Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

Ráfázott az állam, hogy jogászt igazoltattak a Sirályban

D MTZ20130228008
2021.01.15. 17:55
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyhangú ítélete szerint a fokozott rendőri ellenőrzésnek, az annak keretében végrehajtott igazoltatásnak és ruházatátvizsgálásnak nincs korlátja a magyar jogban, ez pedig a jogállamisággal összeegyeztethetetlen – közölte a Magyar Helsinki Bizottság, amely a nyolc éve indult eljárásban képviselte az ügy magyar kérelmezőjét.

Az egész országra fokozott ellenőrzést rendeltek el 2013 januárjában az illegális migráció ellenőrzésére, ez alapján rendelte el intézkedési tervében a VI. kerületi rendőrkapitány a Sirály kulturális központ vizsgálatát a hely illegális működésére vonatkozó információkra hivatkozva, illetve azzal az indokkal, hogy a hely nem rendelkezik kellő engedélyekkel, és a tűzbiztonsági előírásokat sem tartja be.

A Sirálynál 2013. március 30-án éjfél körül rendőrök jelentek meg, akik mindenkit igazoltattak. Bevándorló nem volt köztük, de ott tartózkodott Vig Dávid jogász és egyetemi oktató. (Vig később civil jogvédő lett: először a Magyar Helsinki Bizottságnál dolgozott, majd az Amnesty International Magyarország vezetője lett.) Kérdésére, hogy miért igazoltatnak, a rendőrök előbb azt válaszolták, hogy „éjszakai ellenőrzés van”, majd azt, hogy eltűnt személyt keresnek. Az iratokban viszont az szerepelt, hogy fokozott ellenőrzés volt.

Amikor Vig Dávid megkérdőjelezte az eljárás jogszerűségét, miszerint nincs olyan, hogy „éjszakai ellenőrzés”, több rendőr kikísérte, és átvizsgálta ruházatát. De csak őt ellenőrizték ilyen módon. Mindent rendben találtak nála, és szabadon távozhatott.

A jogász ezt követően a Magyar Helsinki Bizottság segítségével jogi eljárásokat indított. Panaszt tett amiatt, hogy Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen a fokozott ellenőrzés keretében végrehajtott rendőri intézkedés jogszerűségét vitatni. Ha az országos főkapitány ezt az ország teljes területére elrendeli, nem kifogásolhatja senki.

Amikor nincs fokozott ellenőrzés elrendelve, a rendőr nem állíthat meg és igazoltathat bárkit bármikor, indokolnia kell, miért talált valakit gyanúsnak. Elrendelt fokozott ellenőrzés idején nincs ilyen kötelezettsége a rendőrnek.

A rendőrség részben helyt adott Vig Dávid panaszának, ugyanakkor az intézkedést jogszerűnek minősítette. A jogász bírósághoz fordult a döntés ellen, ám a bíróság elutasította a keresetét, mondván, nincs hatásköre a fokozott ellenőrzés elrendelésének jogszerűségét felülbírálni, csak az egyedi rendőri intézkedést. Az pedig jogszerű volt, hiszen a fokozott ellenőrzés miatt a rendőröknek joguk volt bárkit igazoltatni.

A magyar bíróság nem tartotta indokoltnak, hogy az Alkotmánybíróságtól kérje annak a szabálynak a vizsgálatát, amely a fokozott ellenőrzés mindenfajta korlátozás és jogorvoslat nélküli elrendelését megengedi, pedig az eljárásban ezt indítványozta a felperes. Vig Dávid ezután közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordult, de az nem foglalkozott a panasszal, mégpedig arra a szabályra hivatkozva, hogy a hatálybalépést követő 180 napon túl a jogszabályok alkotmányosságát ilyen módon az „átlagos polgárok” nem támadhatják. Ezután fordult a strasbourgi bírósághoz a Helsinki Bizottság jogi támogatásával.

A magyar kormány a strasbourgi eljárásban meg sem próbált amellett érvelni, hogy a hazai szabályozás összeegyeztethető lenne az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Pusztán azzal védekezett, hogy voltak még magyar jogorvoslatok, amelyeket nem merített ki a panaszos. Ezt a védekezést nem fogadta el a strasbourgi bíróság, ezért érdemben vizsgálta a felvetett problémát.

A Helsinki Bizottság évtizedek óta mondja: a probléma lényege, hogy a hazai szabályok alapján bármikor el lehet rendelni fokozott ellenőrzést akár az egész ország területére is, és az bármeddig eltarthat.

Legutóbb tavaly szeptemberben rendelt el fél évre fokozott ellenőrzést nyolc megyében az országos főkapitány „a közrend és a közbiztonság fenntartása, a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása” érdekében. Békésben vagy Somogyban ma is bárkit lehet igazoltatni ruházatának átvizsgálásával. Akkor is, ha semmilyen okot nem ad az intézkedésre.

Egy 2005-ös brit ügy óta ismert, hogy az igazoltatás és a ruházat átvizsgálása az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkében védett magánszféra korlátozását jelenti. Így az ezzel kapcsolatos szabályozást a nemzetközi bíróság vizsgálhatja, ahogy az egyedi intézkedések jogszerűségét is.

A strasbourgi bíróság pedig egyetértett azzal, hogy a magyar szabályozás térben is időben is korlátlan felhatalmazást ad a rendőrségnek arra, hogy elrendelje a fokozott ellenőrzést, és ennek jogszerűsége nem vitatható, ezt a bíróság sem vizsgálhatja. A fokozott ellenőrzésre hivatkozva végrehajtott rendőri intézkedések jogszerűsége így nem kérdőjelezhető meg jogi úton Magyarországon.

Amikor a migrációs útvonalak kontrollja céljából elrendelt fokozott ellenőrzés alapján a VI. kerületi rendőrkapitány a Sirály átvizsgálását elrendelte, aminek semmi köze nem volt a nemzetközi migrációhoz, ezt követően nem lehetett vitatni a rendőri intézkedések egyik mozzanatát sem.

Azt szintén megállapította a strasbourgi bíróság, hogy az intézkedéshez a jogellenes magatartás leghalványabb gyanújára sem volt szükség a magyar szabályok szerint. Ma sincs ez másképpen. Fokozott ellenőrzés keretében végrehajtott igazoltatásnál vagy a ruházat átvizsgálásánál a rendőrség hatáskörének nincs korlátja. Ez pedig a jogállamisággal összeegyeztethetetlen.

A strasbourgi ítélet egyhangú döntését meghozó héttagú bírói tanács tagja volt Paczolay Péter, a magyar Alkotmánybíróság korábbi elnöke is.

(Borítókép: Közúti ellenőrzés Budapesten 2013. február 28-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)