Nem emelik januártól a lakbért az ócsai lakóparkban

Az ócsai lakóparkot a bedőlt devizahitelük miatt csődbe jutott családok megsegítésére építették fel az Orbán-kormány 2011-ben hozott döntése alapján. Eredetileg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. volt a lakópark gazdája. Az első tervek szerint 66 hektárnyi területen 500 lakóházat építettek volna fel, ám mindössze 80 készült el, a korabeli ingatlanárakhoz képest igen drágán, összesen 2,7 milliárd forintért. Egy Ócsa külterületén felépült átlagos lakóparki fafűtéses ház annyiba került, mint akkoriban két budapesti lakás. De legalább 

Ráadásul a házhoz egy ezer négyzetméteres földingatlan (kert) is tartozik.

A beruházást már indulásakor számos kritika érte. Olyan drágán épült, hogy ennyi erővel, ennyi állami ráfordítással a súlyos helyzetbe került családok a saját otthonaikban is maradhattak volna, a csőd okozta traumát könnyebben elviselhették volna saját megszokott lakókörnyezetükben. Voltak akik szerint inkább az önkormányzatok szociális bérlakásállományának felújítására kellett volna költeni a milliárdokat és ezekbe beköltöztetni a bajba jutott családokat. Így a bérlakással rendelkező városokban könnyebben találtak volna maguknak munkát a bajba jutottak.

Az ócsai lakóparkban – ráadásul így, hogy csak 80 ház épült fel – ritkán jár a busz is, a munkahelyek is nehezebben elérhetők, mint akár a főváros bármelyik kerületében. Így van ez, még akkor is, ha a lakópark megépülését megelőző állapothoz képest megháromszorozódott a helyi járatok száma.

Az első lakásokra 2013 nyarán hirdették meg a pályázatokat, a lakópark végül 2014 végére telt meg, most kb. 350-en lakják.

Mint arról korábban beszámoltunk, 2019 január 1-jétől az ócsai önkormányzat vette át az időközben felszámolt Nemzeti Eszközkezelőtől a szociális lakóparkot, és szerződésben vállalta, hogy két évig nem emeli meg a lakóházak igen kedvező bérleti díját. A bedőlt devizahitelük miatt otthonukat elveszítő családok a szó szerint zöldmezős beruházásban megépülő lakóparkban a ház méretétől függően mindössze 16-21 ezer forintot fizettek bérleti díjként. A moratórium 2021 január 1-jén jár le, és az ócsai önkormányzat éppen ettől az időponttól érvényesítheti a lakóparkban élőkre is a településen érvényes lakbérfizetési szabályokat.

A lakóingatlan méretének figyelembe vétele mellett az önkormányzat a szociális rászorultságot is vizsgálja a család vagyoni helyzete, illetve a jövedelmi viszonyai alapján. Például, ha egy négyfős családban a keresőképes szülők összjövedelme nem éri el a havi nettó 230 ezer forintot, akkor jogosultak a szociális bérlői kategóriára, ha ezt meghaladja de nem éri el a havi nettó 340 ezer forintot, akkor költségelvű kategóriába kerülnek, illetve ha havonta nettó 340 ezer forintnál is többet keres a két szülő, akkor már piaci lakbért kell fizetniük.

Bukodi Károlytól, Ócsa polgármesterétől megtudtuk, hogy a járvány miatt a kormány által elrendelt veszélyhelyzet megszűnését követően érvényes lakbérváltozás a lakóparkban lévő 80 házból összesen 72-ben élő családot érint, mivel egy házat a Máltai Szeretetszolgálat használ, hét családra pedig már eddig is érvényes volt a 2017. évi önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéréről szóló rendelet. Mégpedig azért volt rájuk érvényes, mert 7 család 2019 januárja után költözött a lakóparkba, miután az önkormányzat megkötötte a Nemzeti Eszközkezelővel a szociális lakópark átadásáról a szerződést. A polgármester elmondta azt is, hogy a rendelet által érintettek közül az eddig elbírált kérelmek összesítése alapján 22 család fizet a veszélyhelyzet megszűnését követően piaci lakbért, közülük 15 bérlő csak azért került ebbe a besorolásba, mert az eredeti szeptember 30-ai határidőig, illetve a meghosszabbított határidőig, október 15-ig sem adtak be kérelmet szociális lakbér megállapítása iránt. Összesen 11 bérlő került a költségelvű lakbérbesorolásba, míg 27 bérlőnek a legalacsonyabb, szociális lakbért kell majd fizetni. Még 12 kérelem elbírálása – hiánypótlás miatt – folyamatban van.

Egy lakó ételt melegít az ócsai lakóparkban 2013. július 3-án. Beköltöztek az elsõ lakók a szociális családiház-építési program keretében épült lakóparkba.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

Vagyis a legkisebb házban lakóknak, ha jövedelmi viszonyaik miatt szociális bérleti díj fizetésére jogosultak, akkor 16 ezer forint helyett 25 ezer forintot kell fizetniük, míg a legnagyobb házban élőknek, ha a jövedelmi viszonyuk miatt piaci lakbért kell fizetniük, akkor 21 ezer forint helyett 84 ezer forintot kell lakbérre költeniük. Ez valóban jelentős, több mint háromszoros lakbérnövekedést eredményez az ő esetükben. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezért még ha fafűtéses házat is tudnak bérelni Ócsa határában fekvő szociális telepen, mégis csak kapnak egy 1000 négyzetméteres földterület is. Csakhogy ezek a családok – az esetek nagy részében önhibájukon kívül – elveszítették az otthonukat, eleve rossz szociális helyzetük miatt kerültek a lakóparkba évekkel ezelőtt, a háromszoros lakbérnövekedés terhét nehezen fogják tudni kigazdálkodni a koronavírus-járvány miatt is nehéz időkben.

(Borítókép: Házak az ócsai lakóparkban 2013. július 3-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!