Kornélia
1 °C
14 °C

Varga Zs. András: Nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke

DSC0070
2021.01.17. 12:40
Az elnök igazgatási feladatot lát el, és nem befolyásolhatja az ítélkezést – állítja Varga Zs. András, a Kúria elnöke az Indexnek. Arról is beszél, hogy minden helyzetben és mindenkivel szemben védelmezni fogja a bíróság tekintélyét, autonómiáját és bírái függetlenségét. A főbíró az interjúban név szerint is köszönetet mond hivatali elődeinek, akiknek a munkáját a mérték és egyensúly jegyében szeretné folytatni.

Kúriai elnökké megválasztása alaposan megosztotta a közvéleményt. Különösen néhány, önnek tulajdonított mondat. Öntsünk most tiszta vizet a pohárba: ön szerint csakugyan helyre kellene állítani az Apostoli Királyságot és a szabad királyválasztást?

Örülök, hogy végre tisztázhatom a kérdést. Az történt, hogy egy meghatározott helyzetben és céllal írt mondatomat kiragadták a szövegkörnyezetéből, ami „becsípődött” valahol. Egy 2010-ben, az alkotmányozás kezdetén megjelent, pár oldalas tanulmányomban azt fejtegettem, hogy a gyorsaság kizárja az alapos vitát, alapos vita nélkül pedig veszélybe kerülhet az új alkotmány tekintélye. Az ellentmondás feloldására azt javasoltam, hogy az alkotmány legbelső szintje ne döntse el az államforma és a kormányforma legfontosabb kérdéseit, hanem csak keretet szabjon meg, amibe bármely megoldás – a királyságtól a köztársaságig – beleférhessen. 

Ezzel tehát nem a személyes preferenciáimat akartam kifejezni, hanem azt, hogy egy új alkotmánynál rendkívül fontosnak tartom a jogfolytonosság kérdésének rendezését.

Ha az előző alkotmányokat nézzük, az alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény eredetileg nem is végleges alkotmánynak készült. És azt se felejtsük el, hogy a Vörös Hadsereg még egy jó ideig itt volt Magyarországon. Ahogy 1946-ban, majd 1949-ben is megszállás alatt volt az ország. Vagyis a tanulmányomban azt akartam kifejezni, hogy ha vadonatúj alkotmány készül, és felvetjük a jogfolytonosság kérdését, akkor el kell dönteni végre, hogy melyik irányba megyünk. Ezt a kérdést az Alaptörvény eldöntötte. Most azon vitatkozni, hogy ki mit mondott az Alaptörvény megalkotása előtt, az legfeljebb érdekes, intellektuális vita, de semmi több. Ami ennél fontosabb: 

A KÚRIA ELNÖKE NEM SAJÁT JOGI MEGGYŐZŐDÉSÉRE, HANEM AZ ALAPTÖRVÉNYRE TESZ ESKÜT. FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY AZ EGYES MONDATAI TETSZENEK-E, VAGY NETÁN VAN-E OLYAN MONDAT, AMI JOBBAN TETSZIK, MINT A TÖBBI. MERT NYILVÁN VAN.

Tavaly nyáron egy frissen hatályba lépett jogszabály alapján Áder János államfő nyolc alkotmánybírót nevezett ki rendes bírósági bíróvá. Schiffer András ügyvéd szerint ez csak egy fedősztori volt, hogy Varga Zs. Andrásból kúriai elnök legyen. Mit szól ehhez? 

Kedves volt évfolyamtársam véleményét tiszteletben tartom. Ha így gondolja, akkor gondolja így. Érdemben viszont én két érvet tudok felhozni. Ha ez valóban fedősztori lenne, és valóban ennyire ki lett volna találva, akkor valószínűleg nem kellett volna még a megválasztásom előtt lemondanom az alkotmánybírói megbízatásról. Az tény, hogy egy törvény tette ezt lehetővé, de nem csak ezt. Ez a jogszabály, a 2019. évi CXXVII. törvény ennél többet is tett, az Alkotmánybíróságot több szálon hozzákapcsolta a rendes bírósági rendszerhez. Azóta például az alkotmánybírák bírói fizetést kapnak. Vagyis az alkotmánybírói illetmény nem a közigazgatáshoz, hanem a Kúriához igazodik. A másik érv pedig az, hogy 

a világon sehol sem merül fel, hogy az Alkotmánybíróság ne bíróság lenne. Tudomásul kell venni, hogy a bírósági szervezet nem homogén.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a bírói kar tárt karokkal várta, hiszen az Országos Bírói Tanács 13-1 arányban nem támogatta a megválasztását, azzal együtt, hogy a testület által kiadott közlemény szerint „meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt, nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott”. Minek tulajdonítja ezt az ellentmondást?

Ha szabad, akkor nem tulajdonítom semminek. Január 13-án tartotta idei első ülését az Országos Bírói Tanács, ahol a bemutatkozó beszédemben elmondtam, hogy tudomásul veszem a döntésüket. Így döntöttek, mert így találták helyesnek. De azért ne felejtsük el, hogy ez egy vélemény. Magyarországon tudniillik nem önkormányzati igazságügyi igazgatás van, hanem önkormányzati közreműködéssel zajló igazgatás, amelynek részeként az Országos Bírói Tanács köteles véleményezni a Kúria elnökének javasolt személyt. Állást foglalt, amit nem vitathatok.

A Kúria elnökének megválasztása körül kétségkívül kialakult egy politikai hecckampány, ami nyilván kihatott az Országos Bírói Tanács tagjaira is. Nem igaz?

Mi különbözteti meg a diskurzusokat? A tudományos diskurzus lényege, hogy az állításainkat a legapróbb részletekig igazoljuk, és megvitatjuk az ellenvéleményeket is. A jogalkalmazói diskurzusban tényekre és jogszabályokra és ezek összefüggéseire alapozzuk a véleményt. A politikai diskurzusban pedig mindenki azt mond, amit akar. Na, ez nekem tilos.

Sajnálattal hallom. Az Országos Bírói Tanács legfőbb érve egyébként úgy hangzott, hogy „a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs”. Ebből a szövegből kitetszik, hogy az OBT tagjai nem sorolják a bírósági évei közé az Alkotmánybíróságon eltöltött időt.

Sok helyütt elmondtam, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez. Alkotmánybíróként hat év alatt több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vettem részt, amelyből mintegy kilencszáz bírói ítélet elleni alkotmányjogi panasz volt. 

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint mielőtt valaki hozzájuk fordul, köteles kimeríteni az alkotmányjogi panaszt mint hatékony jogorvoslati eszközt. Ennélfogva a strasbourgi bírák szerint is az alkotmánybírák ítélkezési tevékenységet végeznek.

Ön is megerősítette, hogy hivatalba lépése előtt sokat konzultált, meghallgatta a kúriai bírók helyzetértékelését, a jövőre vonatkozó elképzeléseit, javaslatait. Amikor októberben itt jártam az elődjénél, Darák Péternél, ugyancsak interjúügyben, kollégáitól megtudtam, hogy már itt van, és készül az elnökségre. Miért érezte szükségét a jelenlétnek?

Október 19-e óta a Kúria egyik tanácselnöke vagyok, sőt már ítélkeztem is.

Mindössze két hete ül a kényelmesnek aligha mondható elnöki székben. Hogyan foglalná össze röviden a feladatát?

Nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke. Az elnök igazgatási feladatot lát el, és nem befolyásolhatja az ítélkezést. Ítélkező bíróként pedig az álláspontom csak egy lesz a döntés meghozatalában részt vevő többi bíró álláspontja között.

A Kúria január 11-én teljes ülést tartott, amelyen ön közölte, hogy védelmezni fogja a bíróság tekintélyét, autonómiáját és bírái függetlenségét. Milyen helyzetben és kivel szemben?

Minden helyzetben és mindenkivel szemben. 

