
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Meghosszabbította az Orbán-kormány az átmeneti időt, csak 2021. március 1-én lép hatályba az egészségügyi szolgálati jogviszony Magyarországon. Ettől függetlenül az orvosok és az ápolók már jövő év januárjától az új bértábla szerint kapják a fizetésüket, szigorítást jelent azonban, hogy egészségügyi dolgozó nem adhatja be a felmondását veszélyhelyzet idején – derül ki azokból a kormányrendeletekből, amelyek szombat este jelentek meg a Magyar Közlönyben.
Ami a felmondási tilalmat illeti, az 530/2020. kormányrendelet 2. paragrafusa úgy fogalmaz, hogy
az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyát – a rendkívüli megszüntetés kivételével – nem szüntetheti meg a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt.
Az Orbán-kormány egyébként a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Rezidens Szövetség több módosító javaslatát is elfogadta, eredetileg ugyanis az volt a cél, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyhoz már 2021. január 1-ig kössék meg az új szerződéseket. Ezt hosszabbították meg két hónappal, ráadásul egy MTI által szemlézett közlemény tanúsága szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma három hónapos hosszabbításról tud, a Portfolio legalábbis felhívja a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy amíg a kormányrendelet szerint a közalkalmazotti és munkavállalói jogviszony 2021. március 1-én alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, addig az Emmi azt írja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyt 2021. április 1-én vezetik be.
Első, kommentárnak szánt Facebook-posztjában a Magyar Rezidens Szövetség megjegyzi, hogy az eddig felröppent hírekkel ellentétben a kormányrendeletek
A vállalkozók munkájának az engedélyezéséről – találgat a Magyar Rezidens Szövetség – az országos kórház-főigazgató dönthet kórházanként határidő nélkül, a másodállásokat pedig valószínűleg a lépcsőzetesség elve szerint engedélyezhetik. Városi kórházi dolgozó esetében a megyei kórház vezetője bólinthat rá a dologra, megyei kórház munkatársa pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság jóváhagyásával dolgozhat máshol is.
A kormányrendeletek kitérnek arra is, hogy kirendelni csak a betegellátás biztonságának fenntartása érdekében lehet, akár az egészségügyi dolgozó állandó munkahelyétől eltérő egészségügyi szolgáltatóhoz is. A kirendelésről az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt legalább tíz munkanappal korábban írásban kell tájékoztatni, beleértve a munkavégzés időtartamát, a helyszínét, az érte járó illetményt és a kapcsolódó szállás- és utazási kérdéseket. Ami az időtartamot illeti, a kirendelés bármely 12 hónap alatt nem haladhatja meg az összesen 44, beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. Nem lehet kirendelni
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM