Papíron vagy appon, de jön a vakcinaútlevél

2020-12-07T155201Z 1909208441 RC2FIK9VUN5K RTRMADP 3 HEALTH-CORO
2020.12.26. 11:52

A történet akkor kezdődött, amikor a XIX. század végén, az akkori hímlőjárvány miatt az Egyesült Államok iskoláiban egyre égetőbbé vált annak bizonyítása, hogy valaki kapott-e már védőoltást, vagy sem. A diákok és a tanárok is féltek, hogy ha közösségbe mennek, elkapják a fertőzést.

A védekezést felügyelő szervek akkoriban kezdték kiadni az oltási igazolásokat. Aztán amikor az 1960-as években kiszélesedett a sárgalázjárvány a világon, akkor a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet bevezetett egy új dokumentumot a nemzetközi utazásoknál, a jól ismert sárga könyvet. Ebbe pecsételték bele a járványügyi hatóságok (Magyarországon például a Szent László Kórház megfelelő részlegén), hogy a világ egzotikus tájaira utazók valóban megkapták a szükséges injekciókat sárgaláz vagy éppen tífusz ellen. Ez a könyvecske természetesen papíralapú volt.

Manapság, amikor már nemcsak szemmel látható közelségbe ért a vakcina, hanem már meg is kezdték néhány országban az oltást, és nálunk is ma-holnap megkezdődik a folyamat, felmerült a kérdés: miként lehetne igazolni korszerűbb, digitális módszerekkel, hogy valaki kapott-e oltást koronavírus ellen. Érdekes módon az infokommunikációs forradalom csúcsán a beoltott britek egy ugyanolyan kartonpapírt kaptak igazolásként az oltásukról, mint amilyet 100 évvel ezelőtt adtak ki.

Dilemma: beoltották, vagy átesett a fertőzésen? Nagyon nem mindegy…

Még októberben kezdett kísérletet az ENSZ egyik szakosított részlege Észtországgal a digitális oltóanyag-igazolásokkal kapcsolatban. Eredetileg a határokon átnyúló adatkövetést vizsgálták, és egy olyan WHO-projektet, amely a szegényebb államok számára próbálta majdan elérhetővé tenni a vakcinát. Az ENSZ azt indítványozta végül, hogy a vírusból felépültek antitestjei nem jogosítják fel őket arra, hogy Covid-útleveleket kapjanak. Ennek eredményeként a WHO már azt javasolta a tagállamoknak, hogy ne állítsanak ki immunitás-útlevelet azoknak, akik felépültek a koronavírusból. Erre tromfolt rá az ENSZ, amely azt állítja: csak védőoltás után engedélyezzék a határátlépést az országok, a tesztelés ehhez nem elég.

Aztán persze vannak még itt komolyabb adatvédelmi és az alapvető emberi jogok védelmével kapcsolatos kérdések, már ha a digitális vakcinaútlevelekre gondolunk. 

A Brit Immunológiai Társaság elnöke szerint remek dolog lenne, ha egy mobilapplikációban rendelkezésre állnának az oltási igazolások, és még jelzés is jönne, mielőtt lejárna a védelem. Ugyanakkor viszont aggályosnak találja, hogy mondjuk egy étterembe csak azokat engedik be, akik a saját appjukon tudják igazolni: már megkapták az oltást. Mi van azokkal, akik nem akarják letölteni az applikációt?

Vannak azért jogi és etikai problémák is. Az rendben van, hogy megküldi a központi egészségügyi központ az oltással, teszteléseimmel kapcsolatos összes információt a telefonomra az applikáció segítségével, viszont akkor neki megfelelő fejlesztésekkel biztosítani kell azt is, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.

Aztán az örök dilemma: hogyan találjuk meg az egyensúlyt az egyéni jogok és a szélesebb társadalom jogai között? Vagyis az oltásom megvéd ugyan engem, viszont ha ennek ellenére mondjuk akaratlanul is vírushordozó vagyok, akkor nincs védelem a családom vagy bárki mással szemben, akivel találkozom.

Jóri András ügyvéd szerint a vírusútlevél az adatvédelem (és Európában a GDPR-szabályozás) alapelveivel megfelelő megvalósítással nem ellentétes. Az Európai Adatvédelmi Testület, amely az Európai Unió adatvédelmi felügyelő szerveiből áll, már a koronavírus-járvány kitörése óta követi a fejleményeket, és állásfoglalásokat tett közzé az azzal kapcsolatos adatkezelési követelményekről. Hasonlóan jártak el a nemzeti hatóságok, így a magyar NAIH is. Ha létrejön ilyen projekt, akkor azt valószínűleg nemzetközi együttműködés keretében, uniós szinten fogják majd koordinálni – mondta az Indexnek a korábbi adatvédelmi biztos.

Az, hogy esetleg ilyen útlevelet kell használnunk, vagy közölnünk kell például a légitársaságokkal egészségügyi adatainkat, valóban korlátozza az adatvédelmi jogokat, de a korlátozás megvalósítható arányos és szükséges mértékben is. Önmagában a vírusútlevél – álláspontom szerint – szükséges, a GDPR-rel összeegyeztethető módszer lenne arra, hogy a világjárvány idején az adatvédelmi és más jogokat összehangoljuk

– tette hozzá Jóri András.

Ha ez kell a gazdaság talpra állításához

Sokan a digitális vakcinaútlevelekben látják az egyik legfontosabb biztosítékot a gazdaságok talpra állításához. Ha széles körű az átoltottság, és ezt a beoltottak bizonyítani tudják, az életbe vágó lehet ahhoz, hogy mondjuk a munkások bejussanak és termeljenek a gyárakban, vagy a tárgyalópartnert anélkül le lehessen ültetni az üzleti megbeszélésen, hogy azon izgulnánk, vajon fertőz vagy sem.

Ugyanez igaz a nemzetközi turizmus esetében is. Például a Quantas ausztrál légitársaság már azt fontolgatja, hogy a közeljövőben kötelezővé teszi utasai számára, hogy beszállás előtt mutassanak be valamilyen immunitásigazolást – persze még mindig nem tudható, hogy oltási könyvecske vagy csilli-villi profi applikáció formájában.

Már Orbán Viktor is beszélt erről

A miniszterelnök egy karácsony előtti Facebook-videójában utalt erre. Mint mondta:

Megnéztük a vakcinaigazolás digitális verzióját, mert arra készülünk, hogy akik már védettek, átestek korábban a fertőzésen, vagy a vakcinával beoltatták magukat, és így védetté váltak, nekik legyen egy igazolványuk, amely arról szól, hogy védettek, illetve ők már nem fertőznek meg senkit. Ez összhangban van az Európai Unió azon törekvésével, hogy egy ilyen digitális útlevelet is létrehozzunk. Ennek az első verzióját most a Belügyminisztérium kifejlesztette, és azt meg is tekinthettük.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette az év utolsó Kormányinfóján kérdésre válaszolva, hogy valószínűleg nálunk is lesz vakcinaútlevél, hiszen az unióban sokfelé tervezik ennek bevezetését, különösen ha tömegessé válik az oltás, és ezt elsősorban majd a légitársaságok fogják megkövetelni az utazóktól.