Virág
0 °C
2 °C

Potápi Árpád János: Sértő a magyarság számára a románok Trianon-törvénye

2020.11.18. 19:52 Módosítva: 2020.11.18. 19:55

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerint, mélységesen sértő Trianon évfordulójának romániai ünnepnappá nyilvánítása.

Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a most kihirdetett romániai törvény, amelynek értelmében a trianoni békeszerződés évfordulója a jövőben hivatalos ünnepnappá válik Romániában, mélységesen sértő nemcsak az erdélyi, hanem az összmagyarságnak is.

Megdöbbentő és elszomorító, hogy egy világjárvány kellős közepén egy EU-s tagállam azzal van elfoglalva, hogy olyan törvényt hozzon, amely sárba tiporja a területén élő legnagyobb nemzeti közösség jogait

- tudatta Potápi Árpád János.

Egy nemzeti közösség tagjait arra kényszeríteni, hogy megünnepeljék a saját történelmük leggyászosabb napját, nemcsak nem EU-konform, hanem egyben "óriási tiszteletlenség is" a közösség tagjaival szemben. Ez a lépés semmi másra nem jó, mint felesleges ellentétek szítására az ország területén élő nemzetiségek között.

A szerdán kihirdetett jogszabály szerint június 4-én ezentúl a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, és ehhez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia. A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját - áll az elfogadott törvény kiegészítő rendelkezéseiben. 

A Trianon-törvényt annak ellenére szavazta meg a román parlament, hogy Klaus Iohannis államfő egyszer megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. Korábban az elnök az alkotmánybíróságon is megtámadta a jogszabályt, de a taláros testület július közepén elutasította az elnök óvását. Klaus Iohannis akkor arra hivatkozott, hogy a jogszabály sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, illetve inkább politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket meghatározó jogszabály.

Az elnök a parlamenthez intézett kérésében úgy érvelt, hogy a jogszabályt számos szakértő és civil szervezet bírálta, ezért elfogadás előtt széles körű konzultációt kellett volna folytatni a június 4-i évforduló ünnepnappá nyilvánításáról.