A támogatás és segély a legfölöslegesebb önkormányzati pénzkidobás?

DSC 6214
2020.12.26. 16:13

Miután az Orbán-kormány megtiltotta, hogy az önkormányzatok adót emeljenek, és az iparűzési adó mértékét is 1 százalékban maximálta (vagyis a legtöbb helyen megfelezte), az önkormányzatok (főleg a nem fideszes vezetésűek) rögtön megkongatták a vészharangot, hogy így aligha lesz pénzük a közszolgáltatások szinten tartására. 

Bár a kabinet a 25 ezer fősnél kisebb településeknek kompenzációt ígért, a nagyobbak számára csak egyedi döntés alapján nyitnák vissza a pénzcsapot, márpedig ebbe a kategóriába tartoznak  a tavalyi választásokon ellenzéki győzelmet produkált kerületek és maga a főváros is. Az ő tiltakozásukat azonban kormányzati tisztviselők fölösleges sirámnak, sőt egyenesen hisztinek bélyegezték.

Ha már hiszti, legyen lázadás, gondolhatták a főpolgármesteri hivatalban is, ahol első figyelmeztető akciójukat szenteste előtt egy nappal tartották, amikor is lekapcsolták a díszkivilágítást, sötétbe borítva egyebek között Budapest ikonikus műemlékeit. De ez nyilván kevésbé húsba vágó a lakosságnak, főleg ha a sötétben amúgy is a négy fal között vészelik át a kijárási tilalom óráit. 

A Pulzus Kutató reprezentatív kutatása most feltérképezte, hol húznák meg a magyarok leginkább az önkormányzati nadrágszíjat. A Napi.hu megbízásából végzett felmérés szerint az abszolút vesztesek a civil szféra, a művészeti szcéna és az egyházak lennének. A megkérdezettek többsége ugyanis tőlük vonná meg a támogatást. 

A válaszadók közül aszerint, hogy milyen nagyságú településen élnek,

  • 52–68 százalék a civileken, egyházakon és a művészvilágon;
  • 24–30 százalék a segélyeken;
  • 12–19 százalék a szemétszállításon és takarításon;
  •  7–17 százalék a házi segítségnyújtáson;
  •  4–13 százalék a bölcsődéken és óvodákon; 
  •  3–10 százalék pedig a szakrendelőkön

spórolna. 

A lakóhely szerinti legnagyobb eltérés a kultúra-civilek-egyházak hármasánál látszik: itt a fővárosiak alig több mint fele csippentene le a pénzekből, míg az egyéb településtípuson élőknél ez az arány súrolja vagy meg is haladja a kétharmadot. Nem meglepő módon az egészségügyet sújtanák legkevesebben további elvonásokkal, bár az eltérés itt is pregnáns: a budapestiek egytizede, a községekben élőknek viszont alig 3 százaléka lenne hajlamos kivéreztetni a rendelőket. 

A kutatók külön összehasonlították a nők és férfiak véleményét. Itt a különbség leginkább abban mutatkozik meg, hogy utóbbiak – a házi segítségnyújtás közel egyenlő arányszámai mellett – minden téren nagyobb arányú megvonásra lennének vevők.

A legszembeötlőbb a segélyek szükségességének megítélése: a nők 23 százalékos arányú takarékosságra vonatkozó válaszát a férfiak majdnem 10 százalékkal licitálták túl. 

A kor szerinti bontás is mutat meglepő eltéréseket: érdekes módon pont a 60 év felettiek spórolnának nagyobb arányban a rendelőkön, és negyedüket az sem zavarná, ha a szemét beborítaná a lakóhelyüket. 

A diplomások és az alacsonyabb végzettségűek közti törésvonal is jól látszik: szinte minden téren a csak általános iskolát végzettek lennének hajlamosak nagyobb lemondásra, és a felsőfokú végzettségűek a legkevesebbre, bár a segélyek tekintetében ők fej-fej mellett járnak 28 és 29 százalékkal, és csak a középiskolai végzettséggel rendelkezők közül tették voksukat ennél kevesebben (22 százalék) erre a kategóriára. 

Az iparűzési adó elvételéről, illetve az önkormányzatok kivéreztetéséről december elején már az IDEA Intézet is kikérte az emberek véleményét. A felmérésből kiderült, hogy az intézkedésekkel még a Fidesz-szavazók negyede sem ért egyet, pedig ritka, hogy a tábor ne állna egységesen a párt mögött.

idea.PNG
Fotó: IDEA Intézet

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Bődey János / Index)



  • Hírek
  • Hírek