Angelika
-4 °C
3 °C

Az ellenzék stratégiáján nem változtat a választási törvény módosítása

-2293135396510418258 HUSZ9956
2020.11.27. 06:22
Hiába módosítja a választási törvényt a kormánypárti többség, az ellenzéki pártok lényegében már elkötelezték magukat az egy, közös listán való indulás mellett.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége kedden elfogadta Volner János országgyűlési képviselő módosító indítványát, amely gyakorlatilag egy közös listára tereli az ellenzéki pártokat. Rosszindulatú értelmezések szerint azzal, hogy Gyurcsány Ferenc, Jakab Péter és – példának okáért – Fekete-Győr András együttműködésre lett kvázi kötelezve,

a jobboldal konfliktusokat próbál generálni

az ellenzéki együttműködésen belül.  

A korábban a Jobbikból, majd a Mi Hazánkból is távozó, azóta a saját nevével pártot alapító Volner János még Semjén Zsoltnál is szigorúbb a pártlistát állító szervezetekkel szemben. A miniszterelnök-helyettes még november 10-én nyújtotta be a választási törvény módosításáról szóló javaslatát, amelyben az szerepelt, hogy listát csak az a párt állíthasson, amely legalább 9 megyében és a fővárosban legalább 50 egyéni választókerületben állít önálló jelöltet. 

Volner János azonban 14 megye és a főváros, valamint 71 egyéni választókerületnél húzná meg ezt a határt.

A választási törvény módosítására a kormányoldal hivatalos indoklása szerint az úgynevezett kamupártok miatt van szükség, amelyek nem valamilyen politikai célok megvalósítása miatt, csupán az állami támogatás megszerzéséért indulnak és állítanak pártlistát a választásokon.  

Az ellenzéki pártok azonban úgy vélik, hogy a Fidesz valójában az ő indulásukat szeretné megnehezíteni ezzel. Bár a pártok közleményeikben hevesen kritizálták a választási törvény módosítását, azt is le kell szögezni, hogy valójában mindez az ellenzéki pártok stratégiájára nincs érdemi hatással. 

Önkéntes kényszer

Az MSZP és a Demokratikus Koalíció hosszú évek óta az egy közös lista híve, már 2014-ben és 2018-ban is a legszélesebb körű ellenzéki összefogás mellett érveltek. Korábban ugyan kritikusak voltak a Jobbikkal a radikális múltja miatt, a tavaly októberi önkormányzati választásokon már közösen állítottak jelölteket. 

Sokáig a Jobbik, az LMP és a Momentum is érvelt a több ellenzéki lista mellett, ezek a hangok mindegyik pártban kisebbségbe kerültek mára. Formális döntés ugyan még nem született egyik szervezetben sem arról, hogy egy közös listát állítsanak, ugyanakkor a közös miniszterelnök-jelölt és a 106 közös jelölt mellett már nyilvánosan is elkötelezték magukat. 

A Jobbik és az LMP a tavalyi európai parlamenti választásokon lényegesen rosszabbul szerepelt, mint a 2018-as országgyűlési választásokon, ezért politikai súlyuk jelentősen csökkent, pozíciójuk meggyengült. A Jobbik a közvélemény-kutatások szerint még képes lenne önállóan is bejutni az Országgyűlésbe, az LMP-nek erre jelenleg esélyese sincs.

Az előbbi két párt gyengüléséből elemzők szerint

főleg a Momentum profitált,

amely a Demokratikus Koalíció után a második legerősebb ellenzéki párttá nőtte ki magát. A Momentum az LMP-vel és a Jobbikkal ugyan képezhetett volna az ellenzéki oldalon belül egy külön pólust, amely az egyéni választókörzetek szintjén koordinálhatott volna az MSZP és a DK listájával, ezt lényegében már egyik pártban sem tartják reális forgatókönyvnek. 

Az egyik ellenzéki párt vezetője az Indexnek neve elhallgatását kérve erről azt mondta:

A Fidesz csak megkönnyítette a helyzetünket, hiszen a tagságban voltak olyanok, akik ellenezték a közös listát, de a választási törvény módosításával már nekünk is könnyebb megérvelni. A folyamatok amúgy is ebbe az irányba mutattak, de így legalább rövidre zárhattuk a belső vitákat.

Miért jó a Fidesznek az egy lista? 

Az egy lista mellett érvelők szerint csak így győzhető le a Fidesz 2022-ben, a közös lista ugyanis képes maximalizálni a kormányváltást akaró szavazókat, több lista esetén pedig az ellenzéki pártok egymással is rivalizálnának.

A választási törvény módosítása pedig pontosan ebbe az irányba tolja a szereplőket.

Mivel 106 egyéni választókerületben van, ezért a lista állításhoz szükséges 71-et csak úgy tudnák teljesíteni két lista esetén, ha bizonyos kerületekben a két lista külön jelöltet állítana. Ez pedig teljesen szembe megy azzal a megállapodással, amelyet korábban elfogadtak. 

A Fideszben úgy vélik, hogy a közös lista állítása során kiéleződnek majd a pártok közötti viták a pozíciók osztásakor, ez pedig rámutat a koalíció kormányzóképességének hiányára. 

A listaállításhoz szükséges egyéni választókerületek számának növelésétől továbbá azt remélik, hogy a városi, úgynevezett urbánus kerületekben

a Kétfarkú Kutya Párt indulása képes lehet a Fidesz-KDNP jelöltjei felé billenteni a mérleg nyelvét.

Mivel az MKKP azt jelezte, hogy a választási törvény módosítása ellenére is listát kívánnak indítani, ezért vélhetően olyan választókörzetekben is jelöltet kell állítaniuk, ahol kiélezett küzdelem várható.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke azt mondta a Klubrádiónak adott interjújában, hogy a Kétfarkú Kutya Pártnak nincs más választása, 

vagy nem indul el a választáson, vagy velünk működik együtt. 

Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke a Szabad Európa megkeresésére jelezte, 

pártjában egyetértés van abban, hogy továbbra sem szándékoznak az ellenzéki pártokkal közösen politizálni. 

Minden ismert közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy szoros küzdelem várható 2022-ben. A kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség pedig nem a listákra leadott voksok, hanem az egyéni választókörzetekben megszerezhető mandátumok szintjén dől majd el. 

Borítókép: Huszti István / Index