Koronavírus adatok

2021. nov. 29.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
1 °C
4 °C

Becslések szerint csaknem 13 ezren halnak meg a légszennyezettség miatt idehaza

D ATI20170124009
2020.11.19. 17:03

Szakértők szerint a rossz minőségű levegő legalább annyira káros, mint a dohányzás: becslések szerint Magyarországon évente hozzávetőlegesen 13 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében – hívta fel a figyelmet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Kiemelték, hogy az elmúlt időben több kormányzati intézkedés született a légszennyezettség csökkentésére. Kerekes György, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezetője szerint 

az új építésű ingatlanok energetikai szabványának 2021-től hatályos szigorítása jelentősen hozzájárulhat a szükséges fűtési energia mennyiségének csökkentéséhez.

Példaként említette az avarégetés országos általános tilalmát is, továbbá a támogatási programokat (fűtéskorszerűsítési és energiahatékonysági pályázatok), amelyek a károsanyag-kibocsátás mérséklését tűzték ki célul. Kerekes György kiemelte: 

A LAKOSSÁG IS SOKAT TEHET A LEVEGŐ MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÉRT.

Emlékeztet, hogy az Európai Számvevőszék korábbi elemzése szerint 

MAGYARORSZÁG A NEGYEDIK LEGROSSZABB LEVEGŐJŰ UNIÓS TAGORSZÁG, ITT A TÉLI IDŐSZAKBAN A LÉGSZENNYEZETTSÉGI ADATOK ESETENKÉNT MÉG A KÍNAI ÉS INDIAI ADATOKAT IS MEGHALADJÁK.

A klímapolitikai intézet vezetője úgy véli, Magyarországon a téli időszakban a legnagyobb problémát az elavult fűtőberendezések jelentik, illetve az ezekben elégetett rossz minőségű tüzelőanyag, amely sok esetben nem más, mint szilárd hulladék (rongyok, különféle műanyagok, háztartási szemét).

A közleményben kiemelték: már rövid távon is jelentősen javulna a levegőminőség a megfelelő tűzifa (maximum 15 százalékos nedvességtartalmú, erdőgazdálkodásból származó tűzifa, brikett vagy pellet) használatával és a fatüzelésű rendszerek fejlesztésével. Hosszú távon pedig a háztartási körülmények között termelt megújuló energia vagy a földgázra alapozott fűtéskorszerűsítés, energiaoptimalizálás és az energiahatékonyság növelése jelenthetne megoldást, de a szálló por mennyiségét már a jó minőségű, száraz tűzifa biztosítása is jelentős mértékben visszaszoríthatná. Kitértek arra is, hogy a statisztikai adatok szerint a magyarországi szállópor-koncentráció majdnem 80 százalékát lengyel és román szennyezők bocsátják ki. Így a magyar erőfeszítések mellett hosszú távon nagy szerepe lehet a régiós szinten koordinált szakpolitikának is, amivel regionális együttműködéseken keresztül közelebb lehet kerülni ahhoz, hogy a térség országai folyamatosan csökkentsék saját kibocsátásukat – írja az MTI az MCC-re hivatkozva.

A közleményben szót ejtettek arról is, hogy az MCC Klímapolitikai Intézet azért jött létre, mert a klímaváltozás és az annak hatásaira való felkészülés napjaink egyik legmeghatározóbb társadalmi és gazdasági kérdése. Az új szakmai műhely vizsgálatai öt fontos területre fókuszálnak: az energetikára, a természetvédelemre, a mezőgazdaságra, az élettelen környezeti elemek (víz, levegő, talaj) védelmére és az urbanisztikára.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)