Antal, Antónia
-7 °C
-2 °C

Semjén Zsolt: A magánéletben mindenki azt csinál, amit akar, de ebből nem formálhat politikát

2020.12.14. 13:18

Az elmúlt évtizedben ötszörösére nőtt az egyházak támogatása az elmúlt évtizedben, a Szent István-i mértékű templomépítési program keretében 130 templom épült − mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán.

A 130 új templom mellett 2010 óta megújult 3000 templom. A 2010 előtt visszatartott összegeket megkapták az egyházak, a külhoni magyarság támogatása pedig azóta tízszeresére nőtt. Míg 2010-ben 110 ezer gyerek járt egyházi iskolába, ami a teljes közoktatás 6 százaléka volt, addig 2020-ban már 240 ezer gyermek, ami 15 százalék. 2013-ban elindult az etika-, illetve a hit- és erkölcstanoktatás, ami 2020-ban már mind a 8 osztályra kiterjed. A hit- és erkölcstant választja minden második gyermek, összesen mintegy 270 ezer. A szociális alapszolgáltatásból 2010-ben 10 százalékig, 2020-ban már 44 százalékig vették ki a részüket az egyházak

– mondta el Semjén Zsolt, aki az egyházpolitika alapelveiről szólva kiemelte: 

az egyház önálló valóság, nem az állam része. Az állam és az egyház nem alá-, hanem mellérendelt.

A magyar állam és az egyházak között együttműködési modell alakult ki. Az egyház és az állam elválasztása helyes, ez Magyarországon is így van, de ez nem jelenti az egyház és a társadalom elválasztását.

Ezt az egyházpolitikát én találtam ki, és magyar modell néven Balog Zoltánnal megvalósítottuk

– mondta Semjén Zsolt. Képviselői kérdésre válaszolva leszögezte: nincs ellentét a pápa és a magyar kormány álláspontja között a menekültek kérdésében sem. A magyar állam védelmet nyújt a menekülteknek, de ettől meg kell különböztetni a gazdasági menekülteket – fűzte hozzá. Semjén Zsolt megjegyezte:

a DK „antikrisztiánus és hungarofób”, egyházi iskolák elleni mesterkedése az 1950-es évekre emlékeztet, mindezek mögött a Sátántól származó istenellenesség áll.

A vadászati világkiállításra vonatkozó kérdésekre válaszolva a miniszterelnök-helyettes kiemelte: nem igaz, hogy 55 milliárd forintba fog kerülni az esemény, ebből az összegből a Hungexpót újítják fel, ahol az első rendezvény 2021 szeptemberében a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lesz, majd a vadászati világkiállítás, azután pedig még számos másik rendezvény, ez tehát „értelmes befektetés” – vélekedett, és hozzátette: az 1971-es vadászati világkiállítás is mozgásteret és gazdasági sikert hozott az országnak, gyermekként ő is ott volt, és meghatározó élmény maradt számára.

Épp a pandémia utáni újrakezdésben nagy szerepe lehet a jövő évi rendezvénynek

  – mondta Semjén Zsolt, majd a Szájer-ügyről kérdezték. Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett:

A magánéletében mindenki azt csinál, amit akar, de ebből nem formálhat politikát. A folyamatban lévő alaptörvény-módosítás is arra irányul, hogy az LMBTQ-propagandát korlátozzák.

A nemzetiségi ügyekről szólva a miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a tizenhárom Magyarországon őshonos nemzetiség ugyanúgy a magyar nemzet integráns része, mint a határon túli magyarság. A Magyarországon őshonos nemzetiségek támogatása hatszorosára nőtt, ugyanakkor a külhoni magyarságé 2010 óta a tízszeresére.

Kérdésre válaszolva megjegyezte: Ukrajnában a legrosszabb szovjet idők jöttek elő, de a magyar állam a kárpátaljai magyarságot sosem fogja magára hagyni, minden segítséget megad nekik.