Ákos, Bátor
4 °C
11 °C

Vakcinafelmérés: nem csökken az elutasítottság

2021.01.27. 12:35

A november közepén felvett adatokhoz képest január közepére érzékelhetően növekedett az oltási kedv, de csak a korábban bizonytalanok vándoroltak át az oltáspártiakhoz. Az elutasítók ugyanannyian vannak, mint ősszel, ráadásul ennek a csoportnak a

negyede a koronavírus létezésében sem hisz.

Az Opinio okostelefonra optimalizált piackutató applikációja segítségével készült országos reprezentatív felmérés szerint a társadalom élesen elutasítaná, hogy az oltást kötelezővé tegyék. A megkérdezettek

  • háromnegyede szerint elfogadhatatlan,
  • kétharmadának személyes fenntartása is van a vakcinákkal szemben,
  • alig egynegyede támogatná az oltási hajlandóság ösztönzését.

A megkérdezettek közel kétharmada nehezen igazodik el a nyilvánosság előtt megjelenő, az oltásról szóló információk között. A válaszadók kétharmada tájékozottnak érzi magát, legfeljebb abban különbözik a véleményük, hogy kit tartanak leginkább hiteles forrásnak. Többségük a szakértők nyilatkozatait és a részletes ismertető anyagokat részesíti előnyben, de például az idősebbek elsősorban a háziorvosuk véleményére adnak az oltással kapcsolatban. A szociális háló (család, barátok) befolyása nem meglepő módon a fiatalabbak számára előrevalóbb. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők számára lenne a legfontosabb egy konzekvens kommunikáció, míg az iskolai végzettség növekedésével ez a bizonytalanságérzet csökken. Mindössze a válaszadók

5 százaléka gondolja úgy, hogy nincs egészségügyi kockázata az oltásnak.

A legfőbb bizalmatlansági érvek:

  • 72 százalék szerint nem volt elég idő az alapos kipróbálásra,
  • 64 százalék tart attól, hogy a túl gyors fejlesztés miatt nem sikerülhetett tökéletesre a vakcina,
  • 52 százalék aggódik a lehetséges súlyos mellékhatások miatt,

és a válaszadók ötöde mondta azt, hogy sosem lehet megbízni a nagy gyógyszergyártókban.

opinio vakcina.002 press
Fotó: Opinio

Oltási hajlandóság: óvatos növekedés

November közepén a vizsgált körben mindössze 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy beadatná a vakcinát, ez január közepére 25 százalékos hajlandóságra emelkedett. Az oltást elutasítók aránya ugyanakkor ugyanúgy 36 százalékon áll, ahogyan a két hónappal ezelőtti felmérés alkalmával. Az oltási hajlandóság növekedése a korábban bizonytalan táborból táplálkozott (a vacillálók aránya 47 százalékról 39-re csökkent ebben az időszakban). Az elutasítottság a fiatalok és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők között magasabb az átlagosnál. A budapestiek és a diplomások között magas az oltási hajlandóság. Az életkor növekedésével nő az elfogadottság, de szignifikáns eltérés csak a legfiatalabbak esetében észlelhető.

A döntés meghozatalával kapcsolatban a vakcina származási országát, mint befolyásoló tényezőt, mindössze a válaszadók 47 százaléka jelölte meg. 

opinio vakcina.004 press
Fotó: Opinio

Az elutasítók negyede kifejezetten vírustagadó, de más okok is állnak az elutasítás hátterében. Az elutasítók 

  • kétharmada biztonsági aggodalmakról számolt be,
  • fele a kellő információ hiányáról, 
  • 40 százaléka bizalmatlan az oltásokat készítőkkel vagy terjesztőkkel szemben.

A megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százalék) elutasítja az oltás esetleges kötelezővé tételét. Ugyanakkor az oltási hajlandóság pozitív ösztönzőkkel történő növelése is inkább elutasított a megkérdezettek körében. Negyedük támogatná, hogy bizonyos előnyökkel, juttatással járjon az oltás beadatása, negyven százalék viszont nem értene egyet ezzel. Az arányok hasonlóak a „negatív ösztönzők” esetében is: a válaszadók negyede megértené, ha az oltást elutasítókat kizárnák bizonyos tevékenységekből (például utazás, rendezvények), az elsöprő többség azonban ezt kirekesztőnek és elfogadhatatlannak tartaná.