Kovács Zoltán szerint négy uniós biztos kipécézte Magyarországot

Nem csak az elmúlt hetekben és hónapokban, hanem a 2015-ös migrációs válság óta teljesen egyértelmű kettős játszma zajlik Európában – hangsúlyozta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában az uniós költségvetési csomag és a jogállamisági kritérium vitájáról beszélve.

Kovács Zoltán leszögezte: az Európai Unió hétéves költségvetésével és az ehhez még júliusban elválaszthatatlanul hozzácsatolt újraindítási alappal kapcsolatban nem Magyarország vagy Lengyelország, hanem az Európai Unió intézményei – a parlament, illetve a bizottság –, valamint a német soros elnökség állított elő egy új helyzetet, tehát a megoldási javaslatoknak is tőlük kell jönniük.

Július óta a magyar és a lengyel álláspont nem változott, az a júliusi tárgyalások alatt is nyilvánvaló és teljesen egyértelmű volt, sőt, a magyar miniszterelnök parlamenti mandátum birtokában utazott a tárgyalásokra. Ehhez képest az Európai Parlament javaslatára a bizottság befogadta azt, hogy egy korábbi rendelettervezetből mégiscsak egy újfajta feltételrendszert állítanának – mondta. A jogállamisági kritériumnak „semmi köze nincs a jogállamisághoz”, másról sem szól, mint egy politikai feltételrendszer érvényesítéséről. Kovács Zoltán szerint azonban a pénzügyi források elosztásáról az EU alapszerződése teljesen egyértelműen határoz, annak nincs köze semmiféle politikai kritériumhoz. Így minden olyan próbálkozást, amely valamely politikai feltételrendszer megjelenése, csak elutasítani tud Magyarország, hiszen felrúgná magát az alapszerződést – emelte ki. Hozzátette: ha bárki ilyet be akarna vezetni, magához az alapszerződéshez kellene hozzányúlni.

Manfred Webernek, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjének szavaira reagálva azt mondta, Věra Jourová, Didier Reynders, Frans Timmermans vagy Helena Dalli uniós biztos egyértelműen kipécézte magának Magyarországot és Lengyelországot az elmúlt években.

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár felidézte: 2015-ben csak Magyarországon több mint négyszázezer ember gyalogolt át tetszése szerint, és több mint másfél millió ember érkezett abban az évben Európába. Ennek ellenére nincs olyan európai kezdeményezés, amely a határok biztonságáról szól, ehelyett viszont vannak olyan javaslatok, amelyek lépésről lépésre próbálják elvonni a tagállamoktól az egyébként tagállami hatáskörbe tartozó migrációs és idegenrendészeti kérdéseket.

Ha pedig ez nem lenne elég, az elmúlt „hetekben-hónapokban-években” számtalan kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen. A legújabb ilyenben a migrációs válsághelyzet kapcsán kifogásolják azt, hogy Magyarország újra és újra meghosszabbítja ezt az intézkedést – közölte Kovács Zoltán.