Tenni fogom ezt tudva, hogy Magyarország Kúriája nem lehet függetlenebb, mint Magyarország. Tenni fogom ezt az Alaptörvény és a jogszabályok szoros megtartásával akkor is, ha mások részéről megértéssel találkozunk, és akkor is, ha meg nem értéssel. A bíró a véleménynyilvánítási vitában védtelen. Mégpedig azért, mert politikai támadásra nem válaszolhat politikai érvvel. Ezért is remek találmány a bírósági szóvivői rendszer.

Elnöki szűzbeszédében arra is kitért, hogy munkája során szeretné megtartani a mértéket és az egyensúlyt. Mit értett ezen?

Ahogy a teljes ülésen is elmondtam, 

a Kúria nem egy absztrakt intézmény, de nem is egy épület vagy egy bírói igazgatási szervezet, hanem azok a bírák, akik itt dolgoznak.

Ezt a sok száz éve fennálló, ma is működő Kúriát tanultam meg tisztelni és szeretni joghallgatóként, majd kezdő jogászként Pálinkás György, Köles Tibor, Zsigáné Halmos Katalin, Kiss Zsigmond tanácselnököktől és mindenekelőtt Solt Pál elnök úrtól. Ők olyasmit tanítottak, ami nélkül nem fogadhattam volna el a bizalmat. Azt a bizalmat, amelyet a köztársasági elnök jelölése és az Országgyűlés döntése által Magyarország fejezett ki tavaly októberben.

A leckét pedig, amelyhez tartani törekszem magam, igen, két szóban lehet összefoglalni: mérték és egyensúly. Ezeknek a megtartása nem lesz egyszerű, mint ahogy nem volt egyszerű a rendszerváltozás után a hivatalt viselő elődeimnek sem. Solt Pálra hárult a feladat, hogy a Legfelsőbb Bíróságot átvezesse az önkényuralomból az alkotmányos keretek közé, majd feladatait megkettőzve a magyar bírói szervezetet a 21. századba. Lomnici Zoltánnak fel kellett készítenie a Legfelsőbb Bíróságot az európai uniós jog alkalmazására, az egyensúly megtartására a szuverén állam igazságszolgáltatása és az újra soknemzetiségű szupranacionális lét között. Baka András a reménységet jelentette, hogy a zavaros közjogi helyzettel együtt járó politikai viharból az igazságszolgáltatás gyógyíthatatlan sebek nélkül kerül ki. Olyan kérdésekkel szembesült, amelyekre nem voltak kész válaszok. Közvetlen elődömre, Darák Péterre pedig az a feladat hárult, hogy az Alaptörvény hatálybalépése után egyszerre tartsa fenn a működés folyamatosságát és indítsa el a megváltozott szervezeti keretek között a Kúria életét. A mérték és egyensúly jegyében az ő munkájukat szeretném folytatni.

Varga Zs. András 1968. június 20-án született Marosvásárhelyen. 1995-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 2003-ban PhD-fokozatot szerzett, 2010-ben habilitált, 2012 óta egyetemi tanár. 2019-ben a PPKE Hittudományi Karán katekéta-lelkipásztori munkatársi szakon végzett. 2004 óta tanít alkotmányjogot és közigazgatási jogot a PPKE Jog- és Államtudományi Kar közigazgatási jogi tanszékén, 2008-tól tanszékvezető, 2013 és 2016 között a kar dékánja. 1995-től az Országgyűlési Biztos Hivatalában előbb jogi referens, majd főosztályvezető-helyettes, 1999–2000 között a hivatal vezetője. 2000–2006, illetve 2010–2013 között a legfőbb ügyész közjogi helyettese, míg 2006–2010 között legfőbb ügyészségi c. főtanácsos ügyész. 2013 óta a Velencei Bizottság tagja. 2014 szeptemberétől 2020 októberéig alkotmánybíró. 2020-tól a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. 2020. július 1-jétől határozatlan időre kinevezett bíró, október 19-étől kúriai tanácselnök, 2021. január 2-ától a Kúria elnöke. 

A 2015-ben megjelent „Eszményből bálvány? – A joguralom dogmatikája” című könyve nagy szakmai visszhangot váltott ki.

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)