ITM: Elsőként építi ki a Via Carpatia sztráda rá eső részét Magyarország

2021.01.07. 12:24

Országszerte zajlanak a közútfejlesztések, a 2021-ben befejeződő legjelentősebb közúti beruházással Magyarország elsőként építi ki a kelet-közép-európai országokat összekapcsoló Via Carpatia gyorsforgalmi folyosó rá eső elemeit – közölte az MTI-vel az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A cél az, hogy az ország bármely településéről 30 percen belül elérhető legyen egy gyorsforgalmi út, megtörténjen a megyei jogú városok gyorsforgalmi bekötése és az autópályák elvezetése az országhatárokig.

Idén vehetik birtokba az autósok az M3-tól jelenleg Miskolcig tartó M30 északi irányú folytatását Tornyosnémetiig. A nettó 180 milliárd forintból megépülő szakasz forgalomba helyezése után Budapestről Kassára végig autópályán lehet majd közlekedni.

A gyorsforgalmi út befejezésével Magyarország elsőként végez a Via Carpatia útvonalhoz kapcsolódó feladataival

– emeli ki közleményében a tárca. 

A Baltikumtól a Fekete-tengerig nyúló folyosó az érintett országok keleti régióit összekötve bővíti majd Kelet-Közép-Európa belső gyorsforgalmi kapcsolatait. A gyorsabb és tervezhetőbb közúti szállítás a térségbe települt feldolgozóipari cégek elérhetőségének javításával élénkíti a gazdasági fejlődést. A Via Carpatia színvonalas közúti elérést biztosít a tengeri kikötőkig, így akár eurázsiai dimenzióban is dinamikusabb és kiszámíthatóbb áruáramlást tesz lehetővé. A folyosó magyarországi szakasza öt évvel a teljes összeköttetés megvalósítására kitűzött 2026-os határidő előtt hiánytalanul kiépül.


 Az M44 Kondorostól Békéscsabáig elérő szakasza a tavalyi év végén nyílt meg a közlekedők előtt - emlékeztetett a minisztérium. Hozzátették: a 2019 óta járható, Tiszakürtig tartó folytatással együtt a főváros és Viharsarok között már mostanra 25 perccel csökkent a menetidő. A dél-keleti országrész gyorsabb megközelítését célzó fejlesztéssorozatban idén a Lakitelek-Tiszakürt szakasz készülhet el egy új Tisza-híddal. Az autóút ezzel három év alatt 90 kilométeren teremt új összeköttetést három kelet-magyarországi megye között, teljes egészében hazai forrásból. A Kecskeméttől Szentkirályig tartó, még hiányzó szakasz előkészítése jelenleg is zajlik.

Egy Tisza-hidat is magába foglaló szakasszal bővül a Békéscsaba magas színvonalú bekötését szolgáló M44. Az osztrák határnál két autóút kiépítésével válik gyorsabbá és biztonságosabbá a közlekedés: elkészül a tavaly Sopronig elért M85 meghosszabbítása és a Budapestet elkerülő közúti folyosó legnyugatibb eleme, az M80.

 A tárca szerint a nyugati határszélen az M80 Körmend és Szentgotthárd-Rábafüzes (országhatár) szakaszának kivitelezése fejeződhet be, összesen 30 kilométeren. Az év végére várható az M85 Sopron kelet és Fertőrákos közötti folytatásának átadása is. Még idén lezárulhat a 48-as főút fejlesztése Debrecentől Nyírábrányig és a Veszprém déli elkerülő első ütemének kivitelezése.

Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár közölte:

az évtized első felében termőre fordulnak a közúthálózat stratégiai alapokon nyugvó, tervszerű fejlesztése érdekében megtett kormányzati erőfeszítések. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. idén célba érő beruházásaiban mintegy 140 kilométeren létesülnek vagy újulnak meg útszakaszok összesen nettó 350 milliárd forintból.

A 2021-ben megkezdődő fejlesztések közé tartozik a Kalocsa-Paks Duna-híd és a kapcsolódó közutak megépítése, az M6 elvezetése az országhatárig, vagy az M76 Zalaegerszegig tartó, sármelléki repülőteret is bekötő szakaszának kivitelezése.

2010-ben tizennégy megyei jogú város és három országhatár volt elérhető négysávos úton. A vidéki települések bekötésében 2020 végére tizenkilencre, a hazai hálózat nemzetközi kapcsolódásainak kiépítésében hétre sikerült előrelépni. A fejlesztések lendületes továbbvitelével 2025-ben négysávos utakon juthatunk majd el minden megyei jogú városba és kilenc határállomásig"

– tette hozzá az államtitkár.