A nap, amikor a hajléktalanok beelőzték a középosztályt

A különböző hátrányokat halmozó hajléktalan emberek számára ritkán megélt pillanat, hogy szociális helyzetük előnyt jelenthet. Ezúttal ez történt. A Covid elleni védőoltás mielőbbi megszerzéséért folyó küzdelemben kerültek lépéselőnybe, miután világossá vált, hogy a második oltási hullámban preferált szociális ellátásban részesülők körébe ők is beletartoznak. 

Budapesten a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Menhely Alapítvány és az Oltalom Karitatív Egyesület mellett maga a Fővárosi Önkormányzat a legnagyobb hajléktalanellátó szervezet. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti hajléktalanellátó intézményeiben eddig 69 munkatárs mellett 182 hajléktalan ember kapta meg az oltást. Jelen tudásuk szerint bentlakásos intézményeikben lesz csak elérhető az oltás.

A Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálata továbbra is az egyéni védekezésben segíti a hajléktalan embereket: maszkot, fertőtlenítőszert visznek számukra. Munkatársai arra biztatják őket, hogy vegyék igénybe az ellátóintézményekben elérhető segítséget. 

Az oltások beadási sorrendjében a hajléktalan emberek még az intézmény munkatársait is megelőzték az Oltalom Karitatív Egyesületnél. A kliensekkel együtt összesen 282-en kapták meg náluk a védőoltást. A civil szervezetnél a munkatársak 90 százaléka kérte a vakcina beadását.

A főváros saját fenntartású hajléktalanellátó intézményeiben (Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei) mintegy 1500 hajléktalan átmeneti szállásáról képes gondoskodni, és 900 éjjeli menedékhely típusú férőhelyet működtet. A mostani hétvégén az átmeneti szállásokon, illetve éjjeli menedékhelyeken megforduló hajléktalan emberek több mint fele kapta meg az első oltását, összesen 1097-en (a személyzettel együtt 1400 ember). Egyes átmeneti szállások lakóinak 80-90 százaléka részt vett az oltásban. Az éjjeli menedékhelyeken élőket az oltással nem tudták ilyen magas arányban elérni. Ezt a budapesti városháza sajtóosztálya az ellátás jellegével magyarázza, de az sem segítette a részvétel növelését, hogy az intézmények nagyon rövid időt kaptak a felkészülésre és a lakók tájékoztatására.

Akik kimaradtak

Az operatív törzs tájékoztatásra szerint a bentlakásos intézményekben élők első kampányszerű oltásából kimaradt budapestieknek utólag is lehetőségük lesz oltást igényelni. Ez értelemszerűen az otthontalanokra is vonatkozik. 

Felmerült ugyanakkor a kérdés, hogy vajon 

(A negatív koronavírusteszt az éjjeli menedékhelyek igénybevételének nem feltétele.) Akinek szerencséje van, az hozzájut a mintegy 8000 antigéngyorsteszt egyikéhez, amelyet a Fővárosi Önkormányzat biztosít a hajléktalanellátó intézmények ügyfeleinek és munkatársainak, függetlenül attól, hogy az adott intézmény a Fővárosi Önkormányzat vagy más szervezet fenntartásában működik. A többiek éjjeli menedékhelyeken próbálkozhatnak.

Az oltási terv ugyan a bentlakásos szociális intézmények lakóit nagy egészként kezeli, és ekként részesíti előnyben, csakhogy a fedél nélkül élő emberek elérése a gyakorlatban nyilván nehezebb. Az oltási programot ezért indokolt lenne kiterjeszteni a – bentlakásos intézményi ellátáshoz hasonló kockázatokat jelentő – nappali melegedők ügyfélkörére is. Így azok is könnyebben hozzájuthatnának, akik a szállást nyújtó intézmények szolgáltatásait nem veszik rendszeresen igénybe, a nappali melegedőkét viszont igen. 

A közelmúlt híradásai szerint közel 70 ezer tajszám lehet érvénytelen, ami jelentős arányban érintheti a hajléktalanokat. Ez a fajta biztosítotti jogviszony azonban – úgy tudjuk – nem feltétele a védőoltás beadásának. 

A szociális ellátás szereplői szerint a csupán részleges átoltottság ellenére is hatalmas előrelépésnek tekinthető, hogy sor került az éjjeli menedékhelyeken és átmeneti szállásokon élő budapestiek jelentős részének a beoltására. 

Se egészség, se lakhatás

Dr. Békási Sándor főorvos, a Máltai Szeretetszolgálat egészségügyi centrumának vezetője szerint 

a hajléktalan emberek körében, főleg az idős korosztályban, gyakoriak a krónikus betegségek, ezért a szűrésekre kell helyezni a hangsúlyt, hogy időben diagnosztizálhatók legyen a betegségek, amelyek súlyos állapotban már nehezen kezelhetők. Célzott programokra van szükség, szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések és cukorbetegség szűrésére.

Az ellátásban részt vevő szakemberek körében nincs vita arról, hogy általában a hajléktalanság, de a közterületi hajléktalanság különösen súlyos következményekkel jár az érintettek egészségére nézve. Ezért

A Fővárosi Önkormányzat azt közölte, hogy tavaly tavasszal 71, ősszel pedig 15 önkormányzati bérlakást biztosított korábban hajléktalan budapestiek számára, a fővárosi lakásrendelet napokban elfogadott módosítása pedig lehetővé teszi, hogy az éjjeli menedékhelyen vagy átmeneti szálláson élő idős budapestiek kedvezményes feltételekkel juthassanak hozzá nyugdíjasházi bérlakásokhoz. Ezzel párhuzamosan arra is felhívták a figyelmet, hogy Budapesten a köztulajdonú bérlakások több mint 95 százaléka a kerületi önkormányzatok tulajdonában és kezelésében van, ezért fontos volna, hogy a kerületi önkormányzatok is felülvizsgálják a lakásgazdálkodásukat. Esélyt kellene teremteni arra, hogy a leginkább rászoruló budapestiek helyi bérlakásokba költözhessenek.

Borítókép: Hajléktalanok (j) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat budapesti, Feszty Árpád úti nappali melegedőjében karácsony második napján, 2019. december 26-án. MTI/Mónus Márton