Gusztáv
-7 °C
-1 °C

Maszkot mindenkire! De milyet?

Maszkot mindenkinek gazdasag Cimlapkep 1280x727 v2
2020.12.05. 21:54
A sebészi maszk is megvéd, de miért érdemes meghagyni másnak? Hányszor használható a közkedveltté vált FFP-maszk? Milyen maszkot lehet mosni, vasalni? A maszkügyi kisokosunkban megpróbálunk minden olyan kérdésre választ találni, ami felmerülhet önben a napi szintű használat során.

Az Indexen a napokban számoltunk be egy kutatásról, mely azt vizsgálta meg, hogy az európaiak, köztük a magyarok mennyire fegyelmezetten tartják be a koronavírus-járvány miatt elrendelt egészségügyi szabályokat. A maszkviseleti hajlandóságot nézve egészen jól állunk az európai átlaghoz képest, ám ha az utcán sétálunk vagy tömegközlekedési eszközön utazunk, még mindig számtalan olyan ember jön szembe, aki helytelenül viseli a maszkját vagy nem a megfelelő maszkot veszi fel.

Ezért most megpróbáljuk még egyszer összefoglalni az összes lényeges információt, mely a maszkokkal kapcsolatos, és hozzájárul ahhoz, hogy a lehető legnagyobb eséllyel vészeljük át fertőzés nélkül a mostani időszakot. Mivel profi, teljes körű válaszokat szeretnénk adni a felmerülő kérdésekre, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), illetve a Nemzeti Népegészségügy Központ „maszkügyi” szakembereitől kértünk információkat, s meg is kaptuk őket.

Ahogy azt kismillió kutatás igazolja, a maszk lényege, hogy minimalizálja a fertőzöttek által kilélegzett cseppek (aeroszolok) levegőbe kerülését, azok légutakba jutását. Ha egészségesek vagyunk, a szájunk és orrunk elfedése minket véd a mások által kilélegzett aeroszoloktól, ha fertőzöttek vagyunk, akkor másokat védünk vele. Légzés, beszélgetés, köhögés, tüsszentés során a cseppek változó intenzitással szóródnak szét, de ha maszk van rajtunk, akkor annak a felületén, nem pedig más bőrén, arcán, nyálkahártyáján landolnak.

A maszk attól is megóv bennünket, hogy a kezünkre tapadt szennyeződés önkéntelen mozdulatok során az arcunkra, majd onnan a szemünkbe, szánkba, orrunkba kerüljön. (Ne felejtsük el, hogy a maszkviselet csak egy része a védekezésnek: a távolságtartásra és a gyakori kézmosásra ugyanígy kell ügyelnünk!)

A védőmaszkot, ami lehet orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszköz, vagy házilag készített maszk, akkor használjuk helyesen, ha teljesen elfedi az orrunkat, a szánkat és az állunkat, ehhez ellenőrizni kell a kialakítását.

RENDSZERESEN TAPASZTALNI A BOLTOKBAN, BUSZON, JÁTSZÓTÉREN, HOGY EGYESEK CSAK A SZÁJUKAT FEDIK EL, AZ ORRUK SZABADON VAN. A MASZKOT AKKOR SEM SZABAD ÍGY HORDANI, HA KÉNYELMETLEN VAGY PÁRÁSODIK TŐLE A SZEMÜVEGÜNK.

Ügyelni kell rá, hogy szorosan illeszkedjen az archoz, ezzel csökkentve az alászívást. A felhúzása előtt és után is alaposan kezet kell mosnunk szappannal. Ha a maszk átnedvesedett, le kell cserélni, mert erőteljesen romlik a szűrőképessége. Akár gumis, akár megkötős maszkot szerzünk be, úgy kell felhelyezni, hogy utána ne kelljen folyton igazgatnunk, mert a kezünkről így több szennyeződés kerülhet a felületére, és „telítődik”.

A légzésvédő eszközöket 3 kategóriába sorolhatjuk az alapján, hogy milyen anyagból vannak, milyen szabályozás vonatkozik rájuk és mi a felhasználási céljuk. Ezek alapján léteznek

  • orvostechnikai eszközök,
  • légzésvédelmi célú egyéni védőeszközök,
  • egyéb szájmaszkok.

A hatásfok kategóriánként és kategórián belül is eltérő lehet.

Sebészeti vagy orvosi maszk

Az első kategóriába tartozó sebészeti maszkok profi egészségügyi felhasználásra, vagyis például a kórházi dolgozóknak készülnek, azonban a kialakításuk miatt nem nyújtanak teljes védelmet a kórokozók és más szennyező anyagokkal szemben, mivel a maszk felülete lazán illeszkedik az arcra. Védettségi szintjük eltérő lehet. Ennek ellenére rengetegen hordják őket az utcán, amivel több probléma is van.

Ezek a maszkok az áteresztőképességük miatt 2,5-3 órán át jelenteknek védelmet, ezt követően cserélni kell őket, tehát rövid távon lehet csak viselni őket.

Másrészt, ha a járókelők ezt hordják, és napi két-hármat elhasználnak belőle, akkor elég hamar kifogy az utánpótlás és nem marad azoknak, akik a nagyszüleink életéért küzdenek a műtőasztal vagy intenzív osztályos ágy mellett.

A légzésvédők

A második kategóriába tartoznak a légzésvédelmi célú egyéni védőeszközök. Ezeket eredetileg munkavédelmi célra fejlesztették ki, vagyis hogy nagyon magas hatásfokkal védjék az embert a belégzéssel a szervezetbe jutó szennyező anyagoktól, például egy építkezésen, járműjavítóban. Típusuk behatárolja az elérhető védelem mértékét.

Két csoportra oszthatjuk őket:

  • szűrési típusú légzésvédőkre (respirátorok)
  • és izolációs légzésvédőkre.

A szűrési típusú légzésvédelmi eszközök a belélegzett levegőből szűrik ki a szennyező anyagot, és a szennyezettség mértékét a megengedett szint alá csökkentik. Az ezen az elven működő részecskeszűrő félálarcokat FFP (Filtering Facepiece Particulare) jelzéssel látják el, teljesítményük alapján 1-2-3. osztályúak lehetnek (FFP1, FFP2, FFP3), sokat látunk belőle az utcán. Az izolációs légzésvédők külső forrásból biztosítanak levegőt, így rendeltetésszerű használat mellett teljes védelmet biztosítanak.

Ám fontos tudni, hogy a szeleppel rendelkező légzésvédő eszközök csak a beszívott levegőt szűrik közel 100 százalékosan, tehát a viselőjüket védik meg, a kilélegzett levegőt nem szűrik meg, így ha beteg vagy fertőzésgyanús személy viseli őket, akkor a többieket nem óvja meg a fertőzéstől.

Az idehaza közkedvelt FFP típusú maszkok legnagyobb része nem használható többször és nem mosható. Mivel ha magas hőfokon kimosnánk őket vagy akár csak gőzölnénk, hogy eltávolítsuk a lehetséges vírusokat, tönkremennének. Ugyanakkor ezekből a típusokból is akadhat kivétel, így minden esetben érdemes alaposan elolvasni a használati utasításukat, mielőtt használni kezdjük őket. Gondoljunk a környezetvédelmi szempontokra is: nem biztos, hogy fogyasztóként a műanyag maszkok piacát érdemes duzzasztanunk, ha hasonló szűrőképességgel kevésbé környezetszennyező anyagból készült terméket is választhatunk.

Egyéb maszkok

Az egyéb, vagyis a két fenti szabályozási kategóriába nem sorolható maszkok (pl. otthon készült, varrott maszkok) esetében a hatásfokot az határozza meg, hogy milyen az alapanyag szűrési és légáteresztő (azaz az átlélegezhetőségi) tulajdonsága. A szűrés hatékonysága függ

  • a szövés szorosságától,
  • a szál átmérőjétől,
  • valamint nem szőtt anyagok esetében a gyártási folyamattól.

A maszkok készítéséhez célszerű nem elasztikus (rugalmas) anyagot választani, ugyanis használat közben az anyag nyúlik, mely növeli a pórusméretét, ezáltal csökken a szűrési hatékonyság. A rugalmas anyagok továbbá érzékenyek a magas hőmérsékletre, ezért nem moshatók hatékonyan.

Az anyagválasztás mellett a rétegek mennyisége is fontos. Az anyag fajtájától függően érdemes minimum 3 rétegű maszkot hordani. Vizsgálatok szerint a szövet vagy ruhamaszkok (pl. nejlon vagy poliészter) két rétegben 2-szer, 5-ször nagyobb szűrési hatékonyságot biztosítanak, mint egy rétegben. Pamutból készült maszkoknál 4 rétegűt javasolt venni. A porózus anyagok (pl. géz) még több rétegben sem biztosítanak kellő szűrést.

A többrétegű, ruhaanyagból készült maszkok a legalkalmasabbak a mindennapi használatra, hiszen megfelelő a szűrőképességük, moshatóak, és akár hónapokig tudjuk használni őket.

Mi a helyzet a sállal?

A tél beálltával sokan nemcsak a nyakuk melegítését oldják meg a sállal, de maszkként is tekintenek rá. Ez hiba, hiszen a nyaksálak nem arra készültek, hogy az arcot és orrot takarják, vagy hogy bármilyen szűrési tulajdonsággal bírjanak. A szűrőképességük függ az anyaguktól is, például a kötött sálak szemmel látható pórusokat (lyukakat) tartalmaznak, ha több rétegben tekerjük őket magunkra, az meg megnehezíti az átlélegezhetőséget. Tovább gyengíti a hatékonyságukat, hogy a kilélegzett pára hatására az anyaguk hamar átnedvesedik, ami viszont rövid idő alatt ideális mikrokörnyezetté válhat az egyéb fertőző ágensek számára.

Eldobjam, kimossam, vasaljam?

A maszkokon egy nemzetközi jelzés mutatja, ha egyszer használatos, ez egy bekarikázott 2-es áthúzva, ezt a szimbólumot kell keresnünk.

A sebészeti maszkok (orvosi maszkok) egyszer használatos eszközök, mivel anyaguk tulajdonságai alapján nem alkalmasak például hővel, vagy vegyszerrel/fertőtlenítőszerrel történő fertőtlenítésre, tisztításra. Az FFP típusú maszkok legnagyobb hányadát ugyancsak el kell dobni egy használat után, nem lehet kimosni őket, de itt a használati utasítás dönt.

A ruhaanyagból készült maszkokat használat után ajánlott zárt zacskóban tartani, amíg ki nem mossuk. Moshatjuk őket mosógépben, a mikroorganizmusok elpusztításához, inaktiválásához 90-95 fokon vagy 60-75 fokon, ez utóbbi esetben fertőtlenítő hatású mosószerrel kombinálva ezen kívül lehetséges kézzel mosni fertőtlenítőszer-tartalmú oldatban, legalább 10 percig, valamint a vasalás is lehetséges és akár hónapokig tudjuk használni őket, amíg az anyaguk el nem fárad.

Mit keressünk a címkén?

A jogszerűen forgalomba hozott orvostechnikai vagy egyéni légzésvédők megvásárlása során segítséget nyújthatnak a különböző jelölések és a maszk dokumentációja. Ez a bekezdés most picit unalmas lesz, de egyszer mindenki rágja át magát rajta vagy tegye el könyvjelzőbe a cikket, hogy vásárlás esetén elő tudja venni.

Ha a fentiek ellenére a sebészeti maszkot (nem steril) választjuk, keressük a CE jelölést, valamint a 93/42/EEC vagy 4/2009 (III.17) EüM-rendelet alapján kiállított gyártói megfelelőségi nyilatkozatot. Steril maszkok esetében ügyeljünk a CE jelölésre és a tanúsítószervezet négyjegyű azonosítószámára pl CE3271, valamint a 93/42/EEC alapján kiállított tanúsítvány meglétére. Egyéni védőeszköz, légzésvédők esetében is a CE jelölésre kell figyelni, és a tanúsítószervezet négyjegyű azonosítójára, valamint a 2016/425/EU-rendelet alapján kiállított tanúsítványra.

Minden jogszerűen árult maszkon ott kell lennie a termék gyártójának, ha nem talál ilyet, ne vegye meg!

Hamisítók!

Mivel világszerte komoly a kereslet rá, elkezdték hamisítani a maszkokat. Az OGYÉI felé a vám- és nyomozóhatóságok 122 esetben küldtek emiatt riasztást, az intézet 24 esetben indított piacfelügyeleti eljárást. 18 esetben függesztették fel az adott termék forgalmazását vagy vonták ki a terméket a forgalomból. Az esetek egy részében az OGYÉI vagy hatáskör hiányában, vagy azért nem járt el, mert a termékről azt állapította meg, hogy az megfelel az uniós harmonizációs jogszabályokban foglaltaknak. A védelmi maszkok esetében az Innovációs és Technológiai Minisztérium folytatta le az eljárásokat.

(Borítókép: ppi / Index)