami szerinte a jelenlegi budapesti lakásárak mellett így sem számít magasnak. 

Sokan nehezményezik, hogy miért most áll a döntés előtt a rendelet. V. Naszályi elmondta, a kerület vezetése idén februártól dolgozik már az új rendelet megalkotásán, az erről szóló egyeztetések már hosszú ideje a nyilvánosság bevonásával zajlanak. Bár a rendkívüli jogrend felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a képviselőtestület hozzájárulása nélkül döntsön az új lakásrendeletről, ahogy tavasszal, úgy most is csak akkor fog rendeletet alkotni, ha maga mögött tudja a képviselők többségének támogatását, valamint amint megtették a saját észrevételeiket is.

Higgye el, nagyon sokan várják a lakáspályázatot, amit az új rendelet alapján tudunk kiírni. Fiatal tanárok, orvosok, rendőrök állnak sorba az I. kerületben önkormányzati lakásért, mi rajtuk szeretnénk segíteni. 

– szögezte le a polgármester. 

V. Naszályi leszögezte, tisztában van azzal, hogy a járványhelyzet nehezen érinti az önkormányzatot és a családokat is, éppen ezért tervei szerint, ha jövő év elejétől érvénybe is lép az új rendelet, a lakbérek emelése csupán márciustól vagy áprilistól várható. 

(Borítókép: A Szentháromság utca a Budai Várban, jobbra a Régi Városháza, háttérben a Mátyás templom. Fotó: Róka László / MTI)