Érdemes odafigyelni, mert megváltoztak a jótállási szabályok

2021.01.05. 12:34

Január elsejétől jelentősen átalakultak a jótállásra vonatkozó szabályok.

Szavatosság, jótállás, garancia

Abból kell kiindulni, hogy az eladó felel azért, hogy a szerződés megkötésekor az eladott termék megfelelően működjön; azaz meg kell felelnie a jogszabályoknak, tudnia kell a szerződésben vagy akár a hirdetésben bemutatott képességeket.

Ha a vásárlást követően kiderül, hogy ez nincs így,

akkor az eladó úgynevezett szavatossággal tartozik.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a közhiedelemmel ellentétben ez akár évekkel később, garanciaidőn túl is érvényesíthető, feltéve, hogy a vevő bizonyítani tudja, hogy a hiba fennállt a szerződés megkötésekor. Ez sokszor gyakorlatilag lehetetlen (évekkel később is lehetséges bizonyítani a hiba eredeti fennállást például, ha kiderül, hogy valamilyen gyártási hiba a termékek széles körét érinti). 

A jótállás, garancia lényege pedig az, hogy

a jogszabályban előírt vagy az eladó által vállalt időn belül nem kell a vevőnek bizonyítani, hogy a termék már a szerződéskötéskor hibás volt;

az a főszabály, hogy az eladónak orvosolnia kell a hibát javítással, adott esetben kicseréléssel. Az eladó csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba az eladás után keletkezett (például a telefon átvizsgálása során kiderül, hogy víz érte). A jótállás tehát a vevő válláról veszi le a bizonyítás terhét, arra sarkallva az eladót, hogy magától kezelje a problémát. 

Mi változott 2021-ben?

A jótállási határidőket fogyasztók esetében rendelet írja elő és az ebben felsorolt termékekre meghatározott mértékű jótállást kell vállalni. Ezek módosultak 2021 januárjától. Szigorodik az eladók jótállási felelőssége, ám a változás nem érinti az online rendelt termékek 14 napos visszaküldési lehetőségét, mert az a jótállástól független előírás, a visszaküldés nem csak a hibás termékekre vonatkozik. 

  • Mostantól, vagyis 2021-ben már 1-3 év között kell jótállást nyújtani a fogyasztók részére értékesített termékekre. Az időtartamot a termék ára határozza meg. 10-100 ezer forint közötti értékű termék esetén 1 év, 100-250 ezer forint között 2 év, efölött három év kötelező jótállást kell biztosítani. 
  • Bővül a rendelettel érintett termékek köre is, elsősorban az építkezéshez, lakásfelújításhoz kapcsolódó termékek kerültek be a körbe, pl.: nyílászárók, csaptelepek.
  • A rendelet változtat a jótállás tartalmán is, szigorítva a kiskereskedőkre vonatkozó határidőket és kötelezettségeket. Ha a hibás terméket az eladó 15 napon belül nem tudja kijavítani, akkor ezt jeleznie kell, ha pedig 30 napon belül sem, akkor köteles kicserélni a hibás terméket. Szintén cserekötelezettsége van az eladónak akkor, ha negyedszerre romlik el ugyanaz a termék. Ha valamilyen okból nem tudja kicserélni az eladó a terméket, akkor 8 napon belül vissza kell fizetni a vételárat.
  • Jelentős adminisztrációs könnyítés, főleg a webshopok részére, hogy a jótállási jegyet elektronikusan is meg lehet küldeni, tehát azt már nem kell külön a termékhez kinyomtatni.

Ma már csak magánszemély lehet fogyasztó   

Nem új, de talán nem kellően közismert egy korábbi változás sem. 2014-ben lépett hatályba az új Polgári törvénykönyv, amely megváltoztatta a „fogyasztó” jelentését.

Ma már csak magánszemély minősül fogyasztónak, cég még akkor sem, ha egyébként az üzleti tevékenységén kívül vásárol.

Ez azt jelenti, hogy csak a magánszemélyeknek eladott termékekre vonatkoznak a fenti szabályok. Aki cégként vásárol (praktikusan számlát kér a vásárlásról), az nem feltétlenül fog tudni élni a fent bemutatott lehetőségekkel, mivel a cégek közötti szerződéseknél nem ír elő jótállási kötelezettséget a jogszabály.