Atlétikai stadion: az ellenzék nem állt bele a népszavazásba

Idén nyáron nyújtott be országos népszavazási kezdeményezést Kassai Dániel volt LMP-s, ma már független XVIII. kerületi önkormányzati képviselő a ferencvárosi Duna-partra tervezett atlétikai stadion építése ellen. Bár a Nemzeti Választási Bizottság első körben elkaszálta a kérdést, végül a Kúria néhány héttel ezelőtt kimondta, hogy mégis lehet népszavazást tartani az ügyben. 

Az önkormányzati választások előtt még stadionstoppal kampányoló ellenzék a győzelem után végül kiegyezett a kormánnyal, hogy bizonyos fejlesztésekért cserébe támogatják az atlétikai világbajnokság megrendezését. 

Helyi civilek egy csoportja azonban az aHang oldalán online petíciót indított az atlétikai stadion megépítése ellen. A StadiOFF azért lobbizik, hogy stadion helyett park épüljön Ferencvárosban, kezdeményezésüket eddig közel 23 ezren töltötték ki. 

Az ő támogatásukkal indította el az országos népszavazási kezdeményezést Kassai, aki abban reménykedik, hogy az ellenzéki pártok közül is lesz olyan, amely beáll az ügy mögé. A kérdést még a nyáron nyújtotta be, azelőtt, hogy kiderült volna, ugyanaz a kivitelező cég építheti a budapesti atlétikai stadiont, amely a Puskás Aréna projektjét is nyerte. 

Kormányellenes népszavazás lehetne belőle 

Kassai Dániel az Index megkeresésére elmondta, ez a népszavazási kezdeményezés egy segítségnyújtás lehet az ellenzék számára a 2022-es országgyűlési választások előtt. 

Az önkormányzati képviselő szerint azt, hogy a kormány azt ígérte, a főváros öt éven keresztül évi tízmilliárd pluszforrást kap egészségügyi fejlesztésekre, arányaiban nem lehet összehasonlítani azzal, hogy az ott élők „a nyakukba kapnak egy 150, de végül akár 300 milliárd forintba is belekerülő stadiont a Duna-partra”. 

Ha valóban az az ellenzék célja, hogy megdöntse Orbán Viktor rendszerét, akkor ezt a megállapodást fel kell bontani!

– véli Kassai. 

Az ellenzéki pártok még nem álltak bele 

Az országos népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírások összegyűjtésére 4 hónap áll rendelkezésre, ezalatt kellene 200 ezer támogatót találni az ügy mellé. Kassai szerint ez egyáltalán nem megugorhatatlan feladat, a civilekkel közösen felvennék a kapcsolatot azzal a közel 23 ezer aláíróval, aki már támogatta a StadiOFF csoport online petícióját. 

Kassai részt vett a Hadházy Ákos-féle petíció-aláírás gyűjtésében is, amely arról szólt, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Az ebben segédkező vidéki aktivisták közül körülbelül száz embert hívott fel, közülük szinte mindenki azt jelezte számára, hogy szívesen segítene ebben is. 

Egy ilyen kampány azonban óriási logisztikai feladat, amelyet a civilek és néhány lelkes támogató önmagában nem tud eredményesen megszervezni. 

Egy kampányhoz pénz is kell, az pedig a pártoknak van 

– jegyezte meg Kassai, aki szerint az ellenzék jelenleg a 106 közös jelölt megtalálásával van elfoglalva. 

A független önkormányzati képviselő nem tartja sportellenesnek magát, a kezdeményezése szerinte nem az atlétikai sport ellen van, azt maga is aktívan űzte korábban. 

A magyar atlétikának nincs szüksége egy ilyen stadionra, 300 milliárdból 300 atlétikai pályát is lehetne építeni szerte az országban 

– véli az országos népszavazás kezdeményezője.

Ha nincs stadion, nincs vébé 

2018 decemberében ítélték oda Budapestnek az atlétikai világbajnokság megrendezésének jogát. 2019 őszén, megválasztása után Karácsony Gergely leszögezte, a főváros nem támogatja az atlétikai stadion megépítését, ezért a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke levelet írt a magyar félnek, amelyben azt kérte, hogy mielőbb tisztázzák, megépítik-e a stadiont, különben új házigazdát kell keresniük a sportesemény számára. Végül a főpolgármesternek és a kormánynak sikerült megállapodnia egymással, így a főváros vezetése hozzájárult az atlétikai létesítmény megépítéséhez. 

(Borítókép: Munkálatok a leendő Budapesti Atlétikai Stadion területén a ferencvárosi Duna-parton. Fotó: MTI / Róka László)