Elemér
0 °C
10 °C

Egyre több a panasz: árat emeltek a temetkezési cégek

DSOKI20201031007
2021.02.03. 13:21 Módosítva: 2021.02.03. 13:29

A koronavírus miatt kialakult helyzetben Magyarországon évente 15-20 milliárd forint bevétele van annak a nem egészen 500 vállalkozásnak, amelyek temetkezéssel, vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkoznak – olvasható a növekedés.hu oldal elemzésében.

A járvány okozta helyzetben a temetési költségek pluszkiadással is járhatnak – derül ki több temetkezési szolgáltatótól, illetve az elhunytak hozzátartozóitól kapott információkból. Szakértők szerint attól függően, hogy koporsóban temetik vagy hamvasztják, hogy melyik temetőben, milyen módon helyezik végső nyugalomra, illetve milyen szertartás keretében búcsúznak el az elhunyttól a hozzátartozók, a költségek rendkívül széles skálán mozognak.

Járvány előtt sem volt olcsó

Már a járvány előtt is hatalmas pluszköltségeket róttak a hozzátartozókra a temetési költségek. A legtakarékosabb, urnás elhelyezés 200 ezer forint körül mozog, ennél minimálisan drágább a hamvak elhelyezése temetői urnafülkében. A megszokott koporsós temetés ára elsősorban a sírhely összegétől függ. Egy vidéki kis falu temetőjében 20 ezer forint alatt is vásárolható, míg a fővárosban ennek tízszeresét is elkérhetik. Ehhez a kegyeleti szolgáltatásokkal, a koporsó díjával, illetve a búcsúztatás költségeivel együtt az egész ceremónia könnyen elérheti a millió körüli nagyságrendet is.

Búcsúzás a pandémia árnyékában

A hamvasztás, illetve koporsós temetés választása nincs összefüggésben a járványhelyzettel

– tájékoztatta az Indexet a legtöbb kegyeleti vállalkozást képviselő Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI).

Mint írták, a családok meggyőződésük, anyagi lehetőségeik alapján döntenek a búcsúztatás módjáról. Budapesten a hamvasztás utáni elhelyezést mintegy 80 százalék kéri, a nagyobb városokban ez a szám valamivel alacsonyabb, 60-70 százalék körül mozog, míg a falvakban ez az arány már csak 30-35 százalék.

A járványhelyzet megköveteli a szükséges és előírt védőeszközök beszerzését, rendszeres használatát. A védőruházatok, kesztyűk, maszkok folyamatos használata, illetve a gépkocsik fertőtlenítése miatt többletköltségek merültek fel. A munkaerőt a biztonságos feladatellátás érdekében szintén szavatolni kell a vállalkozóknak, ami sokszor túlórát, munkaerő-átcsoportosítást jelent.

Bár többen panaszkodtak, hogy a temetkezési cégek a veszélyhelyzet első kihirdetése óta árat emeltek, ezt cáfolják. A terület országos szervezetei szerint a védő- és fertőtlenítő eszközök, a fertőzésben elhunytak kötelező elkülönített szállítása a cégeknek többletkiadást jelent, de ezt nem terhelik a családokra.

Az OTEI hozzátette, a temetkezési szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézés régiónként, szolgáltatókként eltérhet. Egyre több helyen vezetik be vagy javasolják a személyes kontaktus nélküli (interneten, telefonon keresztüli) ügyintézést, és számos szolgáltató vállalja át az elhunyt szeretteitől az ügyintézést. Így nem kell bemenni a kórházba, az önkormányzathoz, hogy a temetéshez szükséges papírokat beszerezze.

Az OTEI jelenleg 250-260 céget képvisel, azokat, amelyek magukra nézve kötelezőnek tartják az etikai kódexét. Ez alapvetően tisztességes piaci magatartást és a jogszabály előírásainak a betartását jelenti, például, hogy nem hirdetik magukat a kórházak 200 méteres körzetében, vagy hogy a honlapjukon feltüntetik az árlistájukat.

Ezt erősíti meg Zelei Ákos, az egri székhelyű Fekete Rózsa munkatársa is, szerinte

Semmivel sem emelkedett a temetés ára. 

Tájékoztatása szerint a hamvasztás díja minimálisan emelkedett, de ez az összeg nem jelentős.

Kiderült, a negatív statisztikai adatokat azonnal érzékelik. Decemberben rengeteg munkájuk volt, a hűtő szinte mindennap tele volt, a búcsúztatások csúsztak, és jelenleg is csak a halotti bizonyítvány kiállítását követően 1,5-2 héttel később tudják a temetést vállalni. Zelei Ákos tájékoztatása szerint a legtöbben hamvasztást kérnek, azonban a törvény sem tiltja azt, hogy koporsóban legyen eltemetve egy koronavírusban elhunyt.

A szakember emlékeztetett rá, hogy a novemberben bevezetett járványvédelmi korlátozások értelmében a temetési szertartásokon legfeljebb ötvenen vehetnek részt. Véleménye szerint a temetési szertartás jelenti a legnagyobb veszélyt, hiszen ilyenkor több család is összegyűlhet kis helyen. Ez a kockázat akkor is fennáll, ha valaki nem a koronavírus szövődményei miatt hunyt el. Hozzátette, a temetések teljes betiltásától, a temetők lezárásától egyelőre sehol nem kell tartani.

Egy másik, fővárosi, magát megnevezni nem kívánó temetkezési társaság tulajdonosa annyit elárult, ők kénytelenek voltak költségeket emelni az elmúlt egy évben. Az áremelkedés a kötelező feladatokból, a védőfelszerelések használatából, valamint a fertőtlenítésből adódik.

Dupla zsákban

A Nemzeti Népegészségügyi Intézet hamar felismerve a járványveszélyhelyzetet, a koronavírusban elhunytak tárolására, szállítására és temetésére vonatkozóan még tavaly, a vírus első hulláma idején adott ki eljárásrendet. E szerint a halottat az általános felszíni fertőtlenítést követően dupla műanyag, szivárgásmentes zsákba kell helyezni, amelyet fertőtleníteni kell, majd a holttestet kellő szilárdságú, vízhatlan módon hézagmentesített, ráillő fedéllel ellátott koporsóba kell tenni. Az eljárás alatt fokozottan ügyelni kell a szállítókocsi azonnali fertőtlenítésére.

Mindkét temetkezési vállalkozó kiemelte, a járványügyi előírásokat a hozzátartozók betartják, a temetkezési szolgáltatók azonban csak ritkán ellenőrzik pontosan, hányan jelennek meg a szertartáson. A maszk nélkül megjelenteknek és a 1,5 méteres távolságot be nem tartóknak felhívják a figyelmét a járványügyi szabályok betartására. A novemberben bevezetett járványvédelmi korlátozások értelmében ugyanis a temetési szertartásokon – a hivatalos személyekkel együtt – legfeljebb ötvenen lehetnek.

Ennek betartása azonban olykor-olykor nehézkes, ahogy arról az Index is beszámolt. Még tavaly decemberben történt egy Nógrád megyei településen, hogy a szertartáson túl sokan jelentek meg, ezért a pap otthagyta a gyászolókat. Egy szemtanú beszámolója szerint a plébános szinte az utolsó pillanatban érkezett, és egy gyors számolás után arra jutott, hogy a megjelentek száma túllépi az ötvenet. Majd a lap szerint közölte, hogy ennek fényében nem tudja megtartani a temetést, és otthagyta a gyászolókat. Végül a kántor vezetésével helyezték végső nyugalomra az elhunytat.

(Borítókép: Pécsi köztemető 2020. október 31-én. Fotó: Sóki Tamás / Index)