Angelika
-4 °C
3 °C

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is tesztelteti magát

D MAR20160625010
2020.11.26. 19:01 Módosítva: 2020.11.26. 19:49
Felelőtlen magatartásnak tartja, ha a pedagógusok nem teszteltetik le magukat koronavírus ellen, félve attól, hogy táppénzre küldik őket, és emiatt kevesebbet keresnek. Horváth Péter, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a további iskolabezárást viszont nem tartja valószínűnek.

Hogyan kell elképzelni a gyakorlatban a héten elindult pedagógustesztelést, amely hatosztályos gimnáziumként a győri Révai Miklós Gimnáziumot is érinti?

Horváth Péter: A pedagógusok, akik a továbbra is a jelenléti oktatásban tanuló hetedikes és nyolcadikos diákoknak tartanak órákat, jelenleg is rendszeresen bejárnak az iskolába, ők többségében részt vettek a központi koronavírus-teszten. Azonban azok közül a tanárok közül, akik sem hetedik, sem nyolcadik osztályban nem tanítanak, így tulajdonképen két hete nem jártak a diákok és kollégák körében, pláne, ha tünetmentesek voltak, kevesen jöttek be, hogy teszteljenek.

Milyenek az első tapasztalatok? Zökkenőmentesen zajlottak a tesztek?

Nagyon elégedett voltam a hétfő nappal, mert jól szervezett volt a folyamat. Maga a tesztelés délelőtt 10-től fél 3-ig tartott, és összesen 24 kolléga vett részt rajta. Négy orvostanhallgató jött hozzánk, illetve ketten a kormányhivataltól, hogy ők végezzék az adminisztrációt. A négy orvostanhallgató közül ketten a mintát vették le, ketten pedig értékelték az eredményeket. Mindannyian védőmaszkban, szkafanderben érkeztek, és kedvesen, türelmesen viselkedtek, ügyesen dolgoztak. Én is leteszteltettem magam, ami a vártnál jóval kevésbé volt kellemetlen.

Az eddigi tapasztalatok alapján a pedagógusok egy része azért nem veti  alá magát a tesztelésnek, mert fél, ha kiderül, hogy tünetmentes koronapozitív, akkor táppénzre küldik, így csak a fizetése 60 százalékát kapja meg. Erről mi a véleménye?

Ha a tanárok közül valaki pozitív lesz, és emiatt táppénzre kerül, elvileg jogosult a fizetése 100 százalékára, ám csak egy viszonylag bonyolult és hosszadalmas eljárással juthat hozzá a teljes összeghez. Mint a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke személyesen én is küzdöttem azért, hogy a folyamat a mostani helyett jóval egyszerűbb legyen, beszéltem többek között az államtitkársággal, a Klebelsberg Központtal, a tankerülettel, de azt mondják, hogy a jogszabályok erre most nem adnak lehetőséget. Többségében egyelőre még biztos, hogy nem 100 százalékos táppénzt kapnak a pedagógusok.

Említette, hogy saját magát is leteszteltette, ezek szerint azt állítja, az említettek ellenére teszteltessék le magukat a pedagógusok?

Ettől független azt gondolom, ha a táppénz-probléma riaszt el valakit a szűréstől, az nem felelős magatartás, hiszen az illető nem gondol bele, hogy pozitív koronavírusosként a diákokat és a kollégáit is ugyanúgy megfertőzheti. Inkább menjek el tesztelni, még akkor is, ha ezután esetleg kevesebb pénzt fogok kapni, mert ezzel mindannyiunk közös érdekét, a magasabb rendű érdeket szolgálom.

A jelenlegi járványhelyzetben szinte mindenki hoz áldozatot, sokan a munkájukat, a teljes egzisztenciájukat veszítik el. Nem kibúvókat kellene keresni, hanem azt, hogy mitől leszünk biztonságban, és kisebb átszervezésekkel hogyan tudjuk biztonságosan végezni a munkánkat. Hogy is várhatjuk el a társadalomtól pedagógusként, hogy álljon mellénk, ha mi nem így cselekszünk?

A koronavírus az első hullám alatt, illetve most mennyire tört be a Révai gimnáziumba? Azért is kérdezem, mert a hírek szerint Győr jelenleg is a legfertőzöttebb városok egyike.

Szeptember végén, október elején mi is megéltünk egy nehezebb időszakot, amikor a 27 osztály közül négy-öt is átfedésben nem járhatott iskolába, mert egy-egy fertőzött diák miatt karanténba kerültek. Előfordult, hogy a pedagógus kollégák közül többen nem tudtak dolgozni, de az iskola bezárására szerencsére nem került sor, mert el tudtuk látni a feladatainkat. Az őszi szünet előtti két hétben viszont már egyetlen osztály sem volt karanténban, és csupán egyetlen kollégánk volt beteg.

Mindemellett lelkileg hogyan élik meg a járványhelyzetet?

A diákok részéről nem érzékelem, hogy borúsabb lenne a hangulat, főleg miután nálunk nem fordultak elő súlyosabb megbetegedések. Inkább azt látom, hogy az első hullám hatására kiben jobban, kiben kevésbé, de tudatosult, hogy annyira azért nem olyan rossz iskolába járni, elsősorban a közösség, a beszélgetések, az egymásra hatás, a kölcsönös motiváció és inspiráció miatt, amely alakítja a gyerekek személyiségét, segíti őket jobban megtalálni önmagukat.

Amikor két hete bejelentették, hogy a 14 év feletti diákok számára ismét bevezetik a digitális oktatást, nyilvánvalóan elszomorodtak a gyerekek, különösen az érettségire készülő végzősök, akik várják a szalagavatót, a ballagást, az utolsó időszak közösségi eseményeit. A korábbi jelenléti oktatásban nálunk a tanárok részéről sem alakult ki letargia vagy épp pánikhelyzet.

Ha mondani kellene valamit, az előttünk álló időszakban az általános iskolákat inkább igen, vagy inkább nem fogják bezárni?

Azt látom szerte Európában, hogy a negyedik osztályt, amíg csak lehet, minden kormány megpróbálja bent tartani a rendszerben, és jelenléti úton folytatni a képzésüket. A kisebb korosztály oktatása a digitális térben amúgy is kevésbé értelmezhető. Amit az általános iskola alsósaitól tavasszal visszakaptunk, azzal sok esetben inkább a szülőket értékeltük. Nyilván lehet olyan súlyos vírushelyzet, ami indokolhatja azt, hogy bezárják az összes hazai oktatási intézményt.

Én ennek ellenére már korábban is azt mondtam, a központosítás helyett jó lenne, ha az intézményvezetőknek több egyedi döntésre lenne lehetőségük a járványhelyzetben. Hiszen minden egyes megye, település és iskola más és más adottságokkal, illetve lehetőségekkel rendelkezik. Már csak azért is, mert egy városban az emberek általában jóval többet érintkeznek egymással. Ugyanakkor a végső döntést mégiscsak az egészségügyben jóval járatosabb szakembereknek kell meghozniuk az óvodák, iskolák bezárásáról, mert ők tudják pontosan, hogy mi a veszélyeztetettség aktuális fokozata.

Beszélgessünk egy kicsit az érettségikről is! A tavaszi időszakban nem tartották meg a szóbeli vizsgákat, az őszi vizsgaidőszakban viszont teljes vizsgát tartanak. Ön hogyan oldaná fel ezt az ellentmondást?

A májusi érettségiztetést nagyon sok egyeztetés előzte meg az oktatási akciócsoporttal, amelynek én is tagja voltam. Az szerintem egyértelmű volt, hogy valamilyen módon meg kell rendezni az érettségit, csak egy pedagógusszervezet, a PDSZ képviselt szélsőséges álláspontot, hogy teljesen maradjon el az érettségi. Végül arra jutottunk, hogy csak az írásbeliket rendezzük meg, amelyeknek a lebonyolítása összességében jól sikerült a tavaszi időszakban. Jól szervezett, alapvetően biztonságos vizsga volt.

Ha jól tudom, a májusi írásbeli érettségi vizsgán mindössze a diákok egy-két százaléka nem tudott részt venni. Őszintén remélem, hogy nekik sikerült ezt pótolni. Most ősszel a kisebb létszám miatt a szóbeli írásbeli vizsgákat biztonságosan meg lehet szervezni maszkhasználattal, távolságtartással stb.

Mennyire volt nehéz – akár konkrét eszközök szintjén – megoldani a digitális átállást?

A pedagógusoknak az ország legnagyobb részén – talán a Közép-Magyarország és a budapesti régiót leszámítva – két évvel ezelőtt a tankerületek mindenhol biztosítottak laptopot. A diákoknak, ha ezt jelezték, tudtunk adni segítséget. Most is biztosan vannak olyan diákok, akik ezt sokkal nehezebben oldják meg. Biztos vannak ezzel kapcsolatban is nehézségek. Az is kétségtelen, hogy két hét után kiderül, vannak diákok, akiket nehezebb bevonni a digitális oktatásba, mi ilyenkor először jelzést adunk erről az adott diáknak, a szülőnek, hogy ez ugyanolyan folyamat, mint az iskolába járás. Itt nem arról van szó, hogy szünetel az oktatás.

(Borítókép: Horváth Péter 2016-ban. Fotó: Marjai János / MTI)