Timót, Xénia
3 °C
6 °C

Alapnyugdíjat sürget a Nyugdíjasok Országos Szövetsége

D  VG20120229054
2021.01.14. 12:50

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) is úgy gondolja, a jelenlegi rendszer nem tartható fenn a kormány év végi döntése után, ezért szavazásra bocsátottak általuk megvalósíthatónak vélt javaslatokat a nyugdíjemelési rendszer átalakításáról.

A jelenlegi nyugdíjrendszer egyik alapkövét jelenti, hogy a kormány döntése értelmében időkorlát nélkül

28 500 forint marad a nyugdíjminimum.

Mint ahogy azt az Index még év végén megírta, ez az összeg 2008 óta változatlan.

Farkas András nyugdíjszakértő szerint nemcsak az a probléma ezzel döntéssel, hogy az összeg messze esik az idősek számára méltó megélhetést biztosító juttatástól, hanem az is, hogy

ehhez van kötve számos szociális ellátás, juttatás, illetve segély is.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas Tagozatának vezetője, Juhász László nem érti, hogy az öregségi nyugdíj minimumösszegét milyen alapon igazították számos juttatás összegéhez, hiszen, ahogy fogalmazott

azoknak a szociális támogatásoknak semmi köze a nyugdíjhoz.

Egy korábbi, Hogyan maradhat változatlan 13 éven át a nyugdíj minimális összege? című elemzésében Farkas András azt írta, hogy ezeknek a juttatásoknak az összesített költségvetési hatása olyan jelentős, hogy annak érdemi növelése mindenképpen komoly mérlegelést igényel.

A minimális nyugdíjösszeghez kötött szociális ellátások közé tartozik:

  • az aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás),
  • az időskorúak járadéka,
  • a települési támogatás,
  • a közgyógyellátás,
  • az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság.

A havi rendszeres szociális ellátás – mint az időskorúak járadéka, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, valamint az ápolási díj – emelése vagy csökkentése szintén a nyugdíjminimum összegének változásához van kötve.

Tisztes megélhetés időskorban

A NYOSZ úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, ezért a legkisebb öregségi nyugdíj összegét legalább 50 ezer forintra kell emelni. Ezt az összeget a Központi Statisztikai Hivatal korábbi adatai szerint mintegy 18 ezren kapják, míg majdnem 29 ezren kapnak 28 500 Ft/hó és 49 999 Ft/hó közötti nyugdíjat.

A NYOSZ javaslatával egyetért Juhász László is, aki kiemelte, a Szociális Jogok Európai Pillérét, a többi európai állammal együtt, Magyarország is aláírta. Ebben a dekrétumban többek között az is szerepel, hogy minden idős számára méltó megélhetést kell biztosítani. De, ahogy Juhász László fogalmazott,

a legkisebb öregségi nyugdíj összege ehhez nem elegendő.

A NYOSZ javaslatai közt szerepel alapnyugdíj bevezetése is az alapjövedelem mintájára, ami olyan jövedelemkiegészítés lenne, amely minden alacsony jövedelmű nyugdíjasnak alanyi jogon járna.

Az alapnyugdíj mellett a NYOSZ javaslata szerint

a differenciált nyugdíjemelési rendszerre kellene áttérni,

vagyis akinek magasabb a nyugdíja, annak kisebb mértékben emelkedjen évente a megállapított összeg, és akinek alacsonyabb a nyugdíja, az nagyobb mértékű emelésre legyen jogosult. 

A nyugdíj értéke

A változtatás szükségét érzi hosszú évek óta a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) is. Az elnök, Papp Katalin véleménye szerint a legszegényebb idősek azonnali, egyszeri megsegítése mellett nemcsak a nyugdíjszámítást kellene új alapokra helyezni, de a bérindexálást is. Ugyanis a reálbérek mesterséges emelése csak a kezdő nyugdíjakat képes növelni. Erről még november végén beszélt az Infostartnak, amikor is kifejtette, egyre nagyobbak a különbségek a magyar bérek és nyugdíjak között. Ezt igazolják a KSH statisztikái is:

az átlagnyugdíj a hazai nettó átlagbér 52 százalékát sem érte el 2019-ben,

s ha tovább tart az elmúlt évek tendenciája, ez a szám egyre alacsonyabb lesz (2015 óta csökken). Amennyiben ehhez hozzávesszük, hogy a nyugdíjaskorúak 18,8 százalékánál magas a kockázata a szegénységnek vagy a társadalmi kirekesztettségnek, akkor már lehet is kongatni a vészharangot. Papp Katalin az Indexnek azt mondja, ők már elég régóta kongatják.

Nem látok olyan törekvést a kormány részéről, amely ezt a bérek és nyugdíjak közti ollót zárni szeretné

– mondta a NYOK elnöke, hozzátéve, hogy ők összeállítottak egy olyan javaslatot, melynek mentén ezt meg lehetne tenni. „A miniszterelnök ezt továbbutalta az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ahonnan egy már-már sértő válaszra futotta csupán. Kerestük később levélben, meg is hívtuk élő egyeztetésre is, de hiába” – idézi fel az évekkel ezelőtti próbálkozást Papp Katalin. Hozzátette, a 2010-es kormányváltást követő években még látszategyeztetések sem zajlottak a nyugdíjasszervezetekkel. A szakszervezetekkel eleinte még igen, de azt követően már a törvénybe foglalt kötelező társadalmi egyeztetéseket sem tartotta meg kormány.

A NYOSZ emellett akár még azt a javaslatot megvalósíthatónak látja, ha nem a jelenlegi százalékos emelést kapnák a nyugdíjasok, hanem minden nyugdíjas egyenlő összegű nyugdíjemelésben részesülne.

(Borítókép: MTI. Fotó: Varga György